Soha nem látott számú tranzakció és rekord összérték jellemezte 2021-ben a vállalati felvásárlások és egyesülések piacát. Az általános pénzbőség, az alacsony kamatok, a Covid miatt elhalasztott vásárlások és a cégek átértékelődése kiváló alapot teremtett a felvásárlásoknak. De mi várható 2022-ben az emelkedő kamatok és nemzetközi bizonytalanság fényében? A kérdést Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója vizsgálja elemzésében.
Kevin Turpint nevezte ki Kelet-Közép-Európa új, regionális tőkepiaci igazgatójává a Colliers. A szakember – aki korábban a cég kelet-közép-európai régió piackutatási igazgatójaként dolgozott – fő feladata a Colliers regionális tőkepiaci üzletágának további fejlesztése lesz.
A tengerparti Mariupol ostroma közben meghalt az orosz támadók egyik tábornoka, Oleg Mitjajev - közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója kedd éjszaka a Telegram közösségi oldalon. A tanácsadó egy fényképet is közölt, amelyen állítása szerint az elhunyt vezérőrnagy látható.
Jelentős mértékben megemeli az inflációt az orosz-ukrán háború Európában, a kontinens recesszióba zuhanhat idén - mondta el a Portfolionak adott interjújában Pozsár Zoltán, a Credit Suisse vezető globális stratégája. Pozsár szerint az energiaárak elszállása miatti inflációs nyomás olyan erős lehet, hogy a jegybankoknak - kamatemelés és mennyiségi szigorítás helyett - újra pénzt kell majd nyomtatniuk, hogy kisegítsék az állampolgárokat közvetlenül támogató kormányokat. A szakember szerint a nyugati szankciók kontraproduktívak: azok rövid távon is fájni fognak Európának, hosszú távon pedig az euródollár dominanciáját kérdőjelezhetik meg, és segíthetik a kínai központú pénzügyi rendszer felemelkedését. Történelmi pillanatokat élünk, és Magyarországnak is oldalt kell választania. Pozsár szerint Magyarország - Matolcsy György korábbi céljai szerint - megpróbálhat ebben a helyzetben egy új pénzügyi központtá válni, ilyen zavaros időkben ugyanis bármi megtörténhet.
A technológiai és pénzügyi szankciók, amelyeket az Egyesült Államok és az EU vezettek be Oroszország ellen, az ország gazdasági és technológiai függőségeit kihasználva igyekeznek az orosz vezetést jobb belátásra bírni. A vállalatok intézkedései nem értelmezhetőek csupán morális kiállásként, a többségüknek nem nagyon maradt más választása, mint eleget tenni a szankcióknak, az viszont látszik, hogy sok cég tovább ment az előírt korlátozásoknál, és az üzleti tevékenységének nagyobb részét szüntette meg az orosz piacon, mint amit a poltikai akarat elvárt volna tőle.
Az új építések szárnyalnak és a használt lakások iránt is élénk az érdeklődés, de nem mindig egyszerű megtalálni azt az ingatlant, ami ár-érték arányban a leginkább megfelel az elképzeléseinknek. Hol vegyünk lakást, mekkora legyen, vállaljuk-e a felújítással járó nehézségeket? Az OTP Bank kutatásának eredményei alapján a lakásvásárlók közel fele szembesült már hasonló kérdésekkel és az is előfordul, hogy a vágyaink nincsenek összhangban pénzügyi lehetőségeinkkel, ezért érdemes előre gondolkozni és kompromisszumra készen belevágni az otthonkeresésbe.
Az Ukrajna ellen indított orosz invázió során általánosságban az volt megfigyelhető, hogy az orosz haderő elsősorban nem a csúcstechnikát, hanem a szovjet időkből megmaradt, felújított eszközöket alkalmazza a harcok során. A háború előrehaladtával azonban egyre modernebb orosz járművek, kézifegyverek is megjelentek a harctéren és váltak ellenséges tűz áldozatává vagy kerültek ukrán kézre. Az elmúlt években hypeolt orosz csúcstechnika, például Szu-57-esek, Armaták vagy Urán-9-esek még mindig nem jelentek meg Ukrajnában, melynek több lehetséges oka is van.
Továbbra is rengeteg ellenőrizhetetlen valóságtartalmú, feltűnően nagyotmondó állítás terjed az ukrajnai háborúval kapcsolatosan. Az elmúlt napokban futótűzként söpört végig a hír a nemzetközi médiában egy kanadai mesterlövészről, aki pár napja csatlakozott az ukrán haderőt támogató külföldi milíciához. A „Wali” becenevű mesterlövészt úgy emlegetik, mint a ma élő legjobb mesterlövész az egész világon, aki 3,5 kilométerről ölt meg egy ISIS-harcost; első „munkanapján” pedig likvidált is egyből hat orosz katonát Kijev térségében. Érdemes az ilyen híreket erős fenntartásokkal kezelni, de ettől még valószínűleg tényleg felértékelődik a mesterlövészek szerepe majd a nagyvárosok körüli harcok előrehaladtával.
A LIBRA három évtizedes múltja és neve garancia a minőségre és most már a teljes körű szolgáltatásra is: az utóbbi négy évben a 60 fős 1,5 milliárd forintos árbevételű Libra Szoftver Zrt. egy négy cégből álló, 170 fős 3,5 milliárd forint árbevételű, közel milliárdos eredményű cégcsoporttá nőtte ki magát, egyedülállóan teljes körű szolgáltatást nyújtva a vállalatirányítási rendszerek piacán.
Háború dúl Európában: az orosz támadás alatt álló Ukrajnában nők és gyermekek menekülnek, mezei állampolgárok fegyvert fognak, történelmi épületekből lesz romhalmaz. Ám mint mindig, a háború most is átmeneti állapot kettő, a diplomácia által uralt szakasz között. Egyrészt a megelőző tárgyalások nyilvánvaló kudarcának folyománya, másrészt azt célozza, hogy a korábbi helyzethez képest új pozíciókból, új erőviszonyok rögzítéséről tárgyaljanak utána. A Nyugatnak, benne Európának tehát mindenekelőtt józanul kell gondolkodnia. A felkorbácsolt érzelmek közepette hozott válaszlépések csak aszerint értékelhetők érdemben, hogy vajon most korlátozzák vagy fokozzák-e a konfliktust, s vajon számunkra kedvező vagy kedvezőtlen irányban befolyásolják-e a későbbi, a háborút követő biztonsági helyzetet.
Szokatlan módon csütörtök este rögtön közzétette az Európai Bizottság elnöke, hogy milyen prezentációt vetített le az állam- és kormányfőknek a versailles-i EU-csúcson az energetikai sérülékenység és a nagy orosz leválás témájában. Ebből derült ki, hogy nemcsak az orosz gázról terveznék a leválást 5 éven belül, hanem a szénről és olajról is, miközben már most március végére és május végére fontos tervek kidolgozásához kért felhatalmazást. A kedden bemutatott csomaggal összhangban például javasolja a rezsicsökkentést az árampiacon a lakosságnak és a mikrovállalkozásoknak, belenyúlnának az árampiacba egy árkorlát bevezetésével és különleges állami támogatási szabályok is jöhetnek az energiaár-sokk enyhítésére.
A benzinárstop első négy hónapja után egyértelművé vált: a piacgazdasággal nem konform intézkedéseket a piacgazdaság szereplői a racionális érdekeiktől vezérelve természetes módon kikezdik. Ez történt az üzemanyagok árára tavaly novemberben bevezetett, majd az energiapiaci áremelkedések miatt egyre kifeszítettebb hatósági árral is. A kormány most újabb intézkedésekkel reagál a helyzetre, és kilátásba helyezte, hogy ha kell, újra odacsap az asztalra. Ettől még az árplafon közgazdaságilag nem fenntartható és a kivezetés idején fájdalmas lehet a kijózanodás.
Az üzemanyagárak befagyasztása miatt fél Európa nálunk tankol, az üzemanyagok nyomott ára vonzó a külföldi vásárlóknak és fuvarozóknak, az autópályákon található kutakon megugrott a gázolaj forgalma. Akadozó üzemanyagellátásra panaszkodnak autósok és benzinkutasok, van olyan töltőállomás, amelynek be kellett zárnia, mert kifogytak a készletei, az igényeket csak a Mol próbálja kielégíteni. Az emberek bosszúsak a literkorlátozások miatt, különösen a fuvarozók és még inkább a mezőgazdasági dolgozók, hiszen ha nincs üzemanyag a gépekben, akkor csúszhatnak a tavaszi szántóföldi munkák is. Eközben az Innovációs és Technológiai Minisztérium kitart a benzinárstop mellett.
A világpiacon egyedülálló orvosi műszereket gyártó vállalkozás innovációban mindig is erős volt. Mára a gyártásszervezést és a minőségbiztosítást is lendületbe hozták.
Érthető az orosz-ukrán háború miatti felfokozott hangulat, de a Raiffeisen hazai leánybankját semmilyen értelemben nem érintik ennek közvetlen hatásai. A vállalati hitelpiac kilátásai mellett erről is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Kementzey Ferenc, a bank vállalati vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint a kedvezményes hitelprogramokon túl az alacsonyabb kamatozású devizafinanszírozás és a meglévő forrásokból való növekedés is felértékelődik idén a vállalatoknál, amelyek számára a legnagyobb kockázatot most a megugró infláció és az energiaárak emelkedése fogja jelenteni.
Néhány fontos szempont, hogyan érdemes értelmezni, értékelni a háború gazdasággal kapcsolatos híreit. Öntjük át a szitánkon a híreket, megpróbáljuk belőlük kiválogatni a hihetőnek és relevánsnak tűnő információkat. Az értékesnek tűnő rögöcskékből szeretnénk összerakni, mi is történik, hogyan fogja ez átalakítani a világunkat. Érdemes ilyenkor a hatásvizsgálat készítés békeidőben unalmas logikáját használnunk, ez segíthet értelmezni, mi is történik, mire érdemes figyelnünk, készülnünk.
A koronavírus globális járvánnyá válásának pillanata, az erre reagáló Fed végtelen pénznyomtatási bejelentése, a Pfizer-BioNTech vakcinahír, illetve a Fed szigorítási folyamatának a kezdete abban hasonlít a két hete kitört orosz-ukrán háborúra, hogy nagyhatású gamechanger eseményként teljesen átrendezte a tőkepiaci kereskedés menetét. Az ilyen pillanatok hatalmas nehézsége az, hogy villámgyorsan ki kell dobnunk a korábbi világképünket és az ezzel harmonizáló kereskedési stratégiánkat a kukába.
Rengeteg elemzést olvasni arról, hogy milyen jövője lehet Ukrajnának az Oroszországgal való háború után. Bármi is lesz a konfliktus kimenetele, az is világos, hogy nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország is példátlan helyzetbe került, hiszen a Nyugat egyik pillanatról a másikra gazdasági vasfüggönnyel próbálja leválasztani a világ pénzügyi vérkeringéséről, sorra vonulnak ki az országból a globális nagyvállalatok, és a Kreml sosem látott intézkedésekkel próbálja elkerülni a teljes gazdasági összeomlást. Mi várhat Oroszországra a háború után? Végiggondoltuk az 5 legvalószínűbb forgatókönyvet.
Az olajár robbanásával együtt az olajszármazékok árfolyama is elszállt az elmúlt hetekben, ahogy az orosz-ukrán háború fejleményei és a várt olajpiaci szankciók miatt erősödtek a kínálat oldali aggodalmak. A repülőgépekben is használt kerozin árfolyama 2008 óta nem látott magasságba emelkedett, ez pedig újabb csapást mérhet a légitársaságokra, amelyeknél még javában zajlik a felépülés a koronavírus-válságból. A légitársaságok emelkedő működési költségekkel, az utazók pedig magasabb jegyárakkal találhatják szembe magukat. Az Oroszország ellen bevezetett szankcióktól pedig nem csak a légitársaságok szenvednek, de az egész szélesebb körű légiközlekedés, a lízingcégek és a repülőgépgyártók is.
Frissítés: A cikk címe egy idézőjeles idézet egy beszélgetésből, nem az elemzés végső megállapítása. Pont ellenkezőleg. A végső megállapítás a cikk végén, az utolsó részben található.
A lakásárak változása, alakulása (köszönhetően annak, hogy a lakosság mintegy 90%-a saját (avagy családi) tulajdonú lakásban él, vagy rendelkezik vele) mindig is a legfontosabb témák között szerepel a hétvégi húsleves, vagy kocsma pultja mellett, amikor helyzet van. Aki elad nyilván drágán szeretne, aki vesz, az olcsón, aki örököl vagy válik, az gyorsan, aki befektetésnek, az megfelelő hozamelvárással, aki fiatal és az elsőt veszi, az manapság szinte reménytelenül (elsősorban a Fővárosban, vidéken sokkal közelebb van az elérhető, egy gyerekeket vállaló párnak, köszönhetően a nem diverzifikált támogatási struktúrának), de lényegében a lakásárak várható mozgása elég széles körben érinti a lakosságot és szerencsére a legtöbben értünk is hozzá, és van X meglátásunk, amivel igazolni véljük gondolatainkat. Legyen akkor egy Portfolio "jóslás" is azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatunk a jelenlegi tudásunk alapján a lakáspiacon, ami nyilván az árakra is komoly hatással lesz. Szakadnak, csökkennek, stagnálnak, vagy nőnek tovább a lakásárak?
