22,1 milliárd forintos árbevétellel és 1,85 milliárd forintos EBITDA-val zárta a 2021-es évet a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában jegyzett AKKO Invest. A vagyonkezelő vállalat árbevétele több mint százszorosára ugrott annak köszönhetően, hogy tavaly felvásárolta a magyar ingatlanüzemeltetői és szolgáltatói piac szempontjából meghatározó NEO Property Services-t.
Minden korábbinál nagyobbat nőtt a háztartási méretű naperőművek magyarországi állománya 2021-ben, elsősorban a lakossági telepítéseknek köszönhetően, de az év vége felé a céges és intézményi beruházások is megugrottak. A harmadik negyedéves lassulást követően a negyedik negyedévben ismét gyorsult a kapacitásbővülés; a szegmens adatain egyáltalán nem látszanak a nagy napelempark-beruházásoknál gondot okozó ellátási lánc problémák.
Megint csak a fizetés fog számítani? - teszi fel a kérdést friss blogposztjában Zsiday Viktor befektetési szakember az április 3-i parlamenti választások kapcsán. Írásában a várható eredményekkel kapcsolatban fogalmaz meg várakozásokat, viszont hangsúlyozza, hogy nagy a bizonytalanság.
Az elmúlt években szép csendben Magyarországon is ismertté váltak az agro- vagy agrifotovoltaikus (agri pv, agro pv, APV) rendszerek, amelyeken egyszerre valósul meg napenergia- és mezőgazdasági termelés vagy legeltetés egy adott földterületen.
A leggyorsabban növekvő villamosenergia-forrás a szél- és napenergia, ezek 2021-ben rekordmennyiségű, 10%-os részesedést értek el a globális villamosenergia-termelésben. Ezt a mérföldkövet már 50 ország el tudta érni világszerte. Összességében 2021-ben a világ villamosenergia-termelésének 38%-a tiszta energiaforrásból származott, és ennél már alacsonyabb volt a szén alapú termelés (36%) aránya - derül ki az Ember éves globális villamosenergia-jelentéséből, a mai napon megjelent Global Electricity Review-ból.
Magyarország összes energiafelhasználásának nagyjából 40 százaléka az épületekhez köthető, vagyis ennyit fogyasztunk többek között olyan tevékenységekkel, mint fűtés, vízmelegítés, világítás és az elektromos eszközeink használata. Mivel az energiafogyasztás sok esetben üvegházhatású gázok kibocsátásával is jár, különösen nagy a jelentősége annak, hogy az épületeket energiafelhasználási szempontból újragondoljuk és ezáltal energiamegtakarítást érjünk el.
A vártnál kedvezőbben alakultak Magyarország 2021-es főbb fiskális, gazdasági mutatói: a GDP 7,1 százalékkal bővült, a GDP-arányos államadósság nagyot csökkent, így a GDP 77 százaléka alá várható és a költségvetési hiány is várhatóan kisebb lesz az előre jelzettnél, 7 százalék alatti érték lehet a végleges szám - nyilatkozta Windisch László a KSH elnökhelyettese az MTI-nek kedden. Meglehetősen szokatlan, hogy a statisztikai hivatal a hivatalos EDP-közlés előtt egyértelmű iránymutatást tesz közzé a hiány- és adósságszámok kapcsán.
A bő egy éve berobbant, kisbefektetők által fűtött mémrészvény-őrület két legnagyobb sztárja, a videojáték-kiskereskedő GameStop és a mozilánc-üzemeltető AMC részvénye is valósággal felrobbant a tegnapi kereskedésben. A megugró kereskedési volumenből akár arra is lehet következtetni, hogy 2021 júniusa után újra felkeltek téli álmukból a rettegett "wallstreetbets-es" kisbefektetők?
Több mint tíz év kellett ahhoz, hogy a budapesti modern irodaállomány háromról négymillió négyzetméterre növekedjen. A régóta várt négymilliós határ átlépését egy visszaemlékezéssel ünnepeljük meg: egy négyrészes cikksorozatban mutatjuk be, hogyan élték át és mi történt a hazai piac tanácsadóival, facility management szolgáltatóival és ingatlanfejlesztőivel. Az első részben bemutattuk a tanácsadók élményeit, a másodikban az FM szolgáltatókét, a harmadikban négy, a hazai piacon aktív fejlesztő visszaemlékezését, most pedig a sorozatot újabb négy irodafejlesztő gondolataival zárjuk.
Április 19-én tartja éves rendes közgyűlését a CIG Pannónia. A vállalat részvényesei döntenek többek között a tavalyi eredmény után fizetendő osztalékról és saját részvények visszavásárlásáról. A közgyűlési előterjesztésekből kiderült, hogy több év szünet után újra fizet osztalékot a vállalat.
Teljesen új támogatási rendszerre és követelményekre készülhetnek a magyar gazdák 2023-tól az új uniós Közös Agrárpolitikában, ám a pontos részletek leghamarabb nyáron tisztázódhatnak, amikor is kiderül, elfogadja-e az Európai Bizottság a magyar stratégiai tervet - mondta a Portfolio-nak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Hozzátette, az biztos, hogy a termelők egyéni felelőssége a támogatások szempontjából növekedni fog a következő időszakban. A szakember többek között arról is beszélt, hogyan lehetne versenyképesebbé tenni a magyar élelmiszeripart, illetve mi várható a hitelállományok tekintetében 2022-ben a magyar agráriumban.
2014. november 9-én, egy szép őszi vasárnapi napon az MNB, a kormány és a Magyar Bankszövetség úgy döntött, végrehajtja több mint 2400 milliárd forintnyi devizaalapú jelzáloghitel forintosítását. Tökéletesnek bizonyult az időzítés: az MNB devizatartalékából már kigazdálkodható volt erre 8-9 milliárd euró, és sikerült megúszni a svájci jegybank két hónappal későbbi, a frankárfolyam elengedéséről szóló döntését. Kísértetiesen hasonló most a helyzet: mintegy 1800 milliárd forintnyi változó kamatozású jelzáloghitelnél lenne szükség hasonló huszárvágásra, miután az eddigi megoldási kísérletek kudarcot vallottak. Az idő múlásával és a kamatkörnyezet emelkedésével sajnos egyre kisebb az esélye annak, hogy a kamatok széleskörű „piaci” fixálása lesz az új, jól sikerült „forintosítás”, pedig talán most még nem lenne késő meglépni.
2022 első negyedévében hivatalosan is elérte a 4 millió négyzetmétert a budapesti modern irodapiac! Több mint tíz év kellett az újabb 1 millióhoz, a régóta várt négymilliós határ átlépését egy visszaemlékezéssel ünnepeljük meg: egy négyrészes cikksorozatban mutatjuk be, hogyan élték át és mi történt a hazai piac tanácsadóival, facility management szolgáltatóival és ingatlanfejlesztőivel. Az első részben bemutattuk a tanácsadók élményeit, a másodikban az FM szolgáltatókét, most pedig négy, a haza piacon aktív fejlesztő visszaemlékezését olvashatják.
Az OTP friss elemzésében csökkentette a PannErgy célárát, amit elsősorban a hazai kamatkörnyezet változásával magyarázott. Ettől függetlenül a cég tavalyi eredményeit továbbra is erősnek tartja az OTP elemzője, az ajánlása pedig továbbra is vétel.
Március közepéig becslések szerint legalább 200 ezer ember hagyta el Oroszországot az Ukrajna elleni háborúra válaszul bevezetett nyugati szankciók okozta gazdasági helyzet, illetve a politikai szabadságjogok további korlátozása miatt. Előrejelzések szerint április végéig csak informatikusokból akár 170 ezer ember vándorolhat ki az országból. A mostani kivándorlási hullám valójában a több évtizede tartó agyelszívás legújabb felvonásának tekinthető. Egy tanulmány szerint tavaly őszig a 2000 óta tartó putyini korszakban ötmillió ember hagyta el az országot, akiknek döntő része magasan képzett volt.
Az ismerőseim körében többen is vannak, akik rendre kérdezik, hogy mégis hogy mehetnek még mindig föl a lakásárak (és a lakbérek), miközben egyre nagyobb az infláció is? A kérdés igen összetett, a témában részletes elemzést is írtunk, aminek kapcsán kisebb szakmai vita is kibontakozott. Az egyik válasz a befektetői szándékban rejlik, hiszen az ingatlan hagyományosan jó befektetésnek számítanak, főleg az infláció ellen - de vajon tényleg annyi befektető van a piacon, hogy az ő hatásuk ennyire érződjön a lakásárakon? Főleg úgy, hogy nálunk nincsenek is jelen hatalmas intézményi befektetők, mint nyugaton? A Duna House adatai segítségével megvizsgáltuk mekkora arányt is képviseltek a befektetők az elmúlt 10 évben a budapesti és az országos lakáspiacon.
Egyre nehezebb elképzelni, mit fog kezdeni a kormány a 470 ezer családot érintő kamatstoppal, ha június 30-án lejár, úgy elszálltak ugyanis időközben a bankközi kamatok, hogy a nyár és az ősz folyamán tömegével szembesülnének bőven 30% feletti törlesztőrészlet-emelkedéssel is a jelzáloghitelesek a kamatstop kifutása esetén, amire a devizahiteles kataklizma óta nem volt példa. Addig a bankok állják a több tízmilliárdos számlát, ami nekik is egyre terhesebb.
2022 első negyedévében hivatalosan is elérte a 4 millió négyzetmétert a budapesti modern irodapiac! A régóta várt négymilliós határ áttörését egy széles körű visszaemlékezéssel ünnepeljük meg: egy négyrészes cikksorozatban mutatjuk be, hogy mi történt a hazai piac tanácsadóival, facility management szolgáltatóival és ingatlanfejlesztőivel a több mint 10 év leforgása alatt. Az első részben összefoglalt tanácsadói élmények után, következzen az FM szakma beszámolója! Így látjuk mi, így látjátok ti, a szakma, az elmúlt 1 millió négyzetmétert és a jövőt.
Trendszerűen, immár hosszú idő óta csökkennek az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonra, illetve tagdíjbevételekre vetített költségei: a díjterhelési mutatók először 2020-ban estek szektorszinten 0,7 százalék alá. A vagyonkezelési költségek 2020-ban 0,4 százalék alá estek, ami kevesebb, mint a jogszabályban megadott korlát (0,8 százalék) fele. A vagyonra vetített összköltség, amit a klasszikus díjterhelési mutató fejez ki, szintén történelmi mélypontra került, 0,64 százalék lett. Az így kedvezőbbé váló nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekhez, a szektor versenyképesebbé válásához nagyon kellettek a jogalkotó és a felügyelő hatóság szabályozó lépései. S persze az is, hogy a pénztárak – amelyeknél a piaci verseny önmagában nem indította el ezeket a folyamatokat – együttműködjenek a jegybankkal például a választható portfóliós rendszereknél ajánlott vagyonkezelői díjazás, a befektetési alapok esetében fizetendő sikerdíj, illetve a speciális nyugdíjpénztári TKM alkalmazásában.