Csökkenti a 2023-as növekedési előrejelzéseket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a világgazdaság helyzetéről szóló, jövő héten megjelenő frissítésében - közölte egy amerikai egyetemi konferencián Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója csütörtökön.
Februárban kitört az ukrajnai háború, általános pánik söpört végig a tőkepiacokon, és jöttek az embargók is az orosz energiatermékekre, ezek mind olyan tényezők, amik felfelé hajtották a már korábban is emelkedő energiaárakat az év első felében, köztük az olajét is. A gazdasági visszaeséstől való egyre nagyobb félelem azonban erélyes lépésekre sarkallta a világ vezető jegybankjait, jöttek a sorozatos kamatemelések, amikre reagálva tovább szakadtak a tőzsdék, és esett az energiatermékek ára is. Ebben a környezetben ültek össze személyesen több mint 2 év után az olajhatalmak vezetői, hogy a recessziós félelmek ellenére egy rég nem látott mértékű termeléscsökkentésről határozzanak. Az igazán égető kérdés nem más, mint hogy mindez mit is jelent pontosan a valóságban, mekkora hatása lesz a lépésnek a globális olajkínálatra és általában az inflációra, és hogyan alakíthatja mindez az olajhatalmak és az Egyesült Államok közti amúgy is feszült kapcsolatot.
Az Európai Központi Bank szeptember 7-8-i ülésén a jegybankárok kifejezték aggodalmukat arról, hogy a magas infláció állandósulhat, és szükségessé tették a további agresszív monetáris szigorítást akár a reálgazdasági lassulás ellenére - áll az EKB legutóbbi ülésének jegyzőkönyvében.
A globális kereskedelem a jövő évben markánsan lassulni fog a magas energiaárak, a növekvő kamatok és a háborúval kapcsolatos zavarok miatt, ami növeli az esélyét egy globális recessziónak – írja a WTO előrejelzésére hivatkozva a Wall Street Journal.
A globális ETF-piac az elmúlt 10 évben lenyűgöző növekedést mutatott, az alacsony költségeknek köszönhetően az ETF-ek a lakossági befektetők körében is egyre nagyobb teret nyernek, különösen az ezredfordulós korosztály körében, köszönhetően elsősorban a tematikus ETF-eknek – mondta el Markus Melchart, az Invesco ausztriai és közép-kelet-európai régiójának értékesítési vezetője a Portfolio-nak adott interjúban. A szakember beszélt arról is, miért döntött az Invesco úgy, hogy Magyarországon is megveti a lábát, de kérdeztük a recessziós félelmekről, inflációvédelemről és a jövő befektetési trendjeiről is. A vízióját bővebben is kifejti a Portfolio október 18-ai Future of Finance konferenciáján.
Az elmúlt hónapok komoly hozamemelkedést hoztak a kötvénypiacokon, ami megdrágította az államadósság-szolgálatot, az eladósodottabb európai országokkal kapcsolatban még egy kisebbfajta riadalom is kialakult. Az emelkedő trend először nyáron tört meg, de a keserű augusztusi kijózanodás újra meredek pályára állította a hozamokat a nyugati világban. Az előző napokban viszont a részvény- és devizapiaci fordulattal együtt kis megnyugvás látszott a kötvénypiacokon is, de a kép országonként nagyon eltérő. A kilátások vegyesek, és a beérkező adatokat a piaci szereplők hajlamosak nagyon túlreagálni, ennélfogva egy dolog tűnik biztosnak csak a közeljövőre: a magas volatilitás.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslata alapján, a kormány döntése értelmében az idén október 15-ig, Szép-kártyán jóváírt összegeket 2023. május 31-ig lehet kedvező adózás mellett felhasználni. Cikkünkben azt is elmondjuk, mi állhat a kormány döntésének hátterében.
Az orosz-ukrán háborúnak és a ránk leselkedő energiaválságnak, a koronavírus-helyzet kínai alakulásának és az ingatlanpiaci nehézségeknek, a világszerte elharapódzó inflációnak és a jegybankok sorozatos kamatemeléseinek, illetve az egyre reálisabb recessziós félelmeknek köszönhetően kimondottan rossz évük van eddig a tőzsdéknek, és egyáltalán nem biztos, hogy az eddig látott esésekkel már elértük az "alját" a piacokon. Több híres guru és befektetési szakértő is megfogalmazta már véleményét a kilátásokkal kapcsolatban, a nagy volumenű megmondásaitól hirhedt Robert Kiyosaki is állást foglalt nemrég: az üzletember tulajdonképpen megismételte a szinte pontosan egy éve tett jóslatát, miszerint a világtörténelem legnagyobb összeomlásával nézünk szembe, a farkaskiáltás mellett konkrét befektetési tanácsokat is adott a guru.
Augusztusban szerényen nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon éves alapon, havi bázison azonban hónapok óta stagnálást láthatunk. Az éves bővülés az üzemanyagfogyasztás emelkedésének köszönhető, az élelmiszerkiskereskedelem erősen csökken, miután a fogyasztói árak rakétáznak. A következő hónapokban minden bizonnyal a mostaninál is érdemben rosszabb számokat látunk majd.
Szerdán elindult a Masterplast újonnan kibocsátandó részvényeinek lakossági jegyzése, amelynek keretein belül 8-10 milliárd forintos összeget vonna be a szigetelőanyag-gyártó vállalat növekedési tervei finanszírozására. A Portfolio befektetői klubján a Masterplast vezetői és a részvényjegyzést szervező OTP szakértői beszéltek az iparági környezetről, a cég kilátásairól és stratégiájáról, valamint a részvénykibocsátás részleteiről. Megnéztük, hogy mennyit érhetnek most a Masterplast részvényei az OTP elemzői szerint, de szó esett arról is, hogy milyen intézményi keresletre lehet számítani és hogy hogyan alakul ki a végső ár.
Az euróövezeti bruttó hazai termék (GDP) csökkenésére utal az év hátra lévő részében a londoni S&P Global gazdaságkutató intézet gazdasági teljesítménymutatója – derült ki a szerdán. Az S&P Global Market Intelligence vezető közgazdásza a friss adatok alapján arra figyelmeztetett, hogy az infláció letörése érdekében végzett küzdelem során a döntéshozóknak egyre inkább azzal a kockázattal is szembe kell nézni, hogy ez a "kemény földet érés" gazdasági pályájához is elvezethet.
Egy hét alatt 13, csak az elmúlt három napban 9 százalékot emelkedett az olaj ára, a rali nem véletlen, a befektetők arra készültek, hogy a nagy olajkitermelő országok évek óta nem látott mértékben vágják vissza kitermelésüket. Kezdetben arról szóltak a hírek, hogy a kínálat szűkítése napi néhány százezer hordónyi lesz, ami inkább csak jelképes, jelzés értékű lépés lett volna, később azonban az OPEC-országok képviselőitől szivárgó információk alapján már napi 500 ezer, majd egymillió hordós csökkentésre lehetett számítani, a mai OPEC+-ülés előtt azonban már a napi 2 millió hordós termeléscsökkentés is az asztalon volt. Végül a nagy kőolajkitermelők arról állapodtak meg, hogy az előzetes híreszteléseknek megfelelően napi 2 millió hordóval csökkentik a kitermelést - írja a Wall Street Journal.
Jelentősen átalakultak a befektetési portfóliók azzal, hogy év eleje óta minden eszközosztály jelentős esést produkált. Most a kezelt vagyon nagy részét alacsony kockázatú, készpénz-közeli eszközökben tartjuk, míg a kisebb része kifejezetten nagy árfolyamváltozásra képes instrumentumokból áll – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Zakár Tivadar, az SPB Befektetési Zrt. portfóliómenedzsere. A szakember szerint a mostani energiaválságban jól teljesíthetnek az olajvállalatok, az osztalékfizető papírok, sőt, még a magyar tőzsdén is érdemes körülnézni. Azoknak pedig, akik az államkötvények komfortzónájában maradnának, vannak olyan lehetőségek, amelyekkel a magyar inflációt meghaladó hozamokat is zsebre tehetnek.
Az egyértelműen gazdasági kilátások ellenére a szakértők továbbra is biztonságos hosszútávú befektetésnek látják az ingatlanpiacot. A következő évek gyengébbek lehetnek, mint azt korábban megszoktuk, de a régi ingatlanok korszerűsítése új lehetőséget jelenthet a piaci szereplők számára. Az Expo Real rendezvényéről számolt be a PropertyEU.
Varga Mihály pénzügyminiszter a szeptember végi közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy „2023-ra nehéz lesz növekedést tervezni”. Úgy tűnik, az MNB-nek mégis sikerült, amikor friss inflációs jelentésében 2023-ra 0,5-1,5%-os GDP-növekedést jelzett előre. A különböző banki és kutatói elemzések jellemzően recessziót valószínűsítenek a következő negyedévekre (az előző negyedévhez képest legalább két egymást követő alkalommal csökken a GDP), éves átlagban pedig általában stagnálást várnak. Sokkal valószínűbbnek látszik azonban, hogy az idei 4,5% körüli növekedést jövőre akár 3,5%-os GDP-csökkenés követheti. Ez utóbbit a látványosan romló egyensúly, az ennek csökkentése érdekében már meghozott, folyamatban levő és várható megszorítások, valamint az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzet, a romló külső konjunktúra indokolja. Az EU-transzferekhez való, legalább részleges hozzáférés feltételezése is csak fékezni tudja a visszaesést, a remélt megállapodás elhúzódása és valószínű feltételessége, valamint az utófinanszírozás miatt.
Október 19-én a budapesti Marriott Hotelben tartja a Portfolio szokásos Budapest Economic Forum konferenciáját, mely már hagyományosan az év legfontosabb gazdaságpolitikai rendezvénye. Témákban most sem lesz hiány: küszöbön az energiaválság, a recesszió, miközben az infláció tovább emelkedik. A programban igyekszünk a legfontosabb döntéshozókat, elemzőket, vállalatvezetőket megszólaltatni.
A globális vállalatvezetők recessziót várnak a következő 12 hónapra, felük szerint viszont ez enyhe és rövid lesz - derül ki a KPMG felmérésből. A megkérdezett vállalatvezetők optimistábbak voltak, mint az év elején, és növekedésre számítanak a következő 3 évben.
Számos tagállam felőli nyomásra reagálva szerda reggel hivatalosan is bejelentette Ursula von der Leyen, az Európai Bozottság elnöke az Európai Parlament előtt tartott beszédében, hogy átmeneti gázársapkára tesz javaslatot, amely addig lenne hatályban, amíg az EU ki nem dolgoz egy új gázpiaci indexet. A hírre első reakcióra ütöttek egyet a forinton, mert a javaslat a magyar gázellátás biztonságára is kihathat a piaci félelmek szerint.
Két jegybanki döntéshozó is nyilatkozott tegnap, miközben a dollár jelentős gyengülésnek indult, és a részvénypiacok felpattantak. Mindkét jegybankár héja üzenetet küldött: a kamatok további emelkedését és magas szinten tartását, a munkanélküliség növekedését és a gazdaság lassulását prognosztizálták.