Keresett kifejezés: magyar német fórditó | Találatok száma: 297 Új keresés

Bevándorlókat hívna Magyarországra a kormány (2.)

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által benyújtott, a munkaerőhiányt orvosolni célzó javaslatának több pontjával is egyetért, köztük azzal is, hogy igény esetén az EU-n kívüli országokból kell szakképzett vendégmunkásokat hívni Magyarországra. Varga Mihály az MTI-nek elmondta: a kormány határozott lépéseket tesz azért, hogy a munkaerőhiány ne legyen akadálya a gazdasági növekedésnek. Szerda este külön közleményt adott ki Varga Mihály tárcája, amely hangsúlyozza, hogy nem akar migránsokat betelepíteni a kormány, csupán olyan területekre várnak külföldieket, amelyeken nem találnak magyar munkaerőt.

Nagyot szólhat a piacon, ha a britek beintenek Európának

Éles fordulat látszik az utóbbi hetekben a közelgő brit EU-népszavazás kapcsán, hiszen lassan mindenki kezdi komolyan venni azt, hogy a szigetország kiléphet az Unióból. Ha viszont ez tényleg megtörténik, akkor komoly hullámvasút jöhet a piacokon. Ezzel kapcsolatban rengeteg elemzés megjelent a közelmúltban, de vannak olyan szakemberek, akik szerint csak találgatni lehet arról, pontosan mit hozhat a Brexit.

Cél és valóság: Az MNB monetáris politika kudarcai

Az elmúlt hetek az MNB nyereség-felhasználásának megrendítő híreitől hangosak. Mégis ami szakmailag fontos az a monetáris politika egészének alakulása. Az alapítványokkal kapcsolatban itt elég annyi, hogy a történtek nemcsak a polgári jó ízlés, hanem a józan ész határait is messze szétfeszítik. Ám ami szakmailag fontos az MNB tevékenységének megítélésénél, az a monetáris politika egészének alakulása. A hatéves elnöki ciklus félideje alkalmat ad arra, hogy mérlegre tegyük az elmúlt három év monetáris politikáját. Ezt a legjobban úgy tehetjük meg, ha összehasonlítjuk a megelőző évek monetáris politikai gyakorlatával.

Magyarországgal foglalkoznak külföldön

A nemzetközi sajtó is felfigyelt Orbán Viktor szerdai rendkívüli sajtótájékoztatójára és több hírportál is azonnal számolt be a kvótaügyi népszavazás bejelentéséről.

Végül a Tesla vezérének ötlete mentheti meg a Volkswagent

A legújabb fejlemények szerint az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség úgy büntetné a Volkswagent az emissziós tesztjein elkövetet csalássorozatért, hogy elektromos autók gyártására és a töltőhálózat fejlesztésére kötelezné a németeket az Egyesült Államokban. Az ötlet sokaknak ismerős lehet, ami nem véletlen. Tavaly a Tesla vezére, Elon Musk pont ezt a megoldást javasolta, ami azért zseniális, mert a megvalósításával mindegyik fél csak nyerhetne.

Orbán Viktor visszaszólt az olasz kormányfőnek

A kétnapos elhúzódó EU-csúcsnak két fő témája volt: a brit reformigények mellett a menekültválság kezelése is napirenden volt. Orbán Viktor miniszterelnök a BruxInfo tudósítása szerint az olasz kormányfő, Matteo Renzi fenyegető szavaira is reagált.

Itt egy újabb durva sztori, ami az autóipart fenyegeti

Mit tippelsz, mi a legújabb veszély, amely az autóiparra leselkedik idén? Talán a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt megugró költségek? Nagyon hideg. A dízelbotrány? Még mindig hideg. A világ legnagyobb autópiacának lassulása? Nem rossz tipp, de ez sem nyert. A Fed kamatemelése? Langyos. Ne szórakozzunk már igaz, bökjük végre ki. Hát az, hogy az emberek a kedvező finanszírozási feltételek miatt az elmúlt években mindent megvettek, ami gurul. Részben ennek köszönhetően pedig a gyártók árbevétele és üzemi eredménye sosem látott szintekre emelkedett. A gond csak az, hogy a várakozások szerint a következő években már nem lesz annyira olcsó hitelhez jutni.

Milliárdokat osztogat az ünnepek előtt a kormány

Ahogyan azt az elmúlt években megszokhattuk, az év utolsó napjaiban terjedelmesek a Magyar Közlöny számai, ugyanis számtalan határozatot hoz a kormány, ami érinti a költségvetést is. A december 23-i közlönyben is több ilyen döntés jelent meg.

1750 milliárdnyi túlárazás felett szemet hunytak Magyarországnak

Az Európai Bizottság ellenőrző szervei a vezetői interjúk alapján 20 százalékos tűréshatárt alkalmaztak a túlárazások megítélésénél, azaz az EU körülbelül 1750 milliárd forintnyi túlárazás felett hunyhatott nekünk szemet a most záruló uniós időszakban - kalkulálható ki a Transparency International Magyarország (TIM) által készített közelmúltbeli átfogó korrupciós jelentésből. Ez a becsült túlárazás és a kormány maximális forráslehívásra való törekvése az anyag szerint már eleve magában hordozta a korrupció veszélyét, miközben a közbeszéd csak arról szólt, hogy sikerül-e az összes EU-forrást lehívnunk. A 2014-2020-as uniós ciklus kapcsán arra a veszélyre mutat rá a jelentés, hogy mivel több mint duplájára nő a közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítható források aránya, ez erőteljes abszorpciós nyomást fejt ki, ami így növeli a korrupciós kockázatokat.

Ki is hagyhatná Magyarország az euróbevezetést?

Nem okozna nagy nehézséget annak brit követelésnek a rögzítése például az EU-alapszerződésben, hogy több fizetőeszköz is létezik az EU-ban - fejtette ki meglátását a BruxInfónak adott interjúban Jeroen Dijsselbloem. A holland pénzügyminiszter és egyúttal az Eurócsoport elnöke szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy az euró bevezetésére korábban kötelezettséget vállaló országokat mentesítenék a pénzcsere tényleges végrehajtása alól. Ha viszont mégis lenne ilyen igény, azaz az euróbevezetési kötelezettség alóli felmentés, akkor erről szerinte ad hoc alapon kellene dönteni. Az interjú további érdekes része a menekültügy miatt felmerülő plusz költségek figyelembe vétele az EU-s elszámolásokban, illetve az is, hogy Dijsselbloem jelzése szerint készül egy bizottsági terv, amely az uniós betétbiztosítási rendszerre felkészülés jegyében 2020-ig korlátozná az európai bankok állampapír felhalmozását, pontosabban felső korlátot szabna meg a bankrendszeri mérlegkockázatok mérséklése érdekében.

Rekordsebességgel csatlakozott a forint az elitklubhoz

A forint múlt héten bekerült a devizák "elitklubjába", vagyis csatlakozott a CLS-hez. Ezzel az eszközzel a korábban több bankot is bajba sodró úgynevezett devizakiegyenlítési kockázatot csökkenthetik a pénzintézetek gyakorlatilag nullára. Ráadásul válságos időkben nem fordulhat elő többé, hogy a külföldi nagy devizapiaci szereplők bizalma hirtelen elpárolog a magyar bankokkal szemben, és kiszárad a devizapiac, mint ahogyan erre a 2008-as pénzügyi válságban is láthattunk példákat. De drágább vagy olcsóbb-e ez a bankoknak, mint a korábbi kiegyenlítési modell? Lesz-e a hatása a devizapiac likviditására? Mennyi munkát és pénzt öltek a projektbe? Bartha Lajossal, az MNB Pénzügyi Infrastruktúrák igazgatójával beszélgettünk.

Itt a döntés: akár különleges státuszt is kaphat Magyarország

Kedden összeültek az Európai Unió pénzügyminiszterei, az Ecofin Tanács. A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott tájékoztatás szerint a munkareggelin lezajlott vita után eldőlt: bizonyos országok eltérhetnek a meghatározott költségvetési pályától, köztük Magyarország is élhet ezzel az átmeneti lehetőséggel. A Bruxinfo beszámolója szerint ugyanakkor a Bizottság már jelezte, hogy csak a menekültek ellátását, helyzetük javítását szolgáló kiadásokat fogja elismerni, a kerítésekkel - bár azok jogot nem sértenek - nem ért egyet.

Titokzatos befektetés hódít Magyarországon, az MNB széttárja karjait

Egyre több biztosítási értékesítőnek az orra alá tör borsot egy rejtélyes német alapkezelő, a Timberland Capital, amely látványos prospektusaival és kiemelkedő ígért hozamaival sok potenciális ügyfelet elcsábít a biztosítóktól. Sokak számára nem ismert, hogyan szándékozik elérni az általa feltüntetett kiemelkedő 10-12 százalékos éves hozamokat, vagy hogy egyáltalán alapkezeléssel foglalkozik-e ténylegesen az önmagát "alternatív alapként" jellemző titokzatos Timberland Capital, amelynek a tevékenységét az MNB nem ellenőrzi és esetleges csődjétől a magyar betétvédelmi rendszer sem óv meg.

A Mátrai Erőmű újra megnyitotta bányáját

Újranyitotta az Aldebrő-Detk térségében lévő keleti bányáját a Mátrai Erőmű Zrt. hétfőn, a területről a következő évtizedekben több százmillió tonna lignitet tervez kitermelni a társaság.

Ezért rángatják a görögök még a forintot is!

Először féléves mélypontra került az euróárfolyamunk a bizonytalan görög helyzet közepette, majd pedig látványosan erősödni kezdtünk, amikor elkezdett kirajzolódni annak a megoldása. Miért reagál ennyire hevesen a forint a görög eseményekre, amikor semmilyen érdemi kapcsolatunk nincs a déli országgal? Miért gyengülünk az euróhoz képest, amikor az is gyengül? A jelenség mögött a piaci kockázatkerülés sokarcúságára ismerhetünk rá, amit az alábbi írásban járunk körbe.

Folytatódik a görög dráma

Továbbra sincs megállapodás az EU és Görögország között, részben emiatt aggódnak a befektetők.

Orbán 10 pontot jelentett be!

A kormány a tegnapi ülésén elfogadta a 2016-os költségvetést, ami júliustól már életbe is léphet a parlamenti szavazást követően - jelentette be a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves taggyűlésén tartott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő a jövőbeni magyar gazdaságpolitika elemeit 10 pontban foglalta össze. Ezek közül talán a legérdekesebb az volt, amikor burkoltan bejelentette, hogy nem lesz társasági adókulcs-egységesítés.

A kormány szerdán megállapodott az RTL-lel Berlinben

A kormány legkésőbb jövő év elejétől 5 százalékra csökkentheti a tavaly novemberben 50 százalékosra megemelt - leginkább az RTL-t sújtó - reklámadó felső kulcsát. A csatorna a reklámadóra fordított pénzek csökkenése mellett a 6-8 milliárd forintra rúgó programdíjat is bezsebelheti a kormánnyal folytatott tárgyalások eredményeként. Cserébe mindössze egy dolgot kell tennie: visszább kell vennie a kormánykritikus hangneméből. Az "egyezség" részleteiről Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek sikerült megállapodnia Andreas Rudassal, az RRTL Group régiós alelnökével. Lázár nem bízta a véletlenre: az alelnök kényes üzleti ügyeit tartalmazó dossziéval érkezett Berlinbe - írta a Népszava.

Beálltunk a frontvonalba, hogy hitelhez segítsük a kkv-kat

Bár sok kókler pályázatíró volt az elmúlt években, ettől még nem kell megszüntetni ezt a szektort, mert segítenek az uniós források lehívásában, ahogy a Széchenyi Kártya program két finanszírozási konstrukciója is ezt éri el - emelte ki a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a kis- és középvállalkozói szektor szereplői hosszú évek óta negatív pénzügyi spirálban voltak és ezt nagyrészt a jegybank Növekedési Hitelprogramja segített megtörni. Az MNB kamatcsökkentése és az "uniós ingyen pénzek" eltűnése Krisán szerint jókorát lendített a hitelezésen, ami a KAVOSZ által közvetített, mostanra közel 1400 milliárd forintra hízott hitelállományon is meglátszott. A vezérigazgató azonban hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy a különböző refinanszírozott és kamattámogatott hitelprogramok kiszorítsák egymást, illetve összezavarják a vállalkozásokat. Meglátása szerint a KAVOSZ népszerű termékeinek az az egyik fő oka, hogy beálltak két, egymást ellenségnek látó csoport közé és az állami garancia miatt rendkívül olcsó banki hitelekhez tudják hozzásegíteni a kkv-kat.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Trump háta mögött Ursula von der Leyen kiszervezte az Egyesült Államok mögül a világot
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiszámoló

A Tesla vége?

Aki követi a híreket, jól tudja, hogy Elon Musknak végleg elgurult a gyógyszere, éppen most veri szét az Egyesült...

Holdblog

Trump a hüttében

Három vendég, három téma: Móricz Dániellel piaci, Mlinárik Mártonnal ingatlanpiaci őrületet, Kovács Szilárddal...