Székházépítési boom a fővárosban
Az elmúlt évtizedben egyre elterjedtebb lett a budapesti irodaházfejlesztők körében a built-to-suit rendszerben történő fejlesztés, vagyis amikor a fejlesztő cég egy már meglévő bérlő igényeire szabva építi fel az új irodaházat, aki az átadás után akár meg is vásárolja az épületet. A válság alatt különösen népszerű lett ez a fejlesztési forma, a banki finanszírozáshoz ugyanis elvárás volt a meglévő biztos bérlő, ezzel csökkentve a pénzügyi kockázatokat.A bankok sok esetben akár 50 százalékos - hosszú távra aláírt - előbérleti szerződési arányt is elvártak, ami szinte teljesen kizárta a spekulatív célú fejlesztéseket. A fejlesztők éppen ezért a hosszú távon gondolkodó bérlőket célozták meg, akiknek kedvező feltételeket ajánlva kínáltak új, modern irodaházat. A bérlők pedig a jó ajánlatokat látva éltek a lehetőséggel és vállalták akár azt is, hogy a belvárostól valamivel kijjebb költözzenek saját irodaházba. A fejlesztői oldalról kialakuló pénzügyi és a bérlői oldalról kialakuló minőségbeli egymásrautaltság hozta el a fejlesztések új irányát, ami úgy tűnik, hogy még mindig tart, a Mol költözésével létrejöhet ugyanis az eddigi legnagyobb budapesti székház.
Az új Mol Campus látványterve.
Az új Mol Campussal lehetőség nyílik arra, hogy az eddig elkülönült részlegek egy térben kapjanak helyet. A 'campusban' létrehozott egységek segítik az együttműködést és az információ áramlását. Az épület a nagyközönség számára is nyitott lesz, a tetején kialakított kilátóteraszról bárki megcsodálhatja majd Budapestet - mondta el Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.
A területet a tervekkel együtt a Mol kivásárolta a BudaPart projektből, tehát egy saját fejlesztésről van szó. Azokra az újságírói kérdésekre azonban, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás és milyen finanszírozást vesz igénybe a cég, Hernádi Zsolt a fejlesztés mostani szakaszában nem tért ki részletesen. A jelenlegi székház jövőjéről még nem született döntés, de az elavult, közel 50 éves épülettel kapcsolatban akár a későbbi bontás sem zárható ki.
A BudaPart fejlesztésében megvalósuló toronyház már az első látványtervek nyilvánosságra kerülését követően nagy vitákat kavart. Sokak szerint felesleges a 120 méteres épület, ami egyébként sem illik bele Budapest látképébe, míg mások a jobb arányok miatt szerencsésebbnek tartanák legalább 150 méter magasra építeni a házat. A fejlesztő részéről Árendás Gergely, a Property Market ügyvezető igazgatója viszont korábban hangsúlyozta, hogy ők nem szándékoznak a jelenleg hatályos Településrendezési szabályok módosítását kezdeményezni és az épület fejlesztését a jelenleg hatályos magassági szabályok figyelembevételével (120 méter) tervezik.
Budapesti példák
KPMGA válság után az egyik ilyen nagyberuházás a KPMG 11 125 négyzetméteres székháza volt. A Vision Towers első ütemét a régi Volga szálló helyére tervezte meg a Futureal a Váci úti irodafolyosón, de hasonló konstrukcióval történő fejlesztések most is zajlanak.
Nokia
Májusban adták át a budapesti Corvin-negyedben megépült Nokia Skyparkot, ami Magyarország egyik legnagyobb informatikai és telekommunikációs kutatás-fejlesztési központja. A 25 ezer négyzetméteres komplexum a Nokia Globális Technológiai Központ mellett a Nokia Bell Labs hazai kirendeltségének ad helyet. A budapesti Nokiánál jelenleg több mint 2000-en dolgoznak. A bérleti szerződés megkötésekor - a BRF számításai szerint - ez volt 2016 utolsó negyedévének legnagyobb tranzakciója.
Magyar Telekom
Az építés alatt álló BTS fejlesztések közül a legnagyobb a Könyves Kálmán körúton felépülő 58 ezer négyzetméter alapterületű Telekom székház, ahol az átadás után 4500 ember dolgozhat majd. A WING által fejlesztett épületben a legfelső szinten egy fitneszközpont és egy 200 méteres futópálya is helyet kap majd.
Ericsson
Az átadáshoz közeledik az Ericsson dél-budai székháza is, ahol az összesen 24 ezer négyzetméter alapterületű épület ad majd otthont a vállalat Svédországon kívüli legnagyobb kutatás-fejlesztési központjának. A hatemeletes épület szintén built-to-suit rendszerben, vagyis a megrendelő Ericsson igényeire szabva épül fel. A székházban várhatóan 1800 ember dolgozhat majd.
-20171002.jpg)
További információkért kattints a képre!
Ugyanígy kezdte el különböző részlegeit egy helyre, a Babér utcai irodaházba költöztetni az OTP is, jóllehet a banknak a központja továbbra is a belvárosban van. A nagyok mellett azonban kisebb fejlesztők is feltűnnek a piacon hasonló konstrukcióban gondolkodva. 2013 elején adták át a Geometria Kft. által építtetett Medve utcai, 1350 négyzetméteres irodát, ami az ArchDaily oldalára is felkerült, mint az egyik legkülönlegesebb modern iroda.Megéri ez a Mol-nak?
Hogy egy cégnek megéri-e egyetlen épületbe átköltözni, nincsenek pontos adatok, a BudaPart fejlesztésében eddig bejelentett irodák bérleti díjai 13,5 és 16,5 euró között vannak, ami elmarad ugyan a belvárosban jellemző prémium bérleti díjaktól, de magasabb, mint a budapesti alpiacokra jellemző modern irodaházak átlaga. Egy toronyház esetében viszont az esetleges presztízsértéket is figyelembe kell venni, ami szintén hatással van a bérleti díjakra, így egy ilyen döntésnél az ár csak az egyik szempont. A Mol központja közel 50 éve ugyanabban az épületben van, így a modernizálás mindenképpen indokolt.Kétségtelen, hogy az eddigi irodafejlesztések közül az új Mol székház az egyik leglátványosabb, ami, ha elkészül nemcsak az ország vezető vállalatának lesz a központja, hanem a főváros építészetében is fordulópontot jelent, ez lehet ugyanis az első épület, amelynek magassága eléri, sőt meg is haladja majd a Parlament épületének magasságát.
A Mol mostani székházától 1km-re épül fel az új.
