Az NRGmap a cégük egyik új terméke, de a We-Know Zrt. több, mint 20 éve a piacon van, mivel foglalkoznak?
A cégünk a 90-es évek elején alakult, a rendszerváltás utáni első kétszáz magyar cég egyikeként. Kezdetben főleg építőipari tanácsadással, tervezéssel és kivitelezési tanácsadással foglalkoztunk, elsősorban nagyobb irodaházak, plázák és egyéb nagy épületek kivitelezésénél voltunk jelen. A 90-es években és a 2000-es évek elején építőipari cégként működtünk, de mindig fontos szerepet játszott a digitalizáció a vállalat életében. Folyamatosan voltak IT-s kollégáink, bár más pozíciókban dolgoztak. Idővel egyre inkább erősödött a cég fejlesztői profilja, 2020 környékén pedig a tulajdonosok és a menedzsment úgy döntött, hogy elhagyjuk az építőipari tevékenységet, és 100%-ban a digitalizációra, IT fejlesztésre fókuszálunk.
Jelenleg a fő üzleti tevékenységünk az egyedi IT fejlesztés és az IT biztonság, aminek területén saját termékeink vannak, de megrendelésre is fejlesztünk, főleg nagyvállalatok számára.
Kik alkotják az ügyfélkörüket?
Az ügyfélkörünk főleg magyarországi nagyvállalatokból áll, köztük magán- és állami vállalatok egyaránt megtalálhatók. Emellett értéknövelt disztribútorai vagyunk a három legnagyobb és legjobb IT security gyártónak. Ez azt jelenti, hogy nem csak a hardvert adjuk át, hanem megtanítjuk annak használatát és kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtunk, például mérnöki megoldásokat.
Az NRGmap viszont egy teljesen egyedi fejlesztésük. Mire használható ez a termék?
Az NRGmap egy komplex szoftverszolgáltatás, ami ötvözi az energiahatékonyságot és az irodatér optimalizációt. Mérni tudja, hogy adott területeknek mekkora a kihasználtsága, ezzel támogatva a vezetői döntéseket esetleges területek összevonásáról, más jellegű hasznosításáról. Emellett folyamatosan monitorozni tudja az épület energiafogyasztását, a minták és potenciális rendszerhibák megismerése pedig lehetőséget ad energiatakarékos gyakorlatok kialakítására. Ez a zászlóshajó termékünk: ebben találkozik a korábbi építőipari, épületgépészeti tapasztalatunk és a jelenlegi digitalizációs hátterünk, illetve ennek kapcsán tapasztaltuk a legdinamikusabb növekedést.
Mi áll ennek a növekedésnek a hátterében?
Részben a javuló marketingünk és az ügyfelek ajánlásai, valamint az, hogy számos magyar és nemzetközi szakmai eseményen veszünk részt sikeresen, például a Portfolio által szervezett Green Awards pályázaton shortlistre kerültünk az Év Zöld Innovációja kategóriában.
Másrészt érdemes megemlíteni az idén hatályba lépett ESG törvényt. Eszerint a nagyvállalatoknak adatalapú jelentéseket kell készítenie a fogyasztásáról, épülethasználatáról és karbonlábnyomáról. Ehhez megbízható adatforrásra lesz szükségük, amit mi a termékkel biztosítani tudunk.
Magyarországon sokan még mindig úgy gondolják, az ESG szempontrendszer csak "greenwashing", de mi látjuk a valódi előnyeit. A figyelembevételük pozitívan hat a vállalat fejlődésére, gyakran forintosítható hasznuk is van, például a munkavállalók megtartásában és a termelékenység növelésében.
Az NRGmap-al a vállalatok pénzt takaríthatnak meg úgy, hogy közben növelik a munkavállalói elégedettséget, és megfelelnek a törvényi jelentési kötelezettségeknek.
Mekkora a jelenlegi felhasználók köre, tudna konkrét példát mondani esetleg?
Körülbelül egy tucat aktív partnerünk van, ahol működik a rendszer. A disztribútoraink száma jelenleg három, és hamarosan megállapodunk a negyedikkel. Az alapterületre és a felhasználók számára vonatkozó pontos adatokat nem közölhetjük ügyféladatvédelmi okokból.
Példának hoznám Budapest egyik legmodernebb, több mint 100 ezer négyzetméteres irodaházát, ahol a szofter 2022-ben került üzembe helyezésre. Az eszköz folyamatosan mérte a hőmérsékletet, követte a Wi-Fi hálózaton keresztül az irodai területek kihasználtságát, döntéselőkészítő anyagokat előállítva. A mért adatok tükrében az alacsony kihasználtságú területeken dolgozókat átcsoportosították, majd a kihasználatlan területek hőmérsékletét csökkentették. Az irodai munkaidőn kívüli időszakban az épületet temperálták, a területek fűtését a jelenléten alapuló időszakoknak megfelelően automatizálták. Ennek köszönhetően a 2022/23-as fűtési szezonban 37%-kal csökkent az irodaház távhő fogyasztása, aminek hőfokhíddal korrigált 22,5%-os értéke az EKR rendszerben is elszámolásra került.
Mint ahogy a példa is mutatja, a tapasztalataink szerint a legmagasabb energetikai besorolású irodaházaknál is 20 százalék feletti energiamegtakarítást is elérhetünk. Emellett fontos megemlíteni, hogy az EKR mechanizmus értelmében az energiamegtakarításból korlátozott forgalmi képességű vagyoni jog származtatható, amit utána az energiakereskedőnek eladhat a vállalat. Vannak ügyfeleink, akiknek ebből annyi bevételük van, hogy majdnem fedezi a szoftverlicenc díját. Emellett az energiafelhasználás pontos mérésével elkerülhetők a túlszámlázások. Volt olyan ügyfelünk, akinél 8 millió forintos különbséget találtunk az ügyfél javára, amit a rendszerünk adataival tudtunk bizonyítani. Ez állami intézményeknél, például kórházaknál, egyetemeknél is jelentős megtakarítást jelenthet, ami más fontos célokra fordítható.
Említette, hogy a területek kihasználtságát a Wi-Fi hálózaton keresztül mérik, ezt hogyan kell elképzelni a gyakorlatban?
Ez a módszer a Wi-Fi hozzáférési pontokon alapul. A modern irodaházakban mindenhol vannak Wi-Fi hozzáférési pontok, amelyek képesek meghatározni a hozzájuk csatlakozó készülékek XY koordinátáit. A rendszer kiolvassa, hogy egy adott területen hány eszköz van. A hálózat használatához be kell jelentkezni, ami akár azt is lehetővé teszi, hogy összekössük, hogy két eszköz egy emberhez tartozik: így nagyon pontosan meg tudjuk mondani, hányan tartózkodnak az adott térben. Mindez anonimizált, teljes mértékben GDPR-kompatibilis módon történik. Ez a megoldás például működik egyetemek esetében is, ahol a diákok a Wi-Fi hálózatra csatlakozva használják az okoseszközöket.
Miért fontos például egy egyetem fenntartójának, hogy tudja mikor vannak sokan az épületben és mikor ürül ki?
Ha például tudja, hogy 9 és 6 óra között vannak sokan az egyetemen, utána pedig már szinte senki, akkor fél hatkor elkezdheti csökkenteni a fűtést vagy kikapcsolhatja a légkondicionálást. Mire kiürülnek a termek, addigra még komfortos a hőérzet, de már nem megy teljes kapacitáson a rendszer.
Hasonló probléma lehet, hogy egy-egy előadóterem túl nagy a létszámhoz képest: egy hosszabb időtartamú mintavételezés alatt ezt is kimutatható, utána pedig észszerűsíteni lehet a használatot például azzal, az előadásokat az épület egy adott szárnyában csoportosítják, míg a másik részeket csak temperálják.
Mi a helyzet azokkal az épületekkel, ahol nem elég modern az infrastruktúra, például nincs Wi-Fi lefedettség?
Az NRGmap megoldásai épületenként, felhasználásonként és infrastrukturális különbségenként nagyon eltérőek lehetnek, de mindenhol használható.
Ahol nincs Wi-Fi, például kórházakban vagy rendelőintézetekben, infratechnológián alapuló jelenlétérzékelőket használunk. Ezek két dolgot tudnak mérni: egyrészt, hányan haladnak át egy adott ponton, amiből az áthaladási irányt figyelembe véve biztosan meg tudjuk állapítani, mennyien tartózkodnak bent. Ehhez elég néhány ki- és bejáratot figyelnünk. A másik módszer, hogy minden helyiségbe telepítünk egy fix érzékelőt, ami hőkameraként működik. Ez a hőpontokat nézi, és egy számot kommunikál: az adott mérés időpontjában hány embernagyságú hőpont volt jelen. Ez is teljesen GDPR-kompatibilis, nem tudunk belőle embert azonosítani.
De a középületek és az irodaházak mellett, más épületekben, például gyárakban és raktárakban is működhet. Ha van olyan ügyféligény, hogy figyeljük a levegőminőségi adatokat is, azt is meg tudjuk oldani, például egy garázs esetében lehet CO2-mérő is, vagy rá tudjuk kötni az elektromos autótöltőket, és akkor azoknak a foglaltságát, működését, energiafogyasztását is tudjuk nézni. Többfunkciós épületek esetében a szintek eltérő felhasználásához is alkalmazkodunk. Ez a rendszer nagyon jól skálázható. Az alsó határ egy olyan, amelynek pár irodahelyisége van, munkaállomásokkal és egy étkezővel. A felső határ pedig egy nagyon nagy, többszintes, többezer négyzetméteres épület lehet.
Mekkora befektetés rendszer kialakítása, fenntartása? Milyen gyorsan terülhet meg?
A bekerülési költség nagyban függ attól, hogy mekkora területről van szó és mekkora beruházást igényel.
Egy olyan épületben, ahol már vannak termométerek, van Wi-Fi hálózat, amit érzékelőként használhatunk, a beruházási költség minimális. Nincs szükség semmiféle építkezésre, elég, ha két mérnök és egy villanyszerelő felszereli a mérőeszközöket.
A termék éves díja néhány euró négyzetméterenként, ez tartalmazza a karbantartást és a szoftver használatot. Egy A+ minősítésű budapesti irodaháznál, ahol 10-20 eurós havi bérleti díjak vannak, ez nagyon szépen belesimul a bérleti költségbe. Ez alapján a megtérülés is nagyon gyors tud lenni, főleg az alacsony beruházási igényű helyeken.
Azt feltételezhetnénk, hogy a magas energiabesorolású, modern irodaházakban már az építkezés, fejlesztés során kiépítenek valamilyen energiaoptimalizációs rendszer.
Sok helyen arra fektetnek hangsúlyt, hogy a szigetelés, az építőanyagok és a berendezések energiatakarékosak legyenek. Ez jó, azonban ezeknek az eszközöknek a hatékonyságát nem tudják mérni és az épületek nem is feltétlenül komfortosak a nap mint nap ott tartózkodóknak. Közben rengeteg olyan irodaház van, ahol a munkavállalók jogosan elégedetlenek a hőmérséklettel - télen-nyáron egyaránt vannak, akik fáznak vagy épp melegük van. Ezt viszonylag egyszerűen és költséghatékonyan meg lehetne oldani pár tízezer forintos érzékelőkkel, amelyeknek 5-10 év az élettartama.
Terveznek kilépni a termékkel a nemzetközi piacra?
Spanyolországban már van ügyfelünk, valamint az Európai Unión belül Németországban és Görögországban tárgyalunk, ezen felül több országból is érdeklődtek már. A spanyol tapasztalataink nagyon jók. Ott kevésbé fűtésre, inkább hűtésre használják a rendszert. Nekik a jelenlét érzékelő volt a legfontosabb funkció, az irodaház kihasználtságát akarták mérni, ami annyira jól működött, hogy most már energetikai célokra is értékesíteni tudjuk.
A cikk megjelenését a We-Know Zrt. támogatta.
Címlapkép forrása: Kaiser Ákos
