Hogyan értékeli az év eddig eltelt részét a nemzetközi piacon?
Izgalmas időket élünk, talán a helyzet leírására a volatilis a legjobb jelző. Számos változás zajlik a világban, olyanok is, aminek a kimenetelét még nem tudhatjuk biztosan, és ez egyúttal a pénzügyi piacokat is változékonnyá teszi, ami tovább terjed az építőiparra is. Eddig jól teljesített a Graphisoft a globális piacon, erős növekedésen vagyunk túl ebben az évben, de a világ különböző részein más módon zajlott ez a növekedés. A sikerünk egyik kulcsa, hogy segítünk az ügyfeleknek alkalmazkodni ehhez a nagyon volatilis piachoz, ahol kevesebb építési projekt indul, kevesebb tőke megy a projektekbe, és egyes építkezéseket a leállítás, szüneteltetés fenyeget. A gazdasági körülmények, itt Magyarországon, még nagyobb kihívást jelentenek. Másfelől viszont a változások lehetőségeket is teremtenek: a globális ellátási lánc korábbi akadozása a gyártási tevékenységeket visszahozta Európába, a „reshoring” és „nearshoring” (amikor a nyugati vállalatok Európába, vagy a saját országukba hozzák vissza a korábban Ázsiába telepített telephelyeket) most egy nagyon izgalmas folyamat. Sokan már nem akarnak a tengeri szállításra várni, ami új gyárak, elosztóközpontok építésére való igényeket teremt. Ezekben a projektekben az ügyfeleink is érdekeltek. Szintén új igényeket támasztanak az iparág számára a világjárványra való olyan utólagos reakciók, mint a távmunka, az otthoni munkavégzés fennmaradása. Ennek az egyik következménye az, hogy sok-sok épületet át kell alakítani.
A szoftverünk egyik előnye, hogy a tervezés során számos aspektus figyelembevételét lehetővé teszi, és hatékonyan alkalmazkodik a változó projektigényekhez. Ezáltal az építészek, mérnökök nemcsak rajzokat tudnak egy épületről készíteni, hanem kiszámíthatják a költségeket, a fenntarthatósági elvárásoknak is megfelelhetnek, fenntartva ezzel a versenyképességüket.
Milyen rövid-, és középtávú piaci várakozása van a digitalizáció és a BIM megoldások általánosabbá válását illetően?
Ha megnézzük a tervezőipar elmúlt 30 évét, láthatjuk, hogy a kézi rajzkészítés után egy átmenetet jelentett a CAD (computer-aided design), ami lényegében egy elektromos ceruzaként működött. Ezután jött a 3D-s funkció, amivel már látni is lehetett, hogy hogyan fog kinézni a megrajzolt épület. A BIM (Building Information Modeling) információkkal egészítette ki a 3D-s látványterveket, ami segítette a tervezőket, hogy jó döntéseket hozhassanak, papír nyomtatása nélkül kommunikálhassanak más szakértőkkel, az ügyféllel, a megrendelővel vagy a kivitelezővel a projektről. Még mindig vannak építészek, akik csak kézzel rajzolnak, de olyanok is, akik elképesztően fejlettek a technológiahasználatukban – tehát különböző szinten tart az építészetben is a digitalizáció.
Azt figyeltük meg, hogy azon cégek, amelyek átvették a technológiai újdonságokat és a BIM-et, évek óta a leggyorsabban növekvő cégek, sikeresek és elégedettek ügyfeleik. Az építészek és mérnökök egy részének nem versenyelőnyt jelent a BIM, hanem inkább elvárható, sőt, egyes esetekben az ügyfél vagy a kormányzat miatt kötelező eszköz.
Vannak ösztönzők, amelyek segíthetik a digitalizáltságot, de a cégek, amelyek a valódi előnyei miatt használják a BIM-et, és nem csak azért, mert kötelező, azok lesznek valóban sikeresek. Azt gondolom, hogy világszerte majdnem minden építésziroda tudja, hogy egyszer elkerülhetetlenné válik, hogy BIM-ben alkosson. Ami jelenleg különbséget teremt a piacok között az, hogy hol tartanak a teljes piaci átállásban.
Magyarországon hol tart a BIM integrációja a szakma szempontjából?
Magyarországon több mint 90%-os piaci részesedéssel rendelkezünk az építészeti szoftvereket illetően, ezzel nagy rálátásunk is van a szereplőkre, a folyamatokra. Összességében azt mondhatnám, hogy nem igazán használja ki a szoftver adta lehetőségeket a szakma, jórészt csak a BIM bizonyos aspektusaira fókuszálnak. Éppen emiatt biztosítunk szemináriumokat az ügyfeleinknek, hogy jobban megismerhessék a BIM előnyeit. Különösen most fontos ez, amikor már törvény írja elő, hogy a kormányzati megbízásoknál BIM-et kell alkalmazni. Azt várjuk, hogy ez a piaci beruházásokra is hatással lesz.
Úgy gondolom, hogy a magyar tervezők és az egész építőipar számára nagyon fontos, hogy valóban megértsék, a BIM segítségével jobb épületet és építési folyamatot tudnak létrehozni, ami a nyereségességben, valamint a hatékonyságban is megmutatkozik.
Energiatakarékosabb, költséghatékonyabb, funkcionálisabb, szebb épületek jöhetnek létre, ráadásul gyorsabban. Igaz, hogy a tervezési szakasz hosszabb lehet, de cserébe a kivitelezési idő lerövidül. A felhasználóknak már csak azt kell eldönteni, hogy az előnyöket a nyereség növelésére, a munkadíjaik csökkentésére, vagy több munka vállalására használják.
Ha ennyi előnnyel jár a BIM, akkor miért nem használja mindenki?
A válasz talán a változásokra való emberi reakciókban keresendő. Ha ki kell lépni a komfortzónából, vagy ha egy eddig működő munkafolyamaton kell változtatni, az bizonytalanságot kelt az emberekben. Nem tudják, hogy milyen előnyökkel jár, hiszen eddig nem tapasztalták meg, nem vettek részt olyan projektben, ahol a BIM valódi hozzáadott értéket jelentett. Ahhoz, hogy megtapasztalhassák, mindenekelőtt plusz munkára van szükség, hiszen meg kell tanulni, meg kell változtatni a munkafolyamatokat, de akár a csapat egy részét is. Az emberek küzdenek a változással.
Van egy híres idézet Henry Fordtól az autókkal kapcsolatban, miszerint, ha megkérdezte volna a vevőit, hogy mit szeretnének, azt mondták volna, hogy gyorsabb lovakat, és nem azt, hogy autókat. Sok építész, mérnök és vállalkozó szeretné, hogy jobb legyen az, ahogyan most dolgozik. De valójában a lovaglást kellene abbahagyni, és megtanulni autót vezetni.
Milyen különbségek vannak egyes országok, kontinensek között ebből a szempontból? Nyugatabbra nyitottabbak a változás, az újdonságok felé az építőipari szereplők?
A változásokra való nehezebb reagálás, amit az előbb említettem, az egész világra igaz, az üzleti világ viszont talán máshogy működik az Egyesült Államokban, mint Magyarországon. Előbbi egy nagy, gazdag ország, ahol sokkal agresszívabb az üzleti élet, gyorsabb és kockázatvállalóbb a piac. Ez a hozzáállás egyben azt is jelenti, hogy inkább jövőbetekintő a gondolkodása a szereplőknek, így bátrabban állnak a változásokhoz, a kísérletezéshez és a kockázatvállalásuk is magasabb. Egy amerikai építésziroda valószínűleg sokkal könnyebben mondja azt, hogy kipróbál valami újat, mert bár lehet, hogy a következő projekt nem lesz nyereséges, de az azutáni talán kétszeresét hozza vissza, ezért megéri belevágni. Ezzel szemben a magyar piac általánosságban sokkal óvatosabb. Talán a kultúrának is van ebben szerepe, de a pénzügyi ökoszisztéma mérete biztosan kihatással van. Az USA építőiparába rengeteg pénz áramlik, ami lehetőségeket is jelent. Ha vesztesége is adódik valakinek azért, mert túl magas volt a kockázatvállalása, akkor sincs gond, találni fog más utakat. A magyar gazdaság kisebb, és talán elszigeteltebb is, a magyar építészirodák például kis számban dolgoznak csak a külföldi piacokra.
Ha egy cég nyitott is az újdonságokra, még egyáltalán nem biztos, hogy talál megfelelő mennyiségű és képesítésű munkavállalót az új feladatokra. A munkaerőhiány mennyiben akadályozza a magas fokú digitalizáltságot, a BIM elterjedését?
Természetesen akadályozza, de talán ez egyfajta „melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás” dilemma. Amíg a cégek nem állnak át az újfajta munkamódszerre, addig nemigen lesznek olyanok, akik ennek a szakértői. Ha már sok vállalat ebbe az irányba megy, és amint az általános iparági tudatosság eléri, hogy a BIM legyen a norma, akkor a felvett embereknek is ez lesz az alapvetés. Ma már az egyetemeken végzettek is ismerik a BIM-et, használják az Archicadet, de a tehetségek megtalálása szerte a világban kihívást jelent. A BIM csak egy eszköz, az építész, mérnök vagy építőipari szakember valódi képessége a szakmájával kapcsolatos tudás. Azt, hogy a gondolatait milyen eszközzel, vagyis egy ceruzával, egy CAD-el, vagy egy BIM-rendszerrel rögzítse, sokkal könnyebb megtanítani, mint a gondolkodásmódot és a szakmai tapasztalatot. Azt látjuk, hogy a piacokon óriási kereslet van az oktatási lehetőségek iránt, a konfigurációk megértésére, a munkafolyamat-tervezésre. A meglévő munkatársak továbbképzése egy hatalmas trendnek tűnik, nemcsak az AEC iparban (építészeti, mérnöki tervezési és kivitelezési ágazat - Architecture, Engineering & Construction).
A geopolitikai konfliktusok, háborúk hogyan hatnak a globális és régiós építőiparra, és mik a Graphisoft ezzel kapcsolatos stratégiai lépései?
Geopolitikai szempontból nagyon viharos időket élünk, Európában szárazföldi háború dúl, most pedig már a Közel-Keleten is. Sok országban nagyon mérgező politikai klíma uralkodik, ami nem a fejlődés felé vezet, hanem megosztottságot eredményez. A bizonytalanságnak az egyik következménye, hogy az ingatlanfejlesztők, tulajdonosok és iparágak szünetet tartanak a beruházásaikban, mert egyszerűen nem látják, hogy miként fog alakulni a jövő. A stabilitás és a kiszámíthatóság minden piacnak kritikus, a szereplők a beruházások elindítása előtt minél többet szeretnének tudni a jövő alakulásáról. A jelenlegi geopolitikai helyzet ezt nagyon megnehezíti. A beruházási kedv Európa legtöbb részén visszaesett, az ellátási láncok töredezettségét, az energiaellátás megszakítását hozta el az orosz invázió. Amíg ezek nem oldódnak meg, addig kivárnak a szereplők. A másik probléma, hogy egy ilyen helyzetben az országok a politikai aspektusokra fókuszálnak a gazdasági helyett, ami a befektetői bizalomra is kihat. Amikor a hosszú távú kilátásokban nem bízik a piac, akkor csökken a beruházási hajlandóság, és ha még el is indulnak projektek, nem lesznek olyan nagyméretűek.
Nemrég új stratégiával kezdték el építeni a piaci pozíciójukat az USA-ban, mik az eddigi eredmények, tapasztalatok?
Ahogy említettem Magyarországon 90%-os a részesedésünk, az USA-ban viszont ez nincs így. A növekedés érdekében arra összpontosítunk, hogy a szoftverünk kezelni tudja az országonként eltérő munkafolyamatokat, anyagokat, beállításokat, építési szabályokat. A szoftver legfrissebb verzióját már egyidőben adtuk ki minden országban, a technológiai platformunk átalakításának köszönhetően nagy hangsúlyt tudtunk fektetni a lokalizált igényekre, ami nagy segítség azokon a piacokon, ahol különbségek vannak a fent említett tényezőkben. Egy épület kivitelezése 80%-ban hasonlóan zajlik mindenhol, de 20%-ban nagyon eltérő lehet. Úgy gondolom, hogy a szoftverünk egyre inkább alkalmas arra, hogy támogassa ezeket a különböző modelleket és regionális szabványokat, ezzel felgyorsítva a további növekedési szándékunkat.
Az open és a closed BIM felhasználók között néha éles ellentétek húzódnak, mindenki a saját maga által használt megoldás mellett érvel. Mit gondol erről?
Az Archicad fejlesztőjeként, mi az open BIM mellett köteleztük el magunkat. A zárt BIM a kibocsátó szoftverszolgáltató számára egy nagyszerű üzlet, mert magához láncolja az ügyfeleit, szinte végtelen bevételi forrást teremt magának, azáltal, hogy kizárólag az általa gyártott megoldást tudja használni az ügyfél. Mondok egy hétköznapibb példát. Ha egy kórház vásárol egy gépet, amelyre a szolgáltatásait, például a szívműtéteket alapozza, akkor utána minden szükséges alkatrészt, amit időközönként cserélni kell – a pumpát, a szűrőket, a csöveket – a gépet gyártó vállalattól kell, hogy beszerezze. Ez az ötlet áll rengeteg gép, alkatrész, autó, teherautó, vonat és sok más eszköz gyártása mögött. Egész ökoszisztémák épülnek egy bizonyos felszerelés vagy típus támogatására, amivel a felhasználók a szolgáltató rendszerébe lesznek bezárva. Ezen az elven működik a zárt BIM, ezt a filozófiát követi az Autodesk. Olyan munkafolyamatot és technológiai készletet nyújt, amiből nem lehet az információidat kivenni, ha azokhoz ragaszkodik valaki, akkor a rendszeren belül kell maradnia, és természetesen fizetni a szolgáltatásért. Kereskedelmi oldalról ez egy jól működő modell.
A nyílt BIM ezzel szemben azt a filozófiát követi, hogy a szoftverfejlesztő és az ügyfél együtt teremti meg az értéket.
Mi biztosítjuk az eszközt, amelynek segítségével a használója létrehozhat és megoszthat információkat másokkal. Ez a felhasználó információja, nem a mi információnk, ami egyben azt is jelenti, hogy az ügyfél nincs hozzánk láncolva, kereshet magának más szolgáltatót. Etikailag is ez a helyes, de egy gyakorlatias, logikus megfontolás is van mögötte: egy épületet pár évig terveznek, majd pár évig kiviteleznek, végül 50, akár 100 évig használnak. Kizárt, hogy a most használt rendszerek és adatformátumok százéves távlatban változatlanok maradjanak. Ha 50 év múlva a régi formátumban elérhető információkat meg lehet majd nyitni, az nemcsak a rendszerek közötti váltást könnyíti meg, de az interakciókat is, segítve a tervezőket, fejlesztőket és üzemeltetőket is, hogy a korábbi adatokat használhassák. Az az érv is el szokott hangozni, hogy egy zárt rendszerű modellben az összekapcsolt szoftverek gyorsabbak lehetnek, ugyanakkor azt gondolom, hogy az információ megtartása és szabad használata értékesebb, mint egy adott szoftveren belül néhány jobban kidolgozott funkció megléte. Egy épület létrehozásán tucatnyi szakma dolgozik, az építési projektcsapat, az építészek, gépészek, statikusok, az elektromosságért vagy a látványért felelős szakemberek, a közművesítést, esetleg a gyártást végző munkatársak. Ők mind a saját szakmájuk előírásait, szabványait alkalmazzák, így egy projektben rengeteg információ csoportosul, nemcsak egy intelligens 3D modell, hanem számítások, kódok, különböző verziók. Az az elképzelés, hogy valaha ezek mindegyike egy zárt rendszerben összefonódhat egy kitaláció, még csak nem is sci-fi, hanem egy fantázia. A modellező, a szerkezeti elemző, a költségbecslő, az építési, az erőforrás-kezelési és az üzemeltetési eszközöket is nyílt információcsere-környezetben kell kezelni, különben rövid időn belül komoly problémákkal szembesülnek az érdekeltek.
A magyar piac mennyire tekinthető technológiailag fejlettnek?
Vannak olyan vállalatok, amelyek meglehetősen kifinomultan használják a technológiát, de olyanok is, amelyek lemaradtak.
A vállalatméret mennyire van befolyással erre?
Nem minden esetben, de azért egy nagyvállalatnak egyértelműen több tőkéje, ideje van a fejlesztésekre, ugyanakkor több teherrel is kell számolnia, ami sokszor lassítja a folyamatokat. A kisvállalatok a kevésbé kötött működésnek köszönhetően könnyebben kísérletezhetnek, a projektciklus náluk rövidebb, mert eleve kisebb projekteket teljesítenek. Az időtartamnak azért van jelentősége, mert minden projekt után valamivel jobbak lesznek, így egy nagyvállalat által megvalósított projekt kifutása alatt a kisebbek akár 5 beruházást is teljesíthetnek, amiből így többet is tanulhatnak. Nem mondanám tehát, hogy a vállalatméret az egyetlen befolyásoló tényező. A technológiai fejlettséghez meg kell találni a kockázat és a jutalom közötti megfelelő egyensúlyt, illetve a változással is meg kell birkózni.
Az új magyar építési törvényben a BIM is szerepet kapott. Milyen várakozásaink lehetnek az új szabályokat illetően? Mit jelent ez a piacon?
Más országok tapasztalatai alapján, amelyek már BIM követelményeket vezettek be, az látható, hogy a jogi alapok lefektetése mindig jó katalizátor, még azon vállalatoknak is, amelyek nem kormányzati projekteken szoktak dolgozni, rájuk ugyanis a szabályozás nem vonatkozik. Lehet, hogy túlzásnak hangzik, de azt gondolom, hogy a nyílt BIM-alapú szabványokkal rendelkező országok piaci közösségébe való bekapcsolódás, a magyar szakmák egész sorát teszi versenyképesebbé, és felkészültebbé a külföldi munkákra, illetve a külföldi tehetségek bevonzására.
Ha technológiáról beszélünk nem maradhat ki a mesterséges intelligencia, ami manapság felforgatja a mindennapokat. Használják az AI-t a Graphisoftnál?
A mesterséges intelligencia természetesen a Graphisoftnál is „hot topic”. Három oldalról foglalkozunk az AI-al. Egyrészt a belső folyamatokat javítjuk vele, erre példák a különböző nyelvű fordítások. Egy prezentációs videót, amin egy kollégánk beszél lefordíttathatunk minden általunk igényelt nyelvre. Az így elkészült oktatóvideó az összes piacon, a saját anyanyelvükön bemutatható, a folyamat pedig sokkal költséghatékonyabb és gyorsabb. Ezen kívül automatizált minőségi kódellenőrzést, pénzügyi modellezési előrejelzést is végeztetünk a mesterséges intelligenciával.
Az Archicad funkcióiban is meg tud jelenni a mesterséges intelligencia?
Igen, a szoftverhez kapcsolódik a másik két alkalmazási lehetőség. Ebből az egyik arra vonatkozik, hogy biztosítsuk, hogy a felhasználóink az AI segítségével is használhassák a szoftvert. Sok ügyfelünk van, akik nagyon érdekes integrációkat hajtottak végre az Archicad és az AI között, például automatikus modellkészítést vagy automatikus vizualizációt. Ha rendelkezésre áll az open BIM és nyílt információ, akkor lehetőség van az AI-al való összekapcsolásra. A másik felhasználási terület azt a kérdést feszegeti, hogy miként használhatjuk a mesterséges intelligenciát arra, hogy a szoftvereinket jobbá tegyük, olyan funkciókkal lássuk el, amire korábban nem is voltak képesek. Két évvel ezelőtt jelentettünk be egy olyan technológiai keretrendszert, (Adaptive Hybrid Framework) amelynek segítségével különböző rendszerek és folyamatok kapcsolhatók össze a szoftveren belül modulok beillesztésével. Mi is adhatunk új funkciókat, de az ügyfelek is készíthetnek új modulokat. A szoftver legújabb kiadása a keretrendszernek köszönhetően olyan képességet is tartalmaz, amely a mesterséges intelligencia köré épül. Azt látni kell, hogy az AI-nak elképesztően sok fajtája létezik, csak az építészeknek 150 különböző mesterséges intelligencia elérhető, és a fejlődési ütem olyan gyors, hogy egy év múlva talán már nem is lesznek a most használatban lévők aktuálisak. Ezért nem AI-t fejlesztünk, hanem a keretrendszerrel megadjuk a lehetőségét annak, hogy a mostani mesterséges intelligenciát, amely valamit működtet, bármikor kivehessük és egy jobbat csatlakoztathassunk hozzá. Erre remek példa, hogy novemberben kiadunk egy frissített kísérleti funkciót, amely egy mesterséges intelligenciával működő vizualizáló. Amikor az épület 3D-s nézetére vagyunk kíváncsiak, akkor lehetőség lesz azt fából, téglából, gótikus vagy bármilyen más létező stílusban is megtekinteni.
Milyen lehetőségeket tartogat még az AI az építőipar számára?
Az AI alapvetően abban jó, hogy hatalmas mennyiségű adatot dolgoz fel, és következtetéseket von le belőle, esetleg a bennük található minták alapján megjósolja a jövő alakulását. Képes lehet költségbecslést készíteni, esetleg megbecsülni a munkaerő-szükségletet különböző időpontokban, az anyagok általános szállítási idejét akár az internetről, akár privát adatokból. Úgy gondolom, hogy az AI értéke egy ideig exponenciálisan fog növekedni, mert minél többen használják, minél több adat kapcsolódik hozzá, annál több ötlete lesz az iparág folyamatainak javítására. Az adatok egyre mélyebben be fognak épülni a munkafolyamatokba, ezért nagyon fontos tudni, hogy az egyes AI általi válaszok honnan származnak, milyen ellenőrzési pontokban bízhatunk. Ez egy komoly kihívás lesz. De addig is, az építőiparban a tervezési és építési folyamatokban is nagy szerepe lehet, hiszen rengeteg előrejelzésre, költségbecslésre, várható épülethasználati mutatókra van szükség, az emberek viselkedésének modellezése mellett. Mindezekben a mesterséges intelligencia nagy segítségünkre lesz.
Címlapkép forrása: Reviczky Zsolt
