Az ember környezetét alkotó, egymást átfedő és egymásra ható változó elemek, mint például a levegő és annak minősége, a légáramlás, a hőmérséklet, a páratartalom, valamint a zaj és a fény együttesen a kényelmes és egészséges élet fontos meghatározói. Ha ezen tényezőkkel minden rendben van, akkor különösebben nem is veszünk tudomást ezekről, de ha nincs, akkor az sokszor már nemcsak kellemetlenséget, hanem akár egészségkárosodást is okozhat.
Ezek közül a zajszennyezés – azaz a nem kívánt hangok és rezgések sokasága – sokkal kevesebb figyelmet kap, mint a levegő- vagy vízszennyezés, mivel nem látható, nem ízlelhető és nem szagolható. A zaj a hallórendszer közvetlen károsítása révén halláskárosodáshoz és fülzúgáshoz vezethet. A zaj okozta halláskárosodást kiválthatja egyszeri, intenzív impulzushangnak (például fegyverből származó lövés) való kitettség, vagy ipari környezetben a 75-85 decibelnél (dB) magasabb hangnyomásszintnek való tartós kitettség. A fülzúgás gyakoriságának tendenciái Európában különösen aggasztóak. Egy 2021-ben megjelent tanulmány alapján az EU-ban hét felnőttből több mint egynek van fülzúgása.
A zajszennyezés világszerte egyre nagyobb problémát jelent a városokban. A Nobel-díjas Robert Koch már 1910-ben azt jósolta, hogy
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!