A digitális technológiai átalakulások milyen segítséget, kihívásokat jelentenek az üzemeltetés számára? Hol tart a BIM az üzemeltetésben? Mi lehet tenni az üzemeltetésben, hogy az energiahatékonyság javuljon? Miben tudja az üzemeltetést segíteni a mesterséges intelligencia? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a konferencia szakértői Kuczogi László, a K-Ép Studió Ügyvezető Igazgatójának, a LEO Tiszteletbeli Tagjának a moderálásában.
A modernizáció a digitalizáción keresztül tud megtörténni, melynek a gerince a BIM. Ez BIM-szabványokon át tud megvalósulni. A szabványosítás kapcsán a feladat, hogy ne csak szabványaink legyenek, hanem ennek a befogadhatósága is meg legyen oldva. Kellenének példák, szakmai szövegek, ábrák, hogy ez érthetőbb legyen. A BIM terjedése az értéklánc elejéről indul, ezt a hatékonyság kérdése, az energiaválság és a zöldítés iránti igény hajtja. Ez utóbbinak több hulláma lesz. Már 25 BIM szabvány van, de még csőben van további 15, az ezek közti eligazodáshoz szinte már térkép kell. Ezt elősegítve mi most a 19650-es BIM szabványnak a magyar változatát tervezzük elkészíteni – mondta el Csaba Zsolt, az MSZT BIM szabványosítási bizottság elnöke, a Modern Építésgazdaságért Nonprofit Kft. alapító-ügyvezetője. A szakember hozzátette, hogy ha nem lesz adatunk, akkor nincs min dolgoznia az AI-nak, a BIM lényege, hogy a teljes adatfolyam meglegyen, amire azt ráültetjük. Ha megvan a strukturált adathalmaz, annak a felhasználása már könnyebb. Amikor gazdát cserél egy ingatlan, már nem betont veszünk, hanem betont és adatot együtt.
A digitalizáció az üzemeltetésben egyszerre átok és áldás is. Fontos kérdés, hogy hogyan kapjuk meg az adatokat, de még fontosabb, hogy mit kezdünk ezzel. Az adatok már rendelkezésre állnak, csak nem olyan formában jönnek, hogy azt közvetlenül használni tudjuk. Ha ezt sikerül standardizálni, akkor lehet vele gazdálkodni. Jelenleg ez csak az energiaadatok terén van meg, a többi területen még gyerekcipőben járunk. Az energiahatékonyság javításához is adatokra van szükség, de azokat használni is kell, ezen a téren még nagyon sok a tennivaló. Az adatokból ki lehet szűrni azokat a fogyasztásokat, amelyekre egyáltalán nincs szükség, például munkaidő utáni stand by módra a kikapcsolás helyett. Jó példa, hogy a gázfogyasztás tavaly télen hirtelen 25 százalékkal tudott csökkenni azáltal, hogy mindenki elkezdett odafigyelni rá. A mesterséges intelligencia kapcsán nem jön úttörő technológia Európába, mert nincs elég adatunk és ez lemaradáshoz fog vezetni – hívta fel a figyelmet Ruzsinszki Tibor, a LEO Benchmarking munkacsoport tagja, a NEO Property Services Zrt. FM üzletág igazgatója.
A digitalizációt mindenki másként közelíti meg, de a technológia használatától még nem válunk digitálissá. A digitális technológia használata még nem digitális transzformáció. Akkor válik azzá, ha az így keletkezett adatokat összegyűjtjük, következtetéseket vonunk le belőle és a végén ennek hatására hatékonyabban üzemeltetünk. A legnagyobb kihívás az épületüzemeltetésben ma a szakemberhiány, ami gátat szab az adatok felhasználásának is. Az állam legfontosabb szerepe a piaci szereplők digitális megoldásokra való ösztönzése, a LEO szerepe pedig a piaci szereplők edukálása és a hasznos tapasztalatok kicserélésének biztosítása – emelte ki Szij Csaba, a LEO elnökségi tagja, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgató-helyettese.
A működő BIM workflow – papír helyett mobilappok és humán programozás?
A világ élvonalában álló design és contech megoldások már itt vannak és elérhetőek. Zavarba ejtően hatékonyak, megszüntetik az építési konfliktusok felét, pár hónappal lerövidítik az idejét, és átlagosan 30%-kal csökkentik egy építkezés költségét, környezetterhelését. De bármennyire is költséghatékony, zöld és fenntartható, itthon nehezen kerül át a gyakorlatba. Öreg kutya nem tanul új trükköt, a megszokás pedig olyan, mint egy betegség. A tünetek mindig hasonlóak, de már van rá receptünk - erről szólt Livják Csaba, ügyvezető igazgató, BuildEXT Kft. előadása. "Hat éve foglalkozom folyamatosan a BIM-mel, és elmondhatom, hogy látok egy komoly kettősséget:
Magyarországon, amikor a BIM-ről beszélünk, akkor valamilyen csodát vár mindenki - mintha egy az egész BIM egy csillámpóni lenne. De az építőiparban, a valóságban már sokkal kevésbé látjuk ezt a csillámpónit.
Miért van ez? - tette fel a kérdést a szakértő majd elmondta, hogy hasonló a helyzet, mint a Teslánál, alapvetően ez is egy vas, mint mindegyik másik autó, viszont technológiailag sokkal fejlettebb. A Tesla gyárban agilis fejlesztés és a legkorszerűbb gyártási és fejlesztési folyamatok zajlanak. Aztán a gyakorlatban azért vannak problémák a Teslákkal is. A BIM is ehhez hasonló, a gyakorlati alkalmazások során azt tapasztaljuk, hogy az 1-3 próbálkozás BIM-es próbálkozás még nem fog sikerélményt adni. A helyzetet bonyolítja a mesterséges intelligencia, a humán programozás, vagy az építőipari robotika. Létrehoztunk egy BIM projekteken alapuló céget, ami messze áll a jelenlegi analóg építőipartól, de igyekszünk egy hidat is képezni, eljuttatni a BIM adta lehetőségeket minél több mindenkihez." - emelte ki Livják Csaba.
Automatizált betonelemgyártás BIM modellből
Csúsz István, üzletfejlesztési igazgató, Ineton Kft., arról tartott előadást, hogy mit jelent a digitális modell alapú árajánlat, miként születik egy BIM gyártmányterv, és hogyan dolgozza fel ezt egy automatizált betonelem gyártó gépsor. Elmondta, hogy bár még nagy lemaradásban van az építőipar, van más iparág, amitől sokat tanulhatna: ilyen az autóipar és ezen belül a következő három terület:
- 3D tervezés és adatbázis: ez az építőiparban körülbelül a BIM-mel feleltethető meg.
- Robotizált termelés: ez annyiban nehezebb az építőiparban, a kivitelezések során, hogy egy kint, a szabadban végzett termelést kell benti helyszínre átszervezni, de előnye, hogy az hatásokat ki lehet zárni.
- Egyedi termékek: nem jelent mást, mint az autóknál is kedvelt egyedi konfigurációt. Az előregyártott elemek hiába tűnnek ugyanolyannak, az automatizáció segítségével ezeket is lehet egyedi igényekre szabni.
Csúsz István elmondta, hogy egy előregyártó a kezdeti lépéseken, tehát a koncepcióterven felül akár egy kész kiviteli tervnél is be tud csatlakozni és a BIM alapú modellekből minden olyan információt ki tud nyerni, ami az előregyártáshoz szükséges. Az előregyártással az élőmunkaigény csökkenthető, a gépek vezérlésénél, az ellenőrzésnél viszont nagy szükség van emberi munkára. Miután elkészültek az egyes elemek azok QR-kód segítségével beazonosíthatók. Mi mindent lehet előregyártani? "Kéregfalakat, amelyek a helyszínen kiönthetők, ezek nem sztenderdizáltak, a méret szabadon alakítható, a szállítása pedig könnyebb, mert a belsejét a helyszínen öntik ki. Ezzel az analógiával készíthetőek födémelemek is, létezik klímafödém, thermo födém előre legyártva. Erkély elemeket, lépcsőket is lehet előregyártani. Készülnek csarnokszerkezetek, ebben az esetben is az összes elem BIM elemként készül." - sorolta az automatizált termékkínálatot a szakértő. Végül kiemelte, hogy az összesnek az alapfeltétele az a betontechnológia, amely automatikusan bekeveri a megadott paraméterek alapján az elvárt betont, és pontosan ugyanazt a minőséget, ugyanazt a betonfajtát fogja bekeverni egy későbbi időpillanatban is, hiszen mindent adatok alapján automatikusan valósít meg.
Ki fogja felépíteni az épületeinket?
Milyen szakmagyakorlókra lenne ma szükség az építőiparban? Kiket szeretnénk képezni és mire? Tőlük mit várunk el? Hogyan lehet ezt az erőforrást megteremteni és mi a helyzet az oktatással? – tette fel a kérdéseket Dr. Nagy Balázs, a BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítés Tanszék egyetemi docense.
Az emberek fejlesztéséhez idő kell. A technológiák kiforrására évtizedekre van szükség. A humántőke kapcsán is vannak olyan tényezők, amiket nem tudunk felgyorsítani. Ennek ellenére mindenkit fejleszteni kell, az idősebbeket is. Ami biztosan fontos lesz a jövőben is, az a kritikus, fegyelmezett gondolkodás, a motiválás tudománya és az együttműködés. Azon országok, akik most élen járnak a digitális oktatásban, már óvoda óta kooperációban, projektalapon gondolkodnak – mondta el Naderi Zsuzsanna, a Edupark Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A szakmabelieknek digitális, de nem digitális kompetenciákban is fejlődniük kell. Négy év alatt nagyon sokat fejlődött technológiában a magyar építőipar. Különböző szinteken különböző kompetenciákra van szükség, de a digitális kompetenciák elengedhetetlenek. A mérnököknek és a művezetőknek is jól kell tudniuk a digitális modelleket értelmezniük, de a következő szinten is fontos a fejlesztés. A saját területünkön a felnőttképzésben látom a lehetőséget, a probléma, hogy a néhány fős KKV-k nem képzik az embereiket – emelte ki Serdült Sándor, a Layher Kft. ügyvezetője.
A technikusok fejlesztésével nagyon fontos lenne foglalkoznunk, itt hiányzik egy középvezetői réteg. A Tudásépítővel azon kezdtünk el dolgozni, hogy megtaláljuk a módját, amivel az egyes szakmák esetében támogatni tudjuk a tanulókat a szakma megtanulásában. Ez akkor lesz hatékony, ha a cégekkel együttműködve alakíthatjuk ki azt a plusz tudást, ami a diákok számára fontos és hasznos lesz. A szakiskolákban erősen foglalkozni kell a pályaorientációkkal, mert a diákok nem is látják sokszor, hogy pontosan mire jelentkeznek – hangsúlyozta Tóth Áron, a Tudásépítő-Team ÁKK Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
A konferencia I. és II. szekciójáról készült beszámolók:
Címlapkép forrása: Portfolio
