Hogy a retail piac túl van-e a covidon és az energiaválságon, arról Kui János, a Marketing Resolution Kft. ügyvezető igazgatója, az MBSZ tagja kérdezte a konferencia résztvevőit.
Számokkal indult a beszélgetés: év végére egy konszenzusos 18%-os infláció van megállapítva, persze ez szektoronként eltér, emellett azt már tudjuk, hogy közel 10 százalékkal csökkent az év első hónapjaiban a kiskereskedelmi forgalom. És ugyan 24%-kal nő a vásárlóerő a GKF elemzése szerint, de a vásárlók jelentős része visszavett a költéseiből. Ezeknek mind van hatása a mindennapi életre, az üzletre, a piacra, főleg a retail, azaz a kiskereskedelem esetében.
Gábosy Balázs, a Nhood Services Hungary Kft. üzletfejlesztési, kereskedelmi és operatív igazgatója azt tapasztalta, hogy egy évvel ezelőtt sokkal sötétebb képet festettünk 2023-ról, ennek ellenére a helyzet jobb, mint vártuk, igaz, sok bérlőnél tapasztaltak nehézséget. Jó hír, hogy van 1-2 szegmens, ami válságálló, például a drogéria és az étterem is – ez részben a kiszállítás hatása is, valamint azé, hogy szívesebben költenek étteremre azok, akik a covid alatt nem tudtak. De az alulteljesítésnek az is az oka, hogy néhány háztartási szegmens, mint a bútor, a magas bázisról esett vissza a jelenlegi szintre, így idő lesz, míg oda visszakapaszkodik:
Összességében a helyzet jobb, mint amit a makroadatok mutatnak, de nagy kérdés, hogy mi lesz a következő 6 hónapban.
Dr. Szilágyi Melinda, Multi Hungary Management Kft. Head of Operations Hungary and Slovakia az Allee-ban azt látja, van egyfajta összefejlődés, mely azonban infláció alatti, és komoly átrendeződésben van, hogy mire is költünk:
Elsősorban a luxusköltéseket fogták vissza azon a környéken, ahol az Allee is van, vidéken ez másképp alakult, ott kevésbé voltak tudatosak az emberek.
Simon Tamás az Indotek Group ingatlan bérbeadásért felelős igazgatója a regionális különbségekkel kapcsolatban elmondta, nem meglepő módon a fejlettebb részeken inkább költenek bátrabban az emberek.
A divat a nagy vesztese az elmúlt 2-3 évnek.
Gábosy Balázs az Auchannal kapcsolatban elmondta, hogy nekik a covid tulajdonképpen jót tett, 2020-22-ben magasabb bázist értek el, bár az inflációt nem tudták elérni. Tapasztalataik szerint a non-food nagyon visszaszorult, a sajátmárkás termékek viszont jönnek fel folyamatosan.
Keményen át van pozícionálva, hogy mit vásárolnak az emberek.
Garbutt-Pál Erika MRICS, a CBRE kiskereskedelmi üzletági igazgatója úgy látja, hogy a mostani inflációs környezetben nehéz versenyezni.
Jelenleg a külföldi befektetők nem tudják beárazni az országot – ez nagy nehézséget okoz az országnak.
Bérbeadás területén rengeteg különböző konstrukcióval találkoztak az elmúlt 12-18 hónapban, ennek egyik oka, hogy sok esetben az üzemeltetési költségek már magasabbak, mint a bérleti költségek. Ettől függetlenül ő személy szerint nagyon bizakodó 2024-es évvel kapcsolatban.
Bérlők vs. bérbeadók
A panelbeszélgetés vezetője, Kui János, ezután a bérlő-bérbeadó kérdéskörére tért át, az ő kapcsolatukról, együttműködésükről kérdezte a kerekasztal résztvevőit. Simon Tamás szerint éppen átrendeződik a bérlői állomány, a multik erőteljes expanzióban vannak, illetve van egy hazai kereskedői réteg, amelyik egyre nehezebben boldogul.
A jelenlegi helyzet nagy vesztesei a magyar kisvállalkozások, akik egy, legfeljebb három üzlettel rendelkeznek. Mi igyekszünk nekik segítséget nyújtani, rugalmasan dolgozunk velük, hogy tudjanak továbbra is működni. Nem ritka, hogy feláldozzuk a cashflowt az érték oltárán.
Hogy áll a szektor a fenntarthatóság terén?
Ezek után a zöldítésre terelte a szót Kui János és ezzel kapcsolatban Dr. Szilágyi Melinda elmondta, számukra ez kiemelten fontos, a tulajdonos erre áldoz folyamatos. Simon Tamáséknak a legfiatalabb beváráslóközpontjuk is 2010-es, azaz 13 éves, így az ő karbonlábnyomuk új építés szempontjából nem jelentős. De az energiahatékonyság terén is élen járnak, folyamatosan újítják meg a központokat, korszerűsítik őket a fővárosban, Csepelen és Miskolcon is. Nem csak a látványos részt, de a szerkezetet is, és egyes beruházásokkal akár 30 százalékos megtakarítást is el tudnak érni.
Garbutt-Pál Erika szerint ma már a bérlőknek is fontos az energiahatékonyság, már csak azért is, mert ezzel le lehet szorítani az üzemeltetési költségeket. De a tudatosság jegyében van, ahol például termálvizet használnak fűtésre.
Gábosy Balázs elmondta, összesen 11 Auchan áruház tetején van már napelem, és igyekeznek növelni az áruház környéki a zöldterületeket is, elősegíteni ott a biodiverzitást.
Ez nem feltétlenül megtérülő tevékenység, de fontos a bolygó és persze a vásárlók szempontjából is. Ahol nincs megtérülés, ott persze nehezebb a megvalósítás, és kevésbé látványos, hiszen majd csak 10-20 év múlva lesz hatása.
Simon Tamás szerint erős az elhatározás, de a kényszer is – erre az energiaválság erőteljesen felhívta a figyelmet. Szerinte a bérlőknek is van felelősségük, például hogy miképp fűtenek, milyen világítótesteket használnak.
Kui János szerint a zöldítést a vásárlók felé is kommunikálni kell, amire a piaci szereplőknek figyelmet kell fordítani – ebben a panel résztvevői egyet is értettek. Dr. Szilágyi Melinda úgy látja, tudatosak a vásárlók, a zöldítés kapcsán azt tapasztalják, sokszor magasabb szinten követelik meg.
De nem lehet állandóan erről beszélni, akkor a vevő egyszerűen nem hallja meg. El kell kapni azt a pillanatot, amikor betudják fogadni.
A jövő kilátásai
Gábosy Balázs szerint arról, hogy növekszik a szórakozás, az éttermek aránya, már 15 éve szó van, és bár valóban jönnek fel, de nem olyan tempóban, mint gondolnánk. A szolgáltatások is emelkedő pályán vannak:
van jövője a bevásárlóközpontoknak.
Garbutt-Pál Erika is hisz a bevásárlóközpontokban, a kereskedők oldaláról kifejezetten érdekesen alakulnak a dolgok, a covid utáni világra visszaáll az online-offline kereskedések aránya.
A cikk eredetileg a társoldalunkon a Penzcentrum.hu-n jelent meg.
Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio
