A válságok szülte innovációs robbanás: alternatív építőipari alapanyagok és technológiák
Kína a nagyobb szén-dioxid-kibocsátók közé tartozik, de az elmúlt években az ország ráfordult a zöld innovációs átmenetre, a zöld technológiák alkalmazására. Kidolgoztak egy stratégiai láncot többek között az energiafelhasználás optimalizálására, a szabályozási és ösztönzőrendszerre, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékkereslet fokozására, amellyel jó példát mutat más országok, például Magyarország számára is - mutatta be az innovációs robbanás egyik következményét Prof. Dr. Boros Anita, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem egyetemi tanára, a Greenology Zöldinnovációs és Fenntarthatósági Tudásközpont vezetője.
A zöld építésgazdaság kapcsán Boros Anita elmondta, hogy nagyon sok új alapanyag, technológia jelent meg, ami arrafelé mutat, hogy egy lassú de átállás figyelhető meg ezen a területen. Ez az átállás zöld átállássá alakult, a szereplők keresik az alternatív alapanyagokat, Magyarországon is megjelent már például a vályogtégla, a moduláris építészet, vagy a 3D-s nyomtatás. A nanotechnológia a nemzetközi piacokat tartja lázban, amelyek a cement, a fa és sok más anyag hatékonyságát, hőtartását, víztaszítását, megszilárdulását segíti.
Nagyon jó kiindulóanyag lehet a mezőgazdasági alapanyagok felhasználása az építőipari anyagok gyártása során.
- emelte ki a szakértő, majd hozzátette, hogy az átállás során van számos nehézség, amin azonban segíthet a szabályozás, a finanszírozási háttér, ami a zöld építőipari innovációk költségigényessége miatt merül fel, illetve a tudásmegosztás.
Fenntarthatóság és energiahatékonyság az építőiparban - A tudatosságra való rákényszerítés le fogja tarolni a piacot
Barta Zsombor MRICS, Greenbors Consulting Kft. alapító partner, HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete), elnök arról kérdezte többek között a beszélgetés résztvevőit, hogy mennyit javult az építőipari szereplők hozzáállása az elmúlt 2-3 évben, miként alakítja át a feladatokat az ESG-jelentési kötelezettségek bővülése, valamint arról, hogy mi kellene ahhoz, hogy transzparensen mérhető, energiahatékonyságot ösztönző lépések induljanak el az építőiparban.
Ábrahám András, Skanska magyarországi kereskedelmi fejlesztési üzletágának projekt igazgatója arról számolt be az iparág zöldülési folyamatai kapcsán, hogy jelenleg nagyon kevés olyan magyarországi forgalmazó van, aki EPD tanúsítványt be tudna mutatni a saját termékével kapcsolatban. Egy épület kibocsátásának 70%-a a benne lévő beton, acél, üveg és alumíniumból adódik - így ezeknek a kibocsátással kapcsolatos lekövetése különösen fontos az építtető, a kivitelező, fejlesztő és végső soron a befektetők, az épület használói számára is.
Versenyképesség tekintetében kiemelném, hogy egy magyarországi fejlesztésben 30%-kal magasabb a vashányad, és 20%-kal több a betonhasználat, mint egy lengyelországi fejlesztés esetében.
Ez nagyon sok feleslegesen felhasznált energia, alapanyag és kibocsátás. Borzasztó nagy pazarlást okoz az új építések esetében a parkolás, egymás mellé úgy épülnek irodaházak és lakossági épületek, hogy a szabályozás mindegyiknél kötelező parkolókat ír elő, ahelyett, hogy együtt kezelné ezeket az épületeket.
Prof. Dr. Boros Anita, Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem, egyetemi tanár, intézetigazgató, Greenology Zöldinnovációs és Fenntarthatósági Tudásközpont, vezető elmondta, hogy a zöld megoldások előretörését az is előre tudta mozdítani, hogy sok alapanyagból hiány volt, így a piac így az alternatívák felé fordult. Nagy akadály viszont, hogy a kkv-k esetében nem mindig van erőforrás az innovációs folyamatokra. A kkv-k fejlesztése a nagyvállalatok érdeke is, hiszen nekik majd be kell számolniuk arról, hogy a velük kapcsolatban álló cégek milyen kibocsátással működnek.
Nagyon sok ágazati fejlesztés van, de az ágazati szereplők nem tudnak egymásról, nem hasznosítják a számukra haszontalan termékeket más iparágakban, ahol éppen fel tudnák használni az adott terméket.
Edukálásra is szükség van, hogy ne töredezzen szét még jobban az értéklánc.
Bozsik Balázs, fenntarthatósági és ESG üzleti szolgáltatások vezető, PwC Magyarország, a riportálás kapcsán kiemelte, hogy körülbelül 10-szer annyi céget fog mostantól érinteni az átlátható, fenntarthatósági jelentések készítése. A kötelezettségek a külföldi üzleti kapcsolatokat is hamarosan befolyásolni fogják, 2029-től például a nem európai cégek is kötelezve lesznek erre, ha egy EU-s céggel bizonyos tranzakciókat kötnek. A szakértő elmondta, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy ki fizetni meg a magasabb költségeket - ami például a jelentéstételhez is kapcsolódik - az építőipari (de akár más iparágakban is) értéklánc során.
Dr. Czike Gábor FRICS, a CMS ingatlanjogi és ESG csoport vezetője, partnere a megfelelő mennyiségű és minőségű adatokra hívta fel a figyelmet, amelyek nélkül nem fognak tudni megfelelni a szabályozásnak az ESG jelentésre kötelezett cégek. A szakértő kiemelte, hogy a zöld átállás legnagyobb korlátja Magyarországon az, hogy sokba kerül, az építőiparban ez ott is lecsapódik, hogy a megrendelőknek egy energiahatékony épület fejlesztése megnövekedett építési költségeket jelent, amely egyfajta hosszú távú befektetési szemléletet igényel a részéről.
Simon Anita, fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettes, Alteo Csoport, elmondta, hogy az ESG-nek több lába van, a környezeti oldal esetében minden évben új vállalásokat kell tennie a vállalatoknak, és az új technológiák esetében a pénzügyi korlátok folyton előkerülnek. Az ESG tanúsításokhoz rengeteg adatra van szükség, ezek nélkül, valamint a megfelelő elhatározás nélkül nem tud előrelépni egy vállalat sem. Az új építésű ingatlanoknál a magas energiahatékonyság már alapvető elvárás, a meglévő ingatlanállománynál is lehet energiahatékonyságot növelni, erre a napelemek telepítése jó megoldás lehet. Mindezek mellett minden pozitív változáshoz elengedhetetlen az egyértelmű szabályozási környezet.
A konferencia további beszámolói:
Címlapkép: Mónus Márton/Portfolio
