Bár a legrosszabb időszakon túl vagyunk, de nem vagyunk túl a krízisen. Még korai a túlzott optimizmus. Európában esett ugyan az energia iránti kereslet, de ez annak volt köszönhető, hogy lecsökkent az ipar teljesítménye. Az orosz energiafüggés a következő két évben még megmarad, így volatilis energiapiacra és a mostaninál magasabb, 50-100 euró közötti, vagy 100 euró közeli gázárakra számítok. A magyar gazdaság viszont egyre energiaintenzívebb irányba halad – mondta el Pletser Tamás CFA, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipar elemzője. A szakértő kiemelte, hogy Amerikában az energia és az élelmiszerinfláció elindult lefelé, de a szolgáltatásoknál ez 6 százalék körül beragadt. A FED szerint a piac téved, hosszabban kell magasan tartani a kamatokat és ez a folyamat Európában is éreztetheti hatását. A következő évtizedben sokkal magasabb lehet az infláció, mint az elmúlt évtizedben volt, ami az alábbi 3 okkal magyarázható:
- munkaerőhiány,
- zöldítés,
- deglobalizáció
Emellett ebben az évtizedben az energiaárak is magasabbak lesznek, aminek okai között az alábbiak említhetők:
- geopolitika,
- alulberuházások,
- zöldítés,
- a fejlődő világ felzárkózása.
Világszerte 3 milliárd ember lép most be abba a fogyasztási szintbe, amiben eddig csak a legfejlettebb 1,5 milliárd volt.
A szakértő a kiskereskedelmi energiaárakban nem vár változást, 60 euró/MWh kell ahhoz, hogy ez változhasson, bár most alatta vagyunk, de túl nagy a bizonytalanság. Magyarország energiaintenzív irányba megy el, de ahhoz, hogy ez működjön, hatalmas beruházások kellenek, többek között az áramhálózat és az erőművek terén – tette hozzá.
Valóban vannak problémák, fél éve zsugorodik a magyar gazdaság, de az, hogy lecsökkentek a gázárak és sok országban tetőzött az infláció, már javítja a kilátásokat. A mostani egy ciklikus recesszió, ami nem lesz olyan hosszú, 2024 már egy jó év lehet. Nem szabad elfelejteni, hogy az ingatlanszektor mögött is van 10 jó év, így ott sem fog vér folyni. Globálisan már elindult lefelé az infláció az élelmiszerek és az energia esetén is, az árucikk-infláció is visszafordult. A piac nagyon optimista és arra számít, hogy év végére 3 százalékra lemehet az eurózónás infláció, de ez nem biztos, hogy ilyen könnyű lesz. A munkaerőpiacon a cégek továbbra is versenyeznek a munkaerőért – hangsúlyozta Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központ igazgatója.
A szakértő hozzátette, hogy ami Magyarországot illeti, 25 százalék felett vagyunk inflációban, ez a régiós országoknál is 10 százalékponttal magasabb. Mi ennek az oka? A forint árfolyamának romlása, a választások előtti intézkedések, a minimálbéremelés, de a KATA eltörlése is ide sorolható. Nálunk a maginfláció még pár hónapig emelkedhet. Az biztos, hogy a mostani szinteket nem lesz egyszerű 10 százalékra év végéig levinni.
A jegybanki lazításhoz a mostaninál erősebb forintárfolyam kellene.
A mostani inflációban benne van a 430-as árfolyam, így el kell fogadtatni a cégekkel, hogy a 380-as árfolyam tartós és reális. Az ársapka kivezetése ugyanakkor még lökhet egyet az infláción. Az EU-s megállapodásban is előre kell lépnünk és még ez is odébb van.
Legkorábban márciusban jöhet lazítás, de lehet, hogy sokkal később. Év végére 11 százalék körüli kamatot várunk.
Az ársapkák kivezetése viszont segíthet az árfolyamon is, figyelembe véve az energiaárak kilátását és az inflációkülönbözetünket, az egyensúlyi árfolyam most valahol 370 forint/euró körül van. A jegybanknak magas kamatot kell tartania ahhoz, hogy a mostani szinten tartsa a forintot. Ha az inflációnk annyi lenne, mint az eurózónában, akkor a 330-as árfolyam is reális lenne, a mostani árfolyam tehát még nem tekinthető erősnek.
A GDP-ben a harmadik negyedévben elindulhatunk felfelé és az éves átlag talán 0 fölött lehet. A háztartások megtakarításaiban viszont hatalmas a zuhanás, a GDP 7 százaléka helyett 1-1,5 százalékot tudnak megtakarítani. Ha ez átmeneti az még kezelhető, de ha tartósan fennmarad, mindenki elkezdi a fogyasztását jobban visszavágni. Úgy gondolom, inkább az első verzió felé megyünk, vagyis ez egy átmeneti időszak lesz. Ami 0 fölé húzhatja az idei GDP-t, az az export, amin a gyenge forint is segít, de a tavalyi aszályos év után idén az agrárium is 1 százalékpontot hozzátehet a növekedéshez. 2024-ben akár 3 százalék feletti visszapattanás is lehet, de hosszabb távon trendszerűen egy alacsonyabb gazdasági növekedés van kilátásban – mondta el Tardos Gergely.
Most valóban van egy túlzott optimizmus, de az ingatlanpiacon a megkönnyebbülés jeleit látjuk. Most jön el az igazság pillanata, hogy az elmúlt időszak mennyibe került a bérlőknek, ami még befolyásolhatja a piacot.
A negyedik negyedévben 60%-os visszaesés volt Európa-szerte a befektetési volumenben, és ez nem országspecifikus dolog.
Mindenki azt várja, mikor fordul meg a kamatciklus. Az ingatlanszektor euróban gondolkodik Magyarországon is, a hozamok nagyon gyorsan mozdultak felfelé, gyorsan reagált a piac, de ehhez kell egyfajta likviditás is. Főleg az Egyesült Királyság és Írország piacán volt ez látható, ott hirtelen akkorát emelkedtek a hozamok, hogy mára elérik a magyar vagy a régiós szinteket. Az árazásban ez nálunk is meg fog jelenni. A magas kamatkörnyezet fennmaradása sokkal kisebb forgalmat jelentene a következő évtized számára, forráshiányt és lassulást, de most senki nem erre számít, sokkal inkább arra, hogy az elmúlt pár év rémálma után visszatérünk a válság előtti környezethez. Nem feltétlenül a mostani helyzet a rossz, hanem az előző évtized volt kiugróan jó – emelte ki Borbély Gábor MRICS, a CBRE kutatási igazgatója.
A munkavállalók pszichológiája a post-Covid, a home office, a háború és az infláció tükrében
A második szekció első előadását Dúll Andrea DSc PhD habil, az ELTE általános dékánhelyettese tartotta. A környezetpszichológiai előadásban szó esett a Covid járvány okozta átalakulásról, és a jelenleg népszerű kutatási területekről.
Dúll Andrea kezdésként a környezetpszichológia alaptézisét ismertette, miszerint soha nem vagyunk környezet nélkül, az épített és a természetes közeg mindig hatással van ránk. A különböző viselkedési normák évezredek alatt alakultak ki, a Covid mégis képes volt 1-2 év alatt tartós változást előidézni szokásainkban. A mai napig nagyobb távolságot tartanak egymástól az emberek, különösen ismeretlen környezetben.
A szakember szerint ma már számos kutatás foglalkozik az otthonlét érzésével. Ahhoz, hogy az emberek számára ideális környezetet hozzunk létre, négy fő faktort kell figyelembe venni. Akkor érezzünk magunkat otthonosan, ha érzelmeket tudunk kötni egy helyhez, ha történeteink vannak róla, ha képesek vagyunk hozzá valamilyen értéket társítani (legyen az anyagi vagy szellemi) és ha el tudunk képzelni egy ideális életet az adott környezetben.
Tényleg átveszi az uralmat a mesterséges intelligencia, vagy csak rossz vicc az egész?
A konferencia egy rövid beszélgetéssel folytatódott, mely során Gyertyánfy Miklós MRICS, a Gránit Pólus működési vezérigazgató-helyettese Dr. Tilesch Györgyöt, a PHI INSTiTUTE for Augmented Intelligence elnökét, és a világ egyik legnevesebb mesterséges intelligencia szakértőjét kérdezte.
Dr. Tilesch György szerint nincs olyan terület, amelyet nem forradalmasíthatna a mesterséges intelligencia, így az ingatlanpiaci szereplők is nagy változásokra számíthatnak a jövőben. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az ingatlanpiac konzervatív iparágnak számít olyan területek mellett, mint például a kereskedelem, ahol már megszámlálhatatlan M.I. alapú megoldással találkozhatunk.
Az ingatlanpiacon belül jelenleg az építőiparban, azon belül is a különböző tervezési folyamatok során képesek felhasználni, a már a lakosság számára is ismert generatív M.I. megoldásokat. „Tudok például olyan vállalatról, ahol az M.I. segítségével tervezik meg, hogy egy adott telken milyen típusú vagy funkciójú épületet érdemes építeni” – mondta a szakember.
Gyertyánfy Miklós kérdésére válaszolva Dr. Tilesch György elmondta, hogy szerinte a piacon már megtalálhatók azok az elemek, amelyekből egy, az emberi munkát hatékonyan támogató megoldás létrehozható. A szakember szerint elsősorban szcenárió modellezésekhez, a pénzügyi tervek készítéséhez és a különböző tervezési folyamatokhoz érdemes M.I. megoldásokat keresni.
Címlapkép forrása: Kaiser Ákos
