Sok mindenen vagyunk túl ebben az évben. A Nhood életében melyek voltak a legfontosabb előrelépések, eredmények?
Még tavaly januárban jelentünk meg a magyar piacon egy új márkanév alatt a Ceetrus és a Nodi cégek összevonásával, a Nhood Services így különálló ingatlanszolgáltatóként kezdte el a működését, miközben a Ceetrus Hungary Kft. az ingatlanvagyont kezelő cégként működött tovább. Az elmúlt egy évben az volt a feladatunk, hogy a Nhood, mint vállalat és márka, egyre ismertebbé váljon a hazai piacon, azt gondolom, hogy ez sikerült is. A Ceetrus nevében mindenképpen meg kell említeni, hogy az Indotekkel való partnerséggel is haladtunk előre, illetve ami szorosan a Nhood életéhez kapcsolódik, az három nagy volumenű fejlesztés elindítása, illetve folytatása. Ami pedig a munkavállalóinkat illeti, hatalmas siker, hogy a Nhood Hungary munkatársainak elégedettségi felmérésében nagyon magas pontszámot értünk el, cégcsoporton belül a legjobbak között vagyunk, ez nagy büszkeséggel tölt el.
Mely projekteknek indult el a megvalósítása?
Az egyik Budaörsön egy vegyes funkcióra épített ingatlan, többségében retail, de természetesen éttermek és kávézók, valamint közösség zöld terek is kialakításra kerülnek majd. Nagy örömmel jelenthetem be, hogy hosszú várakozás után megkaptuk erre az építési engedélyt. A második, a Dunakeszin lévő kiskereskedelmi központunk fejlesztéséhez kapcsolódik, ahol az a tervünk, hogy társadalmi felelősségvállalási szempontokkal, funkciókkal újítsuk meg a helyszínt. Ezen a projekten már régóta dolgozunk, és most lesznek meg az első eredmények. A budaörsi fejlesztésnél sikerült egy olyan nemzetközi bérlőt elérnünk, aki eddig még nem mutatkozott be a magyar piacon, és már a Dunakeszin lévő egységünk után is érdeklődik. A harmadik fejlesztés - ami már folyamatban van - az a kecskeméti Boróka Lakópark. Nagyon fontos ez a projekt számunkra, azt tükrözi, hogy miként tud egy hosszú távú elképzelés, illetve a helyi önkormányzattal való hosszú távú együttműködés átformálni egy területet. A lakások nagy részét már eladtuk, a negyedik ütem értékesítése is elindult már.
Mivel küzdöttek a leginkább 2022-ben?
Először is a rendkívül nehéz gazdasági körülményekkel kellett és kell jelenleg is szembenéznünk: az infláció, a forint leértékelődése, az egekbe szökő energiaárak és a magas kamatkörnyezet, ami mindenkinek ártalmas. Mindezek minket is érintenek és hatással vannak az üzletmenetünkre, a bérlőink életére. A Covid alatt azt láttuk, hogy a bérlőink stabilak tudtak maradni és rugalmasan kezelték a nehézségeket.
Egyelőre most is kitartanak, de nem tudjuk, hogy még meddig. Folyamatosan figyeljük a bérlőket, igyekszünk megérteni az aktuális problémáikat, és ahol tudunk segítünk, hogy a fedélzetünkön tarthassuk őket.
Nagyságrendileg hány bérlőről van szó?
Körülbelül 680 üzletünk van, de természetesen vannak olyan bérlőink, akiknek több üzlethelyiségük is van.
A retail (kiskereskedelmi) szektoron belül, hol látja a legnagyobb veszélyt?
Leginkább az ételudvarok nehézségei miatt aggódom. A divat-, vagy más üzletek helyzete sem egyszerű, de az úgynevezett food courtok (ételudvarok) nagy elszenvedői ennek a válságnak, főleg a kisebb cégek, amelyek extrém magas energiaárakkal szembesülnek most. Ezen a nehéz helyzeten mi úgy tudunk segíteni, hogy elkezdtük a napelemtelepítési programunkat, az ingatlanjaink tetejére telepített napelemekkel szeretnék stabilitást biztosítani a bérlők energiaköltségében. A teljes napelempark kiépítése a jövő év közepére várható, de már 2023 első hónapjaiban bizonyos helyszíneket csatlakoztatunk a hálózathoz.
Van esetleg más, rövid távú megoldásuk az energiakrízis kezelésére, a magas energiaköltségek enyhítésére?
Rövid távon nincs, az energiával kapcsolatos kérdések inkább hosszú távra szólnak. A napelemek persze segítenek, de nem végleges megoldások a helyzetre. Természetesen folyamatosan tárgyalunk az energiaszolgáltatókkal is, hogy fix áras keretszerződéseket tudjunk kötni. Sajnos az energiapiacon történtekre csak reagálni tudunk, nem mi döntünk az árakról.
Mit gondol a retail szektor jövőjéről?
Szerintem talpon tud maradni a szektor, legalábbis az Auchan Korzók esetében azt láttuk a múltban, hogy a hipermarket és a közelében lévő üzletek jó egyveleget tudnak alkotni. Úgy gondolom tehát, hogy ezek az üzletek megmaradnak, de lesznek nehézségek, amelyekkel meg kell majd küzdeniük.
A vásárlói szokásokban lát már változást?
Igen, a vásárlók óvatosabbak, tudatosabbak lettek, olcsóbb márkákat, termékeket választanak. A forgalom ugyan még tud nőni, de ezt alapvetően az infláció generálja.
A cég megalakulásakor az "ember, bolygó, profit (people, planet, profit)" koncepcióra szerették volna alapozni a működésüket. Van olyan projekt - nem feltétlenül ingatlanfejlesztés -, ami kifejezetten e szerint valósult meg? Dolgoznak most a fenntarthatósághoz szorosan kapcsolódó projekten?
Kialakítottunk egy biofarmot, a „Palánta” biozöldségeinket az Auchanban árusítjuk, de más forgalmazókkal is tárgyalunk. Ez a projekt jó példa arra, hogy miként érnek össze a gazdasági és természeti előnyök. Recesszióban vagyunk, egy ilyen helyzetben persze nehezebb egy drágább terméket árusítani, de dolgozunk a megoldáson. Ezen kívül Solymáron is megépült az ürgerezervátum, ezzel bizonyítva, hogy több projekt - ami a Nhood alakulásakor még csak terv volt - ténylegesen valósággá vált. Másrészt, ami talán még ezeknél is fontosabb, hogy a fenntarthatósági szemlélet az új fejlesztéseinkbe is beépüljön. Az építőipar egyértelműen az egyik legszennyezőbb iparág, a szállítással, az anyaghasználattal - cement, beton, stb. - hatalmas szennyezést jelent a környezetre nézve. Éppen ezért próbáljuk a tervezőinket egy fenntarthatóbb irányba terelni, illetve nemzetközi szinten olyan kérdésekkel foglalkozunk, minthogy hogyan tudjuk újrahasznosítani, újrafelhasználni az anyagokat, hogyan lehet minimálisra csökkenteni a hulladékot, hogyan lehet fenntarthatóbban építeni, és hogyan lehet elérni a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású építést.
Ez egy hosszú folyamat, nem lesz holnapra egy olyan épületünk sem, ami hirtelen nettó nulla szén-dioxid-kibocsátásúvá változott.
Rövid távon nagy küzdelem, de hosszú távon az energiakrízis is a fenntarthatóság irányába tereli a szereplőket.
Az energiaválság pozitívuma, hogy máris kevesebbet fogyasztunk. Nemcsak piaci szereplőként, hanem egyéni szinten is mindenki odafigyel a környezetére. Mondhatjuk, hogy korábban az energia ingyen volt. Most, hogy ez nincs így, nagyobb lett a tudatosság és már látjuk, hogy globálisan csökken az energiafogyasztás. Franciaországban például az elmúlt hat hónapban 15%-kal csökkent az energiafelhasználás, csak azért, mert az emberek odafigyelnek erre. Cégként is ezt a tudatosságot szeretnénk hirdetni, ha új projektet építünk, annak energiahatékonyabbnak kell lennie.
A fenntartható építés, fejlesztés azért sok esetben még drágább, mint a hagyományos. Hogy fér meg egymás mellett a profitabilitás és a fenntarthatóság?
Egy időben a fával való építés a fenntartható építőipar egyik megtestesítője volt, aztán hirtelen azzal kellett szembesülnünk, hogy ötször drágább lett a faanyag. Éppen ezért azt gondolom, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatban hosszú távon kell gondolkodnunk, erre mondtam korábban, hogy nem holnapra leszünk kész egy zöldebb építőiparral, hanem minden évben egyre fenntarthatóbban fogunk építeni. A nyereségességgel kapcsolatban nem rég fejeztem ki az aggodalmamat egy szakmai fórumon, úgy tűnik ugyanis, hogy a fókusz az emberek helyett, a profitra kezd áthelyeződni és egy olyan szemlélet van kialakulóban, hogy ha nincs profit, nincs helye a dolgozó embereknek sem, illetve nem lesz helye a bolygó megvédésének sem. Mi nem akarunk ilyen irányba menni, semmiképpen sem szeretnénk feladni a CSR tevékenységeinket. Ugyanakkor lehet, hogy más piaci szereplők ezt teszik majd.
A retail parkok, illetve a kecskeméti lakófejlesztésen kívül még van folyamatban, esetleg tervezés alatt más projekt is?
A korábban már említett három projektünk - Dunakeszin, Budaörsön, illetve a lakásfejlesztésünk Kecskeméten - van a legelőrehaladottabb állapotban. Ezeken túl dolgozunk a soroksári Auchan esetleges bővítésén is, de ez még nagyon korai fázisban tart.
Óbudán is készülnek valamivel, az Auchan melletti parkoló helyén mi épülhet?
Igen, Óbudán a parkolók részleges megszüntetésével, a Graphisoft Park és az Auchan közé egy olyan vegyes funkciós ingatlankomplexumot álmodtunk meg, amelyben a tervek szerint lenne iroda, retail, diákszállás, étterem, hotel, szórakozási lehetőség, tehát minden funkció, ami ahhoz kell, hogy életet vigyünk Óbuda ezen részébe. Most fejeztük be a koncepciótervet, ezt a következő hetekben mutatnánk be a városvezetésnek.
Újabb lakóparkban nem gondolkodnak?
A következő három, négy vagy öt évben lesz elég feladatunk a meglévő fejlesztésekkel. De persze, ki tudja, mit hoz a jövő.
A lakószegmensben milyen most a kereslet? Érződik már, hogy óvatosabbak a vásárlók?
A terméktől függ. Egy jó lokációban lévő új lakófejlesztésre továbbra is van kereslet, de a jövőt illetően sokat fog számítani, hogy meddig maradnak meg a családtámogatások, a CSOK, stb. Az új és a használt lakások között persze azért van különbség ezen a téren, az újak sokkal vonzóbbá váltak a magasabb energiahatékonyság, illetve a jobb szigetelés miatt. Korábban nem számított az egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása egy lakásnak, csak tájékoztató jellegű volt az energetikai minősítés. Most erre kíváncsi mindenki. Magyarországon az a probléma, hogy rengeteg olyan ház van, ami az elmúlt 30 évben épült, még sincs megfelelően szigetelve, nem energiahatékony és sokszor rossz állapotban is van. Úgy tűnik, hogy csupán az utóbbi 10 évben kapott nagyobb figyelmet az energiahatékonyság az építéseknél.
Volt olyan projektjük, amit fel kellett függeszteni, akár a magas építőanyagárak, akár egy újratervezés miatt?
Nem függesztettünk fel egyetlen projektet sem, és remélem, hogy nem is lesz erre szükség. Ugyanakkor amennyire kiszámíthatatlan körülmények között élünk, nagyon nehéz megjósolni előre bármit is. Nem minden azon múlik, ami itt Magyarországon történik, ne feledjük, hogy a mellettünk lévő háború még mindig tart, és sok mindenkit, köztük a cégcsoportunkhoz tartozó orosz és ukrán kollégákat is közvetlenül érinti.
Nagy telekportfólióval rendelkeznek. Amire nem fejlesztenek, az eladósorba kerülhet?
Ha jó lehetőség adódik, akkor időről időre eladunk egy-egy területet, de csak azokat, amelyek nem részei a fejlesztési vízióinknak. Vannak tehát értékesítésre szánt területeink, ugyanakkor nem ez a fő stratégiánk, alapvetően a fejlesztésre koncentrálunk.
Mit gondol, mi lesz most az ingatlanpiacon?
Határozottan lassulás, kevesebb projekt épül és indul jövőre.
A finanszírozás rendkívül drága lett, a banki kamatlábak az egekbe szöktek. Ez hatással van az egész üzleti életre. Másrészt az ingatlanpiacot, az építőipart, illetve az ehhez kapcsolódó piacokat a kormányzati projektek leállítása megváltoztatja. Egészen más most a helyzet, mint 6 hónappal korábban. Több építőipari vállalat már most is szenved, mert nincs új megbízása. Mi úgy gondoljuk, hogy a nehézségek ellenére sem szabad visszavenni a lendületből, ezért szeretnénk tovább vinni a fejlesztéseinket a jelenlegi helyzetben is. Két-három év múlva így már új koncepciókkal jelenhetünk meg.
A cikk megjelenését a Nhood Hungary támogatta.
Címlapkép forrása: Mónus Márton/Portfolio
