A nagy vesztes
A február 23-án tartott Bundestag-választások egyik nagy vesztese kétségkívül a Zöldek pártja. A kudarc után két legnépszerűbb vezetőjük, a mostani kancellárjelölt és leköszönő alkancellár, Robert Habeck, illetve a 2021-es kancellárjelölt és leköszönő külügyminiszter Annalena Baerbock is bejelentette, a jövőben nem vállal jelentős pozíciót a pártban, mezei Bundestag-képviselőkként dolgoznak tovább. A két legismertebb arc távozása nagy kihívás elé állítja az egyébként sem jó passzban lévő pártot: nem meglepő, hogy már 420 ezren írták alá azt a petíciót, amelyben arra kérik Habecket, maradjon továbbra is pártja élvonalában.
A Zöldeknek a következő (maximum) négy évben nagy valószínűséggel ellenzékben kell folytatniuk, ugyanis a konzervatív CDU/CSU-szövetség, illetve a szociáldemokrata SPD együtt megszerezte a mandátumok abszolút többségét, így nincs szükségük harmadik koalíciós partnerre. Ez a konstelláció mindössze pár tízezer szavazaton múlott, ugyanis a radikális baloldali BSW 4,97 százalékot szerzett, ezzel éppen elmaradt az 5 százalékos küszöbtől. Ha a BSW bejut, a CDU/CSU-nak és az SPD-nek együtt nincs meg a többség, így kénytelenek lettek volna maguk mellé venni a Zöldeket is. De nem így történt, a párt ezért az ellenzéki szerepre készülhet, ráadásul úgy, hogy az ellenzék vezető ereje a szélsőjobboldali AfD lesz.
A párt, amely második számú szereplője volt a tavaly novemberben megbukott „közlekedésilámpa-koalíciónak”,
úgy jött ki vesztesként a választásokból, hogy közben története második legjobb eredményét érte el.
De hiába, ha négy évvel ezelőtti 14,7 százalékos eredményéhez képest 11,6 százalékra esett vissza, és miközben 2021-ben harmadik erő volt, mostanra a negyedik helyre csúszott vissza, úgy, hogy ráadásul a négy éve még mögötte lévő AfD szavazataránya most majdnem kétszer nagyobb lett, mint az övék.
De már a 2021-es, történetükben legjobb eredményük is csalódás volt, ugyanis az akkor szeptember végén tartott választások előtt a Zöldeket tavasszal még 25 százalék fölé is mérték, ezzel Németország legnépszerűbb pártja voltak pár hétig. Akkori kancellárjelöltjük, Annalena Baerbock, aki korábban sem szövetségi, sem tartományi szinten nem volt kormányzati szerepben, nem nyújtott jó teljesítményt a kampányban, nem tudott kormányzóképesnek mutatkozni, ráadásul kiderült, hogy valótlanságokat írt bele önéletrajzába – a rossz kampányteljesítmény mintegy 10 százalékpontba került végül a Zöldeknek.
A párt aztán 2022 közepén még produkált egy erőteljes emelkedést – 23 százalékra is mérték őket –, majd 2022 végétől elkezdődött a lejtmenet, amely meg sem állt a mostani választáson elért 11,6 százalékig. A néhány éve még nagypárti ambíciókat dédelgető Zöldek kispárttá zsugorodott, alig két számjegyű százalékaránnyal.
Kik szavaztak a Zöldekre?
Mielőtt a Zöldek vereségének okait számba vennénk, érdemes megnézni, milyen eredményeket produkált a párt az egyes társadalmi csoportokban: kik jelentik a legfőbb bázisát, és kiket nem tudtak megszólítani szinte egyáltalán. A kutatások azt mutatják, hogy a tipikus zöldszavazó 25 és 44 év közötti, nyugat-németországi nagyvárosban, illetve a fővárosban él, inkább nő, mint férfi, diplomás, és viszonylag jó a pénzügyi helyzete. A tipikusan nem zöldszavazó pedig 70 év feletti, keletnémet kistelepülésen él, alacsonyabb végzettségű, rosszabb anyagi helyzetű és férfi.
Ami a korcsoportokat illeti, a legfiatalabbak, tehát a 18 és 24 év közöttiek elkezdtek hátat fordítani a Zöldeknek, pedig korábban ebben a korcsoportban a legnépszerűbbek voltak. Most viszont a radikális baloldali Die Linke (Baloldal) vette át itt a vezetést, amely meglepetésre magához képest nagyon jó eredménnyel végzett a Bundestag-választásokon. A Zöldek támogatottsága a 18-24 évesek körében 10 százalékos, csak a 70 év felettiek körében állnak rosszabbul, 7 százalékon. A legfiatalabbakat leszámítva egyébként a tendencia az, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé valószínű, hogy zöldszavazó.
Ami a nemi megoszlást illeti, a nők 13, a férfiak 11 százaléka szavazott a Zöldekre. (A pártot jelenleg két nő vezeti társelnökökként.) Az összes párt választói közül a Zöldek híveinek az anyagi helyzete a legjobb: 91 százaléknyian mondták azt, hogy személyes gazdasági helyzetük jó, miközben az AfD szavazóinak csak 67 százaléka tett így. Ezzel összhangban van, hogy a kékgalléros munkások 5, a munkanélküliek 8, a nyugdíjasok 9 százaléka a Zöldek szavazója, míg a fehérgalléros alkalmazottak 13, a nem alkalmazotti státuszban dolgozók 14 százaléka a párt híve. Ezek a számok igazolni látszanak azt a közvélekedést, hogy a környezetvédelem és a klímaváltozás kérdése elsősorban a jómódúak luxusa.
A Zöldek támogatottságában is látványos a nyugat-keleti ellentét: miközben a nyugatnémet tartományokban a párt támogatottsága 12,5 százalékos, a volt NDK tartományaiban csak 7,9 százalék. Ami az egyéni képviselői győzelmeket illeti, a párt 12 választókörzetet tudott behúzni, jellemzően jómódú, nagyvárosi körzeteket. Berlinben három, Hamburgban és Kölnben kettő-kettő körzetet szereztek, a további ötöt Stuttgartban, Freiburgban, Karlsruhéban, Münsterben és Kielben. Pártlistás győzelmeket a három berlinit és az egy stuttgartit leszámítva ugyanezekben a körzetekben arattak, a veszteségeket egy aacheni körzettel kompenzálva (tehát összesen 9 körzeti pártlistás győzelmük volt).
A Zöldek Ukrajna egyik legnagyobb támogatója és az egyik legnagyobb ellenszenvvel viseltetik Oroszországgal szemben a német pártok közül. Robert Habeck már 2021-ben német fegyverszállításokat követelt Ukrajnának, amikor a német társadalom nagyobb része még hallani sem akart ilyenről. A Zöldek szavazónak 91 százaléka mondja azt, hogy jónak találja, hogy pártjuk következetesen kiáll Ukrajna támogatása mellett. A szimpatizánsok 83 százaléka tart attól, hogy Oroszország Európára gyakorolt befolyása növekedni fog, 74 százalékuk pedig aggódik amiatt, hogy Németország védtelenül ki lesz szolgáltatva Donald Trumpnak és Vlagyimir Putyinnak.
Népszerűtlenné vált a klímakérdés
A német Zöldek hanyatlása természetesen összefügg azokkal a hibákkal, amelyeket a kormányzás során elkövettek, illetve az Olaf Scholz-féle kabinet általános népszerűtlensége rájuk is negatív hatással volt.
A zöldpártok visszaesése azonban nem német jelenség, hanem általános európai tendencia, amelynek mélyebb okai vannak.
Jól megmutatkozott ez a tavalyi európai parlamenti választásokon, ahol a zöld frakció a 2019-es 71 mandátumhoz képest 18-cal kevesebbet, 53-at szerzett, ezzel arányosan ők szenvedték el a legnagyobb visszaesést 2019-hez képest.
Az éghajlatváltozás kérdése a 2010-es évek végére az egyik vezető témává vált Európában. A 2007-2008-as nagy gazdasági világválság utáni hosszan tartó gazdasági konjunktúra idején a megélhetési problémák témája némileg hátrébb szorult, és ebben a viszonylagosan jóléti időszakban nagyobb figyelem hárulhatott arra, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés fenyegeti az emberiség jövőjét. A klímaváltozás egyik arcát, Greta Thunberget a Time az év emberévé választotta. 2020 azonban fordulatot hozott: berúgta az ajtót a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az ukrajnai háború és nyomában az európai energiaválság, ez pedig átrendezte a prioritásokat szerte a kontinensen.
Az orosz gázról 2022-ben hirtelen leszakadt Németországot különösen is fenyegette az energiaválság, ráadásul eközben a még Angela Merkel kancellár idején megkezdődött energiaátállás (Energiewende) keretében zajló atomerőmű-leállítási projekt (Atomausstieg) is révbe ért, miután 2023 áprilisában az utolsó három német atomerőművet is leállították. Ez utóbbi a Zöldek több évtizede folyó harcának győzelmét jelentette, a párt egyik gyökere ugyanis éppen az atomellenes mozgalom volt, és már 1980-as megalakulása óta az atomerőművek bezárásáért küzdött. Merkel végül a 2011-es fukusimai atomkatasztrófát követő atomellenes hangulatban döntött úgy, hogy enged a Zöldeknek, és megkezdi a nukleáris energia teljes kivezetését.
Csakhogy az orosz gázról való leválás – amelyet csak részben sikerült pótolni LNG-vel – és az atomerőművek bezárása után egyrészt a rendkívül szennyező fosszilis energiahordozók, illetve a sokszor bizonytalan megújuló energiaforrások maradtak meg. Az idei télen is rekordáramárakat eredményezett Németországban az úgynevezett sötétszélcsendes (Dunkelflaute) időszak, amikor sem a napkollektorok, sem a szélturbinák nem igazán tudnak energiát termelni.
A problémákért sokan a Zöldeket okolták, akik szerintük túl gyorsan, meggondolatlanul és dogmatikusan követelték az atomenergiától való megszabadulást és a megújulókra való áttérést.
Az AfD egyenesen „ökodiktatúrát” emlegetett a Zöldek kapcsán. Jellemző, hogy – mint később kiderült – Moszkva által felbérelt szabotőrök úgy próbáltak indulatokat kelteni a párt és kancellárjelöltje, Habeck ellen, hogy több városban is purhabot fújtak autók kipufogócsöveibe, és az így megrongált autókra egy Habeck képével ellátott matricát ragasztottak, amelyen a mosolygó kancellárjelölt azt mondja, „Legyél zöldebb!”
In ganz finden derzeit Sabotageattacken auf Autos statt, bei denen Täter Bauschaum in Auspuffe sprühen. Das Perfide: Sie hinterlassen Sticker an den Scheibenwischern auf denen ein Bild von einem lächelnden Robert Habeck zu sehen ist mit der Aufschrift: Sei Grüner. Der pic.twitter.com/lj0gColDSl
— Ingwar (Perowanowitsch) February 5, 2025
A Zöldek különösen az ipari munkások körében népszerűtlenek – ebben a rétegben támogatottságuk mindössze 5 százalékos. A német gazdaság már évek óta lényegében stagnál, amiért sokan éppen a Zöldek politikáját teszik felelőssé. A The Guardian minapi riportjában bajorországi kis iparvárosokba látogatott, ahol egyértelmű a Zöldekkel szembeni ellenszenv, sokan a gyárbezárásokért is őket okolják.
A szegénység nő, a gyárak elküldik az embereket – minden egy nagy káosz. A Zöldek egy katasztrófa
– mondja az egyik megszólított helyi.
A Berlin által keresztülvitt klímaügyi rendeletek itt nem találnak támogatást. Az emberek tolakodónak és lekezelőnek tartják őket
– kontráz rá egy másik.
A Scholz-kormányban az alkancellári mellett gazdasági miniszteri pozíciót viselő Habeck is megkapja a magáét:
Habeck egy kudarc. A fűtőtesteket most ki kell tépni, az elektromos autóknak be kell jönniük. Ez már nem gazdaság, hanem kommunizmus
– mondja egy volt acélipari munkás, egy másik megkérdezett pedig „pojácának” minősíti a Zöldek volt kancellárjelöltjét.
Jól mutatja a Zöldekkel szembeni általános vélekedést, hogy a megkérdezettek 62 százaléka szerint a párt túl keveset foglalkozik a gazdasággal és a munkahelyekkel, 56 százalékuk szerint pedig meg akarják mondani, hogyan éljenek az állampolgárok.
A belső politikai okok mellett tehát az energiaprobléma és a gazdaság gyengélkedése Németországban, illetve a klímakérdés népszerűtlenné válása egész Európában azok a tényezők, amelyek lejtőre tették a német Zöldeket, de sokat számított az a percepció is, hogy a párt politikusai dogmatikusak, lenézőek és elitisták. Nagy kérdés, hogy a Zöldek képesek lesznek-e profitálni az ellenzéki szerepből, de ehhez rögtön az szükséges, hogy rendezzék soraikat két legismertebb vezetőjük háttérbe húzódása után. Ráadásul Baerbock és Habeck hátrébb lépése éppen a realista szárny bukását jelenti, ami a fundamentalisták előretörését eredményezheti. A párt történetének egyik legnagyobb kihívása előtt áll.
Címlapkép: Annalena Baerbock külügyminiszter és Robert Habeck alkancellár, a Zöldek kancellárjelöltje a Bundestag-választások estéjén. Forrás: Maryam Majd/Getty Images
