A világgazdaság jelentős átalakuláson megy keresztül a megújuló energiaforrásokra való áttérés miatt. Egy friss elemzés szerint a fosszilis energiahordozóktól való elfordulás akár
2,3 billió dollár veszteséget okozhat a következő évtizedben, ami a teljes világgazdaság GDP-jének mintegy 2%-át jelenti.
Mivel a kutatást a brit UKSIF (Egyesült Királyság Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Szövetség) készítette el, így külön figyelmet fordítottak a hazai számokra: a jelentés kiemeli, hogy az Egyesült Királyság különösen nagy kockázatnak van kitéve ezen a téren. Az ország veszteségei 2040-re elérhetik a 141 milliárd dollárt, ami egy brit állampolgárra vetítve 3 279 dollár - mai árfolyamon számolva nagyjából 1,2 millió forint - terhet jelentene.
De miből jön ez össze?
A zöldülés lényegében azt is jelenti, hogy az eddig a szén, olaj és gázkitermelésbe befektetett összeget tudatosan hagyjuk elértéktelenedni.
Márpedig nem kis pénzekről beszélünk. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számításai szerint csak 2023-ban 1 billió értékű befektetés érkezett a fosszilis energiaiparba. Érdemes kiemelni, hogy ma már minden fosszilis energiába fektetett dollárra 1,7 dollár jut tiszta energiára, vagyis a zöld beruházások több mint másfélszeresen meghaladják a fossziliseket – öt éve ez az arány még egyensúlyban volt.
A legnagyobb probléma az, hogy a már kiépített karbonintenzív infrastruktúra várhatóan gazdaságilag életképtelenné válik még azelőtt, hogy elérné a tervezett működési idejének végét. Ugyanis az energetika beruházások nagyon idő- és pénzigényesek. Általánosságban elmondható, hogy a fosszilis energiaberuházások megtérülési ideje 10-20 év között mozog. Gondoljunk csak arra, hogy milyen nehézségekkel járhat egy-egy tengeri olaj- vagy gázkút kiépítése. Már ez a folyamat is hosszú évekbe és sok száz millió dollárba kerül, miközben még egyetlen hordó olajat vagy köbméter gázt sem termelt ki.
Az olaj- és gázipari vállalatok számára jelentős kockázatot jelent, hogy nem igazodnak megfelelően a globális keresleti előrejelzésekhez. Mivel nem igazán érzékelik a kockázatot, azt nem tudják megfelelően beárazni
- figyelmeztetett Willemijn Verdegaal, a TREX társ-vezérigazgatója.
Ez pedig nagy probléma hiszen hatalmas összegek (befektetések) állnak ezekben. A jelentés szerint az Egyesült Királyság befektetési alapkezelői akár 150,5 milliárd dolláros veszteséget is elszenvedhetnek 2040-re. Ez kényesen érinti a brit nyugdíjmegtakarításokat is, hiszen azok mintegy 17%-a is ilyen befektetésekben áll a jelentés szerint.
A kutatás szerzői úgy látják, hogy bár a legtöbb ország kitart a zöldülési célja mellet, de több helyen visszalépések tapasztalhatók. Ha az intézkedések nem haladnak megfelelő ütemben, az súlyos pénzügyi károkat okozhat a gazdaság szereplőinek.
Bár ezek a veszteségek jelentősek, a kutatás arra is rámutat, hogy ennél is nagyobb gazdasági károk keletkezhetnek, ha a világ nem csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. James Alexander, az UKSIF vezérigazgatója például kihangsúlyozta:
Túl sok olaj- és gázipari vállalat számít arra, hogy a kereslet változatlan marad, pedig a világ egyre inkább a megújuló energiaforrások felé mozdul. Az egyetlen biztos módja a kockázatok csökkentésének az, ha olyan iparágakba fektetünk, amelyek a zöld átállás nyertesei lehetnek.
Ha a globális felmelegedés eléri a 2,5–2,9 Celsius-fokot, az abból fakadó természeti katasztrófák 2050-re akár 12,5 billió dollárnyi gazdasági kárral is járhatnak. Ahhoz, hogy a világ megakadályozza a katasztrofális éghajlatváltozást, a meglévő fosszilis készletek jelentős részét érintetlenül kellene hagyni:
- az olajkészletek 58%-át
- a földgázkészletek 56%-át
- és a szénkészletek 89%-át
A fosszilis vagyonvesztés elkerülése érdekében a kormányoknak és a vállalatoknak a fenntartható technológiákba kell fektetniük. Azok az országok és cégek, amelyek időben felismerik ezt a trendet, hosszú távon megerősödhetnek az új, fenntartható gazdaságban.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
