Bár tíz éve még szinte ismeretlen fogalmak voltak, ma már nincsen olyan gazdasági, társadalmi terület, amelyet ne érintene mélyen az ESG, a klímasemlegesség és a net zero kérdésköre - kezdte előadását a Portfolio Green Transition& ESG 2025 konferencián Békés Márton, a McKinsey& Company Associate Partnere.
A szakértő kiemelte, a zöld átmenet egy visszafordíthatatlan, fundamentális trend, amit a környezetbarát technológiák növekvő versenyképessége ia alátámaszt. Az átállás következő éveit három fő kérdéskör határozhatja meg:
- az ország és vállalati szintű kötelezettségvállalás: Egyre több ország vállal szigorú ESG - és klímasemlegességi célokat, ugyanakkor az Egyesült Államok zöldgazdaságának és klímapolitikájának lehetséges változásai az új adminiszráció alatt kérdéseket vetnek fel. Emellett a globális geopolitikai feszültségek, az ellátási láncok átalakulása, a kereskedelmi korlátozások és vámok növekedése is hatással lehet a zöldgazdaság jövőjére. Vállalati szinten az elmúlt 6-12 hónapban a korábbi, ambíciózus célok korrekciója volt tapasztalható.
- a zöld átállás finanszírozása: A McKinsey becslései szerint a net zero elérése és a globális zöldgazdaságra való átállás 2050-ig évente globálisan 4-5 ezer milliárd dollárba kerülne. - kérdés, hogy milyen olyan olyan alacsonyabb tőkeköltségű finanszírozási formák vannak, amelyekkel fedezhető ez az igény.
- valamint az egyes iparágak versenyképességére gyakorolt hatása: A szakértő szerint a harmadik meghatározó kérdéskör az, hogy a zöld átmenet jelenségei hogyan csapódnak le iparági szinten, és milyen hatással lehetnek a versenyképességre.
A korábbi évekkel összehasonlítva, a zöld átmenet terén sokkal nagyon volatilitás várható, amire mind a döntéshozóknak, mind az iparági szereplőknek fel kell készülnie - összegezte Békés Márton.
Elindult a nagyvállalatok ESG jelentési kötelezettsége
"2025 több szempontból is jelentős év: egyrészt az ESG törvény alatti fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek innentől kezdve alkalmazandók a nagyvállalatokra, másrészt a CSRD, illetve a számviteli törvény alatti fenntarthatósági jelentésre vonatkozó kötelezettségeknek is innentől kezdve ezeknek a nagyvállalatoknak meg kell felelniük" - mondta el előadásában Csáscsu Dominik, a Baker & McKenzie ügyvédjelöltje.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, február végén jelent meg az omnibusz, az EU azon javaslatcsomagja, ami a jelentéstételi irányelvek és az EU Taxonómia Rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeket egyszerűsítené és hangolná össze, ezzel csökkentve a vállalatok adminisztratív terheit.
A javaslatcsomag a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD) és a Vállalati Fenntarthatósági Kötelezettségekről szóló Irányelv (CSDDD) esetében hozna be fontos változásokat, egyszerűsítéseket: például szűkítené a jelentéstételi kötelezettség alá tartozó vállalatok körét, önkéntes jelentéstételi standardot vezetne be, eltörölné az ágazatspecifikus jelentéstételi standardokat és enyhítené az ellátási láncokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettséget.
Az Európai Unió jelenleg is tárgyalja a javaslatot, ami a szakember szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár két évig is eltarthat. Ebben az időszakban a vállalatoknak érdemes áttekinteni, hogy jogi szempontból milyen lépések következnek, miközben jelenlegi jogszabályoknak való megfelelésre törekednek.
Címlapkép forrása: Berecz Valter
