A válság csak felgyorsítja az átállást
Meglátásunk szerint a válság nem csak hogy nem fordítja meg, de fel is gyorsítja a zöld átállást. Az átmenet azonban nem lesz nehézségek nélküli, lesznek visszalépések is,
azonban az kiderült, hogy az átállás lesz hosszú távon a legmegtérülőbb - kezdte panelfelvezető előadását Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.
"Mi motiválja a vállalatokat?" – merülhet fel a kérdés. Alapvetően négy dolog hat a vállalatok döntéshozatalára: a szabályozás, a befektetői elvárások, az inputköltségek és a piaci lehetőségek" - sorolta. A szabályozási környezet egy igen összetett dolog, jelenleg nagy változékonyság jellemzi.
A fenti négy hatás közül az input költségek a legfontosabbak, ami a szén-dioxid adóban manifesztálódik. Egyes számítások szerint a CO2 adó 100 euró/tonna kellene, hogy legyen, hogy elérje a kellő ösztönző hatást a klímacélok elérésére (ma Magyarországon 20 euró/tonna az adó). Ez valójában 10 forint/kWh költségnövekedés lenne. A mostani energiaválságban már így is sokkal többet fizetünk, ami így egy agresszívan szabályozó kormány politikájának felel meg.
"A 2050-re kitűzött klímacélok elérésében a két legfontosabb ágazat az ingatlan és az energiaszektor" - folytatta. Az ingatlanszektorban az egyik legfontosabb változás az utóbbi időkben a CO2-kibocsátási jog drasztikus drágulása 2021 eleje óta. A szektor átállását tovább nehezíti, hogy az ingatlanok energiahatékonysági beruházásai hosszú megtérülési idővel rendelkeznek, ezért a vállalatok nem igazán foglalkoznak ezzel, nem költenek erre (igaz ez a lakossági szektorra is). A válság folyamán azonban jelentősen meg fog emelkedni a kereslet az ilyen beruházásokra.
Az energiaszektor kapcsán elmondta, 1 MWh megtermelése során 250 kg CO2 kerül a levegőbe. A 2050-es klímacélok eléréséhez ezt mindenképp csökkenteni szükséges. Ennek két módja van: fajlagos felhasználás csökkentése (hatékonyság növelése) és a felhasznált energiához kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.
Az átállás összességében fájdalmas lesz, de lehetőség is, hogy fenntartható beruházásokba fektessünk – és nagyon jelentős befektetésekre is van szükségünk
- zárta előadását Pókos Gergely.
Aki nem most gyorsít, az lemarad!
"A buzgóság mindenképp megvan az emberekben a zöld finanszírozás irányába, a lakossági oldalon ezt lehetett látni a ZOP kapcsán is. Ha a vállalatokat nézzük, akkor a potenciális kamatkedvezmény a zöld hiteleknél nem biztos hogy arányban van a megvalósítás költségeivel. Érthető tehát a vállalatok óvatossága, ha a relatív kamatot nem értékelik túl" - kezdte megszólalását a panelbeszélgetésben Kiss-Haypál György, az OTP Bank Nyrt. Vezérigazgató-helyettese, Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezetője. Elmondta még, hogy az érdeklődés bőven megvan még a zöld finanszírozás felé főleg az energia, a közlekedés és az ingatlan ágazatokban. "A hitel zöldnek minősítése intenzív felkészülést előz meg – ez egy elég elrettentő dolog a dokumentációs követelmények miatt.
Ahhoz, hogy sokkal nagyobb legyen az igény az ilyen fenntartható beruházások megvalósítására, ahhoz a társadalomban is nagyobb igény kellene hogy legyen,
a társadalomnak kell buzdítania kormányt a szabályozó környezet megteremtésére" - húzta alá.
"Személyes szinten úgy érzem magam mintha egy égő repülőn ülnék és csak én pánikolnék. Céges szinten azt tudom elmondani, hogy vállalatként nekünk kell irányt mutatnunk a fenntartható átállás útján.
A jelenlegi környezet a tökéletes lehetőség az átállás felgyorsítására – aki azt nem teszi meg, az jelentős versenyhátrányba kerül
– mondta el Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója. A légi közlekedés karbonlábnyomának csökkentése kapcsán elmondta, hogy azt nullára redukálni csak álom lenne. "Az iparág az EU kibocsátásának 2%-áért felel, a repülőterek ennek a 2%-nak csak az 5%-áért, szóval talán nem itt a legégetőbb a kérdés. Mi mindazonáltal igyekszünk megfelelni a jövő elvárásainak, 2035-re már el akarjuk érni a nettó nulla kibocsátást. Az áramot már most is teljes egészében fenntartható forrásból szerezzük, ezt pedig el fogjuk várni az ügyfeleinktől is. Ösztönzőket is vezetünk be: aki kisebb kibocsátású gépeket használ, annak olcsóbb lesz a helye is a reptéren" – zárta mondandóját a Budapest Airport vezérigazgatója.
"Visszatérnék az előző előadásban elhangzott 4 pillérre: egészen addig, amíg egyéni szinten nem fogalmazódik meg bennünk, hogy nem jó, ahogy a dolgok jelenleg történnek, addig ezt az egészet sokkal nehezebb átvinni. Mi ezt a bérlőinkben is látjuk: nem elég, hogy mi fejlesztők fenntarthatóan működünk, a bérlőknek is így kell" - mondta Gereben Mátyás, a CPI Hungary országmenedzsere. "A mostani helyzet segít, mivel már nem kell edukálnunk, már a bérlők is találkoztak a magasabb energiaárakkal" - tette hozzá. Annak kapcsán, hogy most épp a bérlők vagy a finanszírozás jelenti a nagyobb problémát, elmondta, hogy jelenleg egyértelműen a finanszírozás.
A kitűzött célokat továbbra is el kell érni, nem szabad letérni az útról. A célokat úgy tudjuk elérni, ha rendszeresen foglalkozunk velük és mindig vannak aktív terveink
- húzta alá. Hozzátette, amíg a célok direkt akciótervekben nem jelennek meg, addig nehéz lesz őket valóban elérni.
"Egy ilyen válságos helyzetben sem szabd feladnunk a céljainkat - sem az üzletieket, sem a klímacélokat. A betegeink, vásárlóink figyelnek a legjobban a fenntartható működésünkre (termékeinkre), de nagy nyomás érkezik a befektetői oldalról is, stressznek azonban még nem nevezném" - kezdte Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója. "Tudjuk tartani a klímacélokat a jelenlegi pályánkon is, a stressz inkább a hogyan tovább, az innováció felé való nagyobb elmozdulás" - hangsúlyozta. A beszállítók felé támasztott elvárásokról elmondta,
hogy nem szabad elfelejteni, hogy az energiaválság mellett ellátási lánc válság is van. Az ellátásbiztonság érdekében muszáj diverzifikálni az ellátási láncokat,
emiatt pedig nehéz is a partnerektől elvárni a fenntartható követelményeket.
"Ahogy az a korábbi Ürge-Vorsatz Diána előadásból kiderült, rengeteget lehet előrelépni, ha csak optimalizáljuk a működésünket. Ebben nagyon fontos blokkoló tényező, hogy a cégek nem tudják, hogy most hogy állanak – az adatok nincsenek összegyűjtve, nincsenek rendszerezve - kezdte Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. "A változás akkor fog jönni, ha a vállalások tényleg nullázzák a kibocsátást. A globális beszállítókat például már vizsgálja az amerikai anyacég és csak olyanokkal üzletelünk, akinek szintén vannak fenntarthatósági céljai. Ezt már itthon is bevezettük - figyeljük, hogy mennyire karbonsemleges, mekkora a kibocsátása a partnernek. A legfontosabb, hogy hogyan tudunk az ügyfeleinknek segíteni".
A konferenciáról készült további beszámolók:
Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio
