Az építőipar iszonyatosan pörög, leginkább kapacitás problémák vannak az elmúlt években. Ez önökre is igaz? Hogyan kezelik?
Amikor 4-5 éve nagy mennyiségű építkezés indult el a piacon, nagyon megnőtt az igény a homlokzati állványokra. Egészen 2019-ig a piac igénye sokkal nagyobb volt, mint amennyi állvány rendelkezésre állt az országban, és ezzel együtt az állványokra egyre hosszabb ideig volt szükség az egyes projekteken. Ez számunkra szerencsés helyzetet teremtett, hiszen egyre több állványzatot tudtunk értékesíteni a piacon. Ennek köszönhetően, a többi beszállítói szektorhoz hasonlóan, mi is jelentősen tudtunk növekedni.
Tehát a Layher Kft. robbanásszerű növekedését a hazai építőipar legnagyobb problémái, a munkaerőhiány és a hatékonytalan működés okozták. Vagy ez így azért ki van csavarva?
Biztosan közrejátszottak ezek is, de a növekedés nagyrészt a magasépítés jelentős növekedésének tudható be. Amikor én még nem kereskedőként, hanem a terepen állványozóként dolgoztam, 2006 és 2009 között, egy építkezésen átlagosan 60 napig volt egy állvány, most ez akár 120-180 nap is lehet. Tavaly év végén még egyértelműen kapacitásproblémák voltak, most az idei év elején azonban történt egy kis megtorpanás. Valójában már a múlt év derekán érződött a lakásépítési kedv visszaesése, a szerkezetépítő cégek jelezték, hogy náluk már lassulás van. Ha ők nem építenek szerkezetet, azt mi fél év múlva nem tudjuk beállványozni. Nagy visszaeséssel nem számolunk, mindössze az eddigi felfokozott növekedési ütem normalizálódását érezzük.
A technológia fejlődése kiválthatja ebben a szakmában idővel az emberek munkáját?
Teljesen biztosan nem. Véleményem szerint sokkal jobban kellene gépesíteni a szektort, 2010-ben, amikor eljöttem az építkezésről, is hasonló szinten volt motorizált az állványozás, mint most. Itt nagy szükség lenne a hosszú távú gondolkodásra, hiszen a gépek nem olcsók, de mindenképpen megtérül a befektetés, főleg, ha figyelembe vesszük az egyre magasabb állványozói béreket és az általános építőipari munkaerő hiányt. Pozitív példák vannak, de véleményem szerint bőven van még hova fejlődni. Az állványozás egy nagy logisztikai játék, invesztálni kell gépekbe, humánerőforrásba, és szervezni kell napokra, hetekre előre.
Mi segíthetne, hogy a sokat hangoztatott hatékonyság irányába elmozduljon ez a szakma is?
Gyakran mondogatom, hogy az állványozás még nem elég fontos az építkezésen, pedig nagy lehetőségek vannak benne. Jó munkát csak biztonságos és jól megépített állványról lehet végezni. Ha a dolgozónak munka közben arra kell figyelnie, hogy nehogy hasra essen, vagy lezuhanjon, akkor csak félig, vagy egyáltalán nem tud a minőségre figyelni. Az állványok a magasba feljutáson kívül biztonsági funkciókat is betöltenek, védik a dolgozókat a lezuhanástól, illetve menekülési utat is biztosítanak, de akár védhetik a környezetet a portól, zajtól, illetve esztétikai funkciót is elláthatnak. A digitalizáció szintén nagy fejlődési lehetőség, az állványok előre tervezésével gyorsabban építhető és biztonságosabb állványok épülnek. A munkavédelem területén van még hova fejlődni, sajnos gyakran találkozunk nem megfelelően felépített állványzatokkal. A nagy generálkivitelezők, mint például a Market, különös figyelmet fordítanak az állványok biztonságára, ez mindenképp jót tesz a piacnak.
Mit kellene elérni a közeljövőben ahhoz, hogy ez a piac fenntartható legyen?
Az állványozás Mekkája Anglia, ott vannak a legmagasabb minőségi sztenderdek. Amikor egy épületet beállványoznak Londonban nagyon fontos, hogy lehessen alatta közlekedni. A védőállvány be van burkolva, hogy ha valaki véletlenül nekimegy, akkor se sérüljön meg. Az állványok úgy vannak kialakítva, hogy a lehető legkevesebbet talpaljanak le a földre, nagyon komoly statikai mérésekkel nézik, nem is ritkán kiegészítő acélszerkezeteket építenek be az állványozás miatt. A projekt költségének lényegesen nagyobb része az állványozás, sokkal nagyobb presztízzsel, sokkal több munkaórával és sokkal jobban gépesítve. Az állványozási kultúra ott lényegesen magasabb szinten van, komoly presztizse van a szakmának, ezt szeretnénk itthon is elérni. Ebben számítunk a generálkivitelezőkre is, hogy jobban odafigyeljenek, és magasabb igényeket támasszanak. A Magyar Állványépítők Egyesülete a Minisztériummal és a szakmai szervezetekkel közösen létrehozott egy új magyar szabványt, amiben a tervezéstől az állvány bontásáig leírtuk az egész folyamatot, hogy szerintünk hogyan kellene működnie. Az állványépítőkön kívül a szabvány az állványt használóknak is nagy segítséget nyújt, hiszen sok vitás kérdésre ad egyszerű útmutatást. Ettől nagyon sokat várunk, nagyon szeretnénk elérni, hogy a megrendelők erre a szabványra hivatkozva kérjenek ajánlatot és ez alapján szerződjenek, ez nagyban egyszerűsítené mindkét fél munkáját.
A magyar cégek meg fognak tudni küzdeni a kihívásokkal? Nemsokára állványozós fázisba kerülhet a MOL Campus is, ami elég különleges itthon a 120 méteres magasságával, mármint állványozástechnikailag is, gondolom.
Magyarországon vannak nagyon jó cégek, olyanok, akik képesek arra, hogy akár egy MOL Campus méretű épületet vagy annak állványait felépítsék. Úgy tudom egyébként, hogy pont a MOL székház esetében nem lesz homlokzati állvány, csak belső, de a szomszédságában most is vannak 60-65 méteres állványok, amiknek a megépítése szintén mérnöki bravúr. De volt például egy 80 méteres állvány Tiszaújvárosban, hidak kerülnek beállványozásra folyamatosan, tehát azt tudom mondani, hogy a tudás, a know-how az megvan.
Most épp csökkennek a megrendelések, de ha beindul Paks II., oda azért jó sok állvány kellhet, Talán jobb is, ha nem akkor akarnak más projektek versenyezni érte.
A Paks II. beruházás állványozási szempontból rendkívül jelentős lesz, bízunk benne, hogy a kivitelező számítani fog a magyar állványozó cégek kapacitásaira és szakértelmére. Az ipari állványozásban egyébként nagy kapacitások vannak az országban, az elmúlt években európai mértékkel mérve is nagy projektek zajlottak le itthon sikeresen. Nagy negatívumot nem látok a következő pár évben.
