Az Európai Központi Bank idén tovább enyhíthet a monetáris politikán, de meg kell találnia a középutat, amely nem idéz elő recessziót, és nem késlelteti indokolatlanul az infláció megfékezését
- mondta Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza egy osztrák újságnak.
Az EKB tavaly négyszer csökkentette a kamatokat, és a piacok idén további négy lépést várnak, amelyek többsége az év első felében történik, mivel az infláció a bank 2%-os célértéke felé tart körülbelül 2025 közepére.
"Ha a kamatlábak túl gyorsan csökkennek, nehéz lesz a szolgáltatások inflációját ellenőrzés alá vonni" - idézte a Der Standard hétfőn Lane-t.
"De azt sem szeretnénk, ha a kamatok túl sokáig túl magasan maradnának, mert ez úgy gyengítené az inflációs lendületet, hogy a dezinflációs folyamat nem állna meg 2%-nál, hanem az infláció lényegesen a célérték alá eshetne" - tette hozzá Lane.
Az árnövekedés kordában tartásának egyik legfontosabb feltétele az lenne, hogy csökkenjen a szolgáltatási infláció, amely 2024 nagy részében 4% körül ragadt - mondta Lane.
A bérnövekedés azonban, amely az árnyomás egyik legnagyobb tényezője, idén "jelentősen" alacsonyabb lesz, ami biztosítja az infláció további csökkenését, amely decemberben 2,4% volt.
Miközben a gazdasági növekedés az elmúlt év nagy részében éppen csak nulla felett mozgott, Lane szerint
nem lát olyan recessziós kockázatot, amely a monetáris lazítás drámai felgyorsítását tenné szükségessé.
Az infláció kordában tartásához sincs szükség recesszióra, mivel az árnövekedés megfékezésének feltételei többnyire már megvoltak.
"Amit idén ki kell dolgoznunk, az a középút, hogy ne legyünk sem túl agresszívek, sem túl óvatosak az intézkedéseinkben" - tette hozzá Lane.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images