"Örömmel látjuk, hogy optimistábbnak tűnnek a cégek, és javulnak a válság következtében jelentősen negatívba fordult irodapiaci kilátások. Számunkra az is nagyon fontos tényező, hogy a tavalyi évhez képest többen nyilatkoztak úgy, hogy előnyben részesítenék a környezettudatossági szempontokat az irodaválasztásnál, hiszen saját projektjeink során mindig is a fenntarthatóságra, a környezet megóvására törekszünk" - hangsúlyozta Andreas Lindelöf, a Skanska Property Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, az index bemutatására szervezett sajtótájékoztatón.
Lindelöf hozzátette, hogy terveik szerint a jövőben évente 1 új irodaháznak a fejlesztését kívánják elkezdeni, majd átadni, melyből az első, a már korábban beharangozott Green House projekt lesz, mellyel a cég az egyik legmagasabb energiahatékonysági tanúsítványt, a LEED Platina minősítés teljesítését tűzte ki célul.
A kutatás eredményei szerint, óvatos optimizmusra ad okot, hogy most az előző évi 29%-kal szemben a megkérdezettek 34%-a ítélte fejlődőnek saját iparágát, 49% pedig stagnálónak látja a helyzetet. A saját cégük adott iparágon belüli helyzetét tekintve 62% vélekedett úgy, hogy a vállalat átlagosan fejlődik, míg 28% az átlagosnál jobbnak találta a növekedést.
A Baross Pál FRICS, az RICS Magyarország elnökeként, a tanulmány eredményeihez a következőket fűzte hozzá. A válság megtanította nekünk, hogy a piacon csak a legjobb, legfenntarthatóbb fejlesztéseket lehet megépíteni, bérbe adni, és végül eladni. Az összes többi, nem minőségi projektnek, nincs keresnivalója hosszú távon. A fejlesztők pedig, mint a Skanska is, egyre komolyabban veszik a bérlőiket, bevonják őket a tervezési folyamatokba, és együtt tervezve rugalmasan alakítják ki az optimális struktúrát.
Baross véleménye szerint, a "zöld" épület egyfajta biztosítás a jövőre. Bérleti díjban talán még nem jelentkezik ez a pozitív előny, de bérbeadhatóságban, és értékesíthetőségben már mindenképp. A jövőben pedig egyre több ilyen épülettel találkozunk majd mind város, mind ország, mind világszerte egyaránt.
Dr. Reith András, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesült képviseletében, rámutatott az épületekkel kapcsolatos energiafelhasználási problémákra, és a hosszú távú paradigmaváltás fontosságára, és lehetséges eszközeire. A világszintű statisztikák szerint a nyersanyagok mintegy 40-50%-át, az energia 30-40%-át, valamint Co2 kibocsájtás 33%-át köthetjük az épületekhez. Ezeken a számokon a jövő fenntarthatósága érdekében jelentősen kell csökkenteni. Céljuk a piac átalakítása, a minőség felé való eltolása, valamint a környezettudatos szemlélet minél szélesebb körben való elterjesztése.
A kutatásban több kérdéssel is a cégek jelenlegi környezettudatosságát mérték. Az eredmények szerint a válaszadók 39%-a alkalmazza költségcsökkentő stratégiaként az energiafogyasztás mérséklését, míg 41%-uk egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel. A környezettudatos épület főbb ismérvei között a következőket említik a cégek: csökkenő energiafelhasználás, szelektív hulladékgyűjtés, hatékony energia- és vízfelhasználás. A környezettudatos épületeket minősítő rendszerek közül a LEED programról hallottak a legtöbben (16%), míg az előző évben még a Green Building bizonyult a legismertebbnek.
