„Brutális háborús uszítónak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt a német államfő egy pénteki interjúban, amelyben jelezte, hogy egyetértene azzal, ha Putyinnak a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.
Háromra emelkedett a csütörtök esti lövöldözéses merénylet halálos áldozatainak száma Izraelben, életét vesztette az egyik súlyos sebesült – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet pénteken.
Nagy-Britannia további 100 millió fonttal támogatja katonailag Ukrajnát – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök, miután Olaf Scholz német kancellárral találkozott.
Ötvenre emelkedett a kramatorszki vasútállomás elleni orosz rakétatámadás áldozatainak száma Pavlo Kirilenko, a donyecki régió katonai közigazgatásának vezetője szerint – írja a CNN.
Úgy néz ki, az orosz haderő visszaállította hadrendbe a pár éve rendszerből kivont Tocska-U ballisztikus rakétarendszereket, melyeket látszólag Ukrajnában terveznek alkalmazni.
Február 24-én nyíltan is megtámadta Oroszország Ukrajnát, ennek, illetve a Moszkvával szemben foganatosított nyugati szankcióknak pedig példátlan hatása volt a világ geopolitikai klímájára. Nemcsak új hidegháborúról beszélhetünk, de több olyan régi, lokális ellentét is felhevülni látszik, vagy legalább váratlanul újra előkerült, amely korábban már háborút hozott, vagy nagyon közel állt a háborúhoz egyes országok közt. Nézzük, melyek ezek.
A közösségi médiában terjedő egyik videón az látszik, hogy a zaporizzsjai területen lévő egy helyi közigazgatási épület homlokzatáról orosz katonák leszedik az ukrán zászlót, és a szovjet győzelmi zászlót, majd az orosz zászlót tűzik ki helyette. Egy másik videófelvételen pedig egy idős néni fogadja szovjet zászlóval az ukrán katonákat, mert azt hiszi, az oroszok érkeztek meg.
Moszkva 45 lengyel diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek, válaszul orosz diplomaták lengyelországi kiutasítására - jelentette be pénteken az orosz külügyminisztérium.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei szeparatista régiókra fogja koncentrálni az orosz erők támadásait Ukrajnában annak érdekében, hogy május 9-én, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján győzelmet hirdethessen az Ukrajna elleni háborúban - jelentette ki pénteken Emmanuel Macron francia államfő.
Moldova, valamint Ukrajna és Georgia európai uniós tagjelölti státuszának megadását szorgalmazta Natalia Gavrilita moldovai kormányfő pénteken Varsóban azon a sajtóértekezleten, amelyet lengyel hivatali partnerével, Mateusz Morawieckivel tartott közösen.
Szlovákia bejelentette, hogy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerét adományozta Ukrajnának, hogy segítse az orosz agresszió elleni védekezést – írja a Sky.
Az EU és szövetségesei villámgyors szankciókat léptettek életbe Oroszország ellen, miután az február 24-én megtámadta Ukrajnát. Ezután még három uniós szankciós csomag lépett életbe, egyre fokozva a nyomást Putyinon. A közös vonás ezekben az intézkedésekben, hogy eddig még nem sikerült az orosz erőket meghátrálásra kényszeríteni, illetve hogy az orosz energiahordozók (gáz, olaj és szén) kimaradtak a szankciók alól. Ez most talán változni fog, miután április 5-én a bejelentették az ötödik szankciós csomagot, ami már az orosz szénre is kiterjed, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök arra is utalt, hogy akár az olaj és a gáz is terítékre kerülhetnek.
Acetontartalmú vörös festékkel öntötték le a Novaja Gazeta nevű orosz ellenzéki lap főszerkesztőjét, Dmitrij Muratovot, a 2021-es béke Nobel-díj kitüntetettjét – írja a CNN.
A dán kormány úgynevezett "ukrán falvak" létrehozására készül ideiglenes jelleggel, ahol az ukrajnai háború menekültjeit helyezné el, ugyanis számuk a legfrissebb becslések szerint a 100 ezret is elérheti az országban - jelentette be Mattias Tesfaye dán bevándorlásügyi miniszter.
Bár kijelenthető, hogy az orosz támadás szinte minden országot arra kényszerített, hogy jelentősen áthangolja addigi politikáját Moszkvával szemben, Németország esetében különösen éles váltásnak lehettünk szemtanúi. Berlin ugyanis Moszkva egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, különösen az energiahordozók vonatkozásában. Éppen ezért Németország évtizedeken keresztül következetesen képviselte azt az álláspontot, miszerint konstruktív viszonyt kell kialakítani Moszkvával és kompromisszumos megoldást kell találni a nézeteltérésekre. Ez a politika azonban, amelynek emblematikus alakja Angela Merkel volt, látványosan megbukott, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az új német külpolitika, amit ennek hatására látunk kibontakozni pedig több évtizedes tabukat dönt meg Európa legerősebb gazdaságában.
Az Egyesült Királyság is úgy döntött, hogy szankciós listára helyezi Vlagyimir Putyin orosz elnök lányait. Az EU is hasonló döntést hozhat nyilvánosságra hamarosan – írja a Sky.
Több kormányzati dokumentumok szerint kínai cégek tucatjai fejlesztenek olyan szoftvereket, amelyek mesterséges intelligenciát alkalmaznak a lakosokról begyűjtött adatok rendezésére, a hatóságoknál pedig egyre nő az igény a felügyeleti eszközök korszerűsítésére - írja a Reuters több ilyen dokumentum átvizsgálása után.
Az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra, valamint az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitásokra - közölte az uniós tanács pénteken.