Nagyon felpörögtek az események: tűzszünet jött Ukrajnában, eldőlhet a Krím sorsa, Trump a héten megállapodást remél

Jött-ment a tűzszünet

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt szombat délután bejelentette: húsvét idejére általános tűzszünetet hirdet az ukrán fronton, az orosz haderő semmilyen támadótevékenységet nem végez majd moszkvai idő szerint hétfő hajnalig.

Ukrajna nem fogadta el, de nem is utasította el explicit a moszkvai vezető felvetését.

A megadott 30 órás időszakban valamelyest csökkent a harcok intenzitása, teljes fegyvernyugvást azonban közel sem láthattunk.

Ukrajna szerint a tűzszünet ideje alatt 2000 tüzérségi és légitámadást indított az orosz haderő, illetve 96 szárazföldi összecsapás is történt. Oroszország szerint szigorúan betartották a tűzszüneti deklarációt, viszont Ukrajna nem egyezett ebbe bele, így önvédelemből cselekedtek, ahol erre szükség volt.

Hétfő hajnalban, miután lejárt a tűzszünet, Oroszország intenzív dróntámadást indított Ukrajna ellen: 96 nagy hatótávolságú drónt észlelt az ukrán légvédelem a légtérben, illetve lelőttek még két cirkálórakétát is.

A háború tehát a rövid kvázi-tűzszünet után töretlenül tombol tovább.

Vlagyimir Putyin egyébként valószínűleg egyfajta diplomáciai manővernek használta a „húsvéti tűzszünetet,” mellyel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt akarta kicselezni Donald Trump amerikai elnök szemében, erről részletesen itt írtunk:

Ukrajna álláspontja pedig továbbra is az, hogy nem 30 órára, hanem 30 napra szeretnének (minimum) tűzszünetet.

Trump magára hagyhatja Ukrajnát?

Donald Trump amerikai elnök külügyminisztere, Marco Rubio még a húsvéti ünnep kezdetén mondta azt, hogy

ha nem sikerül megállapodást nyélbe ütni Ukrajna és Oroszország közt, Washington „tovább fog lépni.”

Ezt a kijelentést sokféleképpen lehet értelmezni: elképzelhető, hogy Amerika feladja teljesen a mediációt Kijev és Moszkva közt, kvázi magára hagyva Ukrajnát, ahogy az is, hogy az USA a következő nyomásgyakorlási fázis felé fog „továbblépni.” A legtöbb elemző szerint egyébként az előbbi értelmezés helytálló.

Első blikkre úgy tűnik, hogy ez hatalmas győzelem Moszkvának, hiszen az USA kiáll Ukrajna mögül, Putyin ezzel gyakorlatilag szabad kezet kap ahhoz, hogy az egész országot meghódítsa. Akárhogy is nézzük, Moszkva számára valójában nem ez az ideális kimenetel: lehet, hogy Ukrajna elveszíti Amerikát, de az európai országok egyre hathatósabban támogatják Kijevet, a háború még hosszú évekig elhúzódhat, Oroszország pedig még katonák százezreit vesztheti el, mire térdre kényszeríti Kijevet. Ezután valószínűleg a szankciók és a relatív diplomáciai és gazdasági elszigeteltség hosszabb távon is megmarad.

Oroszország akkor jár a legjobban, ha sikerül a következő néhány hónapban egy számukra kifejezetten kedvező dealt kötni az Egyesült Államokkal:

egy olyan alkut, melyben további katonai műveletek (és veszteségek) nélkül megkapják az öt ukrán megyét, a szankciók feloldását és megnyerik Washingtont, mint gazdasági és diplomáciai partner, legalább a következő négy évre. Érdekük, hogy Ukrajna gyenge maradjon és szépen lassan elvessze támogatóit, közben Oroszország pedig erősíteni tudja haderejét, hadiiparát, mindemellett nyitva tudja tartani az opciót, hogy 5-10 év múlva ismét megtámadja Ukrajnát. Trump e célok megvalósításában egyelőre többé-kevésbé partnernek tűnik.

Oroszország érdeke tehát most az, hogy – legalább néhány évig – lezárják a háborút, megállapodjanak Trump Amerikájával és minimum egy tűzszünetet kicsikarjanak Kijevből.

Új részletek a béketervről - Hivatalosan is orosz lehet a Krím

A Wall Street Journal vasárnap este hozott le egy igencsak hosszas cikket arról, hogy pontosan milyen keretek közt kezdene el békét teremteni Donald Trump – megszerezték azt a konkrét tervezetet, melyet pár napja Steve Witkoff főtárgyaló és Marco Rubio külügyminiszter Párizsban átbeszéltek a francia politikai elit tagjaival.

Az amerikaiak egyelőre egy olyan egyezményt raktak össze, amelynek keretein belül

• az USA elismerné a Krímet, mint Oroszország területe,
• az oroszok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű és térsége „semleges területté” válna,
• Ukrajna nem válhatna a NATO tagjává,
• a Krímen kívüli területi kérdések tárgyalása pedig egyelőre halasztásra kerül.

Ezt az egyezményt odaadnák Ukrajnának, aztán, ha Kijevben elfogadják, lehetne menni Moszkvához tárgyalni a tűzszüneti időszak, majd konkrét béketárgyalások megkezdéséről.

Egyelőre nem tudni, hogy Ukrajna mennyire lenne nyitott a Krím elismerésére, mint orosz terület:

Kijev eddig határozottan elzárkózott attól, hogy bármilyen, oroszok által elfoglalt régióról lemondjon, beleértve a 2014 óta teljesen megszállt félszigetet.

Donald Trump amerikai elnök mindenesetre optimista: vasárnap este kiírta Truth Socialre, hogy szerinte Oroszország és Ukrajna meg fog állapodni ezen a héten (valószínűleg egy tűzszünetről), aztán mindkét ország elkezd majd üzletelni az USA-val.

Van is jele annak, hogy valami meg fog mozdulni pár napon belül: lesz Londonban egy nagyobb, összeurópai, amerikai tárgyalás Ukrajnával a lehetséges békejavaslatokról. Az eseményen valószínűleg Zelenszkij dönt majd egy olyan békejavaslat mellett, amely a lehető legkevesebb áldozattal jár majd Ukrajna számára (és Trump szemében is elfogadható).

A héten tehát további, fontos események várhatók: alighanem eldől hamarosan az, milyen mederben folyik tovább az ukrajnai háború - sőt, még arra is van némi esély, hogy egyáltalán nem folytatódik. A Portfolio napról napra, percről percre követi majd a fejleményeket.

Címlapkép forrása: Ivan Antypenko/Suspilne Ukraine/JSC "UA:PBC"/Global Images Ukraine via Getty Images