Egyetlen módon állítható le Donald Trump vámháborúja: saját párttársai húzhatják meg a ravaszt?

"Nem erre szavaztunk"

Jamie Dimon, az Egyesült Államok legnagyobb bankjának számító JPMorgan Chase elnök-vezérigazgatója januárban még legyintett a Donald Trump tervezett vámjaival kapcsolatos aggályokra.

Ha egy kicsit inflációs hatású, de a nemzetbiztonság szempontjából jó, hát legyen. Mármint lépjünk már túl rajta

- mondta Dimon. Miután Trump a várakozásoknál is drasztikusabbat lépett vámfronton, a CEO most hétfőn más hangot ütött meg: "a közelmúltbeli vámok valószínűleg növelni fogják az inflációt, és sokak szerint a recesszió valószínűségét növelheti."

A milliárdos befektetési alapkezelő, Bill Ackman, aki a tavaly júliusi merényletkísérlet után teljes mellszélességgel beállt Trump mögé, szintén hevesen bírálta a vámokat, "gazdasági atomháborúval" egyenlőnek nevezve és azok szüneteltetését kérve az elnöktől.

Nem erre szavaztunk

- panaszkodott Ackman. Trump legfőbb politikai szövetségese, a DOGE-vezér Elon Musk, aki a republikánus elnökjelölt kampányát közel 280 millió dollárral tolta meg, szintén nem rajong a vámokért: a hétvégén

személyesen is kifejezte ellenérzéseit Trumpnak,

egy interjúban a vámemeléssel szöges ellentétben egy szabadkereskedelmi övezet létrehozása mellett szállt síkra Európa és Amerika között, valamint "igazi debilnek" és "butának" nevezte Trump kereskedelmi tanácsadóját, Peter Navarrót – aki, mint kiderült, nagyravágyóbb volt a színfalak mögött, és 10 helyett 25%-os alapvám bevezetését javasolta az elnöknek. A Fehér Ház a viszályra úgy reagált, "a fiúk már csak ilyenek." Nem véletlen talán, hogy Musk hamarosan várható hátrébb lépéséről pletykáltak nemrég Washingtonban.

De nemcsak a republikánusokhoz köthető üzleti elit, egyes Trump-párti influenszerek sem repestek az örömtől a vámháború láttán.

Sajnálattal mondom, de az elnök elképzelése a nemzetközi kereskedelemről téves

- vélekedett a konzervatív Ben Shapiro. A Trumpot a legutóbbi választáson szintén nyíltan támogató Joe Rogan pedig "hülyeségnek" titulálta a Kanadával folytatott viszályt.

Jeff Stein, a Washington Post gazdasági újságírója az X-oldalán szarkasztikusan azért rámutatott, hogy számíthatott volna az agresszív vámokra a most sajnálkozó gazdasági elit, ami talán túlságosan bízott abban, hogy Trump csak nagyokat mond.

I really feel for the Silicon Valley and Wall Street types expressing surprise at Trumps tariffs. Who could have even thought to pay attention to his campaign speeches, the policy positions on his website, dozens if not hundreds of newspaper articles, nationally televised {:url}

— Jeff (Stein) April 6, 2025

Nagyon sajnálom a szilícium-völgyi és Wall Street-i arcokat, akik meglepettségüket fejezik ki Trump vámjai miatt. Kinek jutott volna eszébe egyáltalán odafigyelni a kampánybeszédeire, a honlapján található szakpolitikai programjára, újságcikkek tucatjaira, ha nem százaira, az országos televíziós vitákra, vagy beszélni a belső köreiben forgó emberekkel. Gyakorlatilag lehetetlen volt hozzájutni ezekhez az információkhoz

- ironizált Stein.

"Art of the deal"

Trump kedden este még feltűnően élvezte a helyzetet, a tárgyalóasztalhoz siető országokról a következőképp nyilatkozott republikánus párttársai előtt:

megmondom nektek, ezek az országok hívogatnak minket, és nyalják a s---emet. Alig várják, hogy üzletet kössünk

DE szerdára aztán borult mINDEN.

Az alapvámon felül kivetett "viszonossági" vámokat ugyanis Trump 90 napra felfüggesztette, a döntésben elsősorban a megrendült kötvénypiac játszhatott közre, de párttársai lobbizása is értő fülekre találhatott.

A kötvénypiac nagyon trükkös, figyeltem. De ha most megnézzük, gyönyörű. Láttam tegnap este, hogy az emberek kicsit összerezzentek

- mondta az amerikai elnök. A halasztásról nyilatkozó Scott Bessent pénzügyminiszter szerint "végig ez volt a stratégia" a Fehér Házban, és annak hála több mint 75 ország vette fel velük a kapcsolatot. Karoline Leavitt sajtószóvivő az X-en a médiának azt üzente, sokan közülük

egyértelműen lemaradtak az üzletkötés művészetéről.

(Trump Art of the Deal címmel jelentette meg elhíresült könyvét 1987-ben.)

A vámok miatt ezelőtt még körmét rágó és kezét tördelő Bill Ackman nem rejtette véka alá az örömét Trump pálfordulása hallatán:

Ezt zseniálisan hajtotta végre Donald Trump. Tankönyvbe illik, ez az üzletkötés művészete.

This was brilliantly executed by . Textbook, Art of the Deal. @realDonaldTrump

— Bill (Ackman) April 9, 2025

Elizabeth Warren demokrata szenátor nem volt ennyire elragadtatva az elnök lépésétől. Szerinte a gazdasági és vámháborús káosznak a dolgozó emberek és kisvállalkozások fogják meginni a levét, egyúttal független vizsgálatra szólított fel, hogy kiderüljön,

Trump elnök vagy az adminisztráció bármelyik tagja manipulálta-e piacot az adományozói érdekében.

A republikánus zászlóvivő a felfüggesztésről szóló bejelentés előtt pár órával azt posztolta a Truth Socialön, hogy "EZ EGY NAGYSZERŰ ALKALOM A VÁSÁRLÁSRA!".

Warren továbbá leszögezte,

a kongesszusi republikánusok most azonnal véget vethetnének ennek a veszélyes vámháborúnak.

I'm calling for an investigation into whether President Trump manipulated the market to benefit his Wall Street donorsall while working people and small businesses paid the price.Did Trump help insiders cash in on his tariff flip-flopping? It sure looks like corruption. pic.twitter.com/5QZ1X5YOpz

— Elizabeth (Warren) April 9, 2025

Arról, hogy a Trump gazdaságpolitikája felé egyre szkeptikusabban viszonyuló amerikai közvélemény hogyan fogadhatja a vámokat, itt írtunk részletesen.

Esik szét az egységes front?

a "felszabadulás napi" vámok hatására a kongresszusi republikánusok között is erősen elindult a mozgolódás.

A szűk republikánus többségű szövetségi törvényhozás eddig nemigen ment szembe Trump akaratával: a vártnál gyorsabban választották újra Mike Johnsont a képviselőház elnökévé, és a márciusi költségvetést is megszavazták – bár sajtóhírek szerint az elnöknek egészen a telefonon keresztüli kiabálásig el kellett mennie, hogy meggyőzze a renitens párttársait. Bár aggodalmát vagy fenntartásait alkalomadtán kifejezte egynéhány republikánus képviselő Trump és kiváltképp Elon Musk lépései miatt, a liberális és Trump-kritikus oldalról önfeladással és gyávasággal vádolták őket, amiért feladják a Kongresszus szerepét mint a Fehér Házat féken tartó és ellensúlyozó hatalmi ág.

Ez bizonyos értelemben azt jelenti, hogy átadjuk a kulcsokat az elnöknek, hogy folytatni tudja azt a nagyszerű munkát, amit végez

- vélekedett minderről boldogan egy texasi republikánus képviselő, Michael Cloud.

A szenátusban mindeközben csak a mérsékelt Lisa Murkowskiból és Susan Collinsból, valamint a volt frakcióvezető Mitch McConnellből álló hármas tett néha keresztbe Trumpnak, de az 53 fős frakcióból nem voltak elegen ahhoz, hogy voksaikkal megakadályozzák például Pete Hegseth védelmi miniszteri kinevezését, hiszen J. D. Vance alelnök a felsőház elnökeként rögvest feloldotta a szavazategyenlőséget. (McConnell Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter és Tulsi Gabbard nemzetbiztonsági igazgató jóváhagyásakor is nemet nyomott.)

A Kanadára (és Mexikóra) kirótt, majd részben visszavont vámok fényében végül az elkötelezett libertárius és szabadpiacpárti nézeteiről ismert Rand Paul csatlakozott negyedikként ehhez a csoporthoz, és így – a 47 demokrata szavazatával együtt – múlt héten átment a szenátuson az a javaslat, ami visszavonná a Trump által fentanilcsempészet miatt kihirdetett országos vészhelyzetet, melyre hivatkozva vámokat vetett ki az északi szomszédra. Ezzel maguk a vámok is érvényüket vesztenék.

Ahogy mindig is figyelmeztettem, a vámok rossz szakpolitikai intézkedések, és a partnereinkkel folytatott kereskedelmi háborúk leginkább a dolgozó embereknek ártanak

- nyilatkozta ekkor a MAGA-mozgalommal szemben internacionalistább vonalat képviselő McConnell, aki 2007-től egészen idénig állt pártja élén a szenátusban. Noha ez volt a republikánus többségű Kongresszus legelső érdemi szembeszegülése a republikánus Fehér Házzal, az ellenkezés csupán szimbolikus erővel bírt: az alsóházban Mike Johnsonék nem fogják tárgyalni a határozatot – amit ráadásul magának Trumpnak is alá kellene írnia, hogy törvényi erőre emelkedjen.

de mindEz azt jelenti akkor, hogy A Kongresszus akár most azonnal leállíthatná az április 2-i vámok maradékát?

Alapvetően kongresszusi hatáskör

Nos, igen.

Ahogy azt az amerikai állampolgáriismeretek-órákon mondani szokás, az alkotmány a "pénztárca hatalmát" (power of the purse) a Kongresszus kezébe adja. Az I. cikk 8. szakasza úgy fogalmaz,

a Kongresszus hatáskörrel bír adók, vámok, illetékek és járulékok kivetésére, valamint behajtására, adósságok kifizetésére, az Egyesült Államok közös védelmére és általános jólétére vonatkozó rendelkezések meghozatalára.

Idővel azonban a Kongresszus egyre több hatalmat adott át – jogi nyelvezettel "delegált" – az elnöknek a vámpolitika intézésére, és ezen törvényekre hivatkozva cselekszik Trump most is.

A vámkivetés jogának elnök felé való elmozdulásában az is közrejátszott, hogy a XVI. alkotmánykiegészítés 1913-as ratifikálása lehetővé tette az országos személyi-jövedelemadó kivetését, így a szövetségi törvényhozás egyre kevésbé támaszkodott a vámokra mint bevételi forrásra. Ezt egyébként Trump súlyos hibának tartja, szíve szerint ugyanis eltörölné a személyi jövedelemadót, és visszatérne a megemelt vámokra épülő szövetségi költségvetéshez.

Jóllehet egyesek alkotmányellenesnek tartják, hogy ekkora mértékben az elnökre lett bízva a vámpolitika, a 19. századig visszanyúló jogi precedensek törvényesnek mondták ki, mi több, a bíróságok eddig széles mozgásteret biztosítottak a Fehér Háznak a vámok szabályozása kapcsán.

Jelenleg egyébként hat törvény szabja meg, hogyan alkalmazhatja az elnök a vámokat, ezek fele teljesen az elnökre bízza a kérdést, míg három jogszabály előírja egy másik kormányzati szerv bevonását. Az egyik ilyen, az 1962-es kereskedelembővítési törvény szerint az elnök a kereskedelmi minisztert kérheti fel annak megállapítására, hogy bizonyos áruimportok fenyegetik-e a nemzetbiztonságot; a Trump-adminisztrációk ez alapán vetett ki például jelentős alumínium- és acélvámokat. Egy másik, az 1974. évi kereskedelmi törvény a kereskedelmi képviselőt ruházza fel a joggal, hogy importtarifákat engedélyezzen az amerikai kereskedelmet "indokolatlan", "túlzó" vagy "diszkriminatív" módon korlátozó országokra.

A kínai, kanadai és mexikói, valamint az alap- és "viszonossági" vámok esetén azonban az 1977-es nemzetközi vészhelyzeti gazdasági hatáskörökről szóló törvényre hivatkozott Trump, és hirdetett országos szükségállapotot a drogcsempészet, illetve a "nagy és tartós" amerikai kereskedelmi deficit és annak körülményei miatt.

A republikánus zászlóvivő volt az első elnök, aki ezen egyoldalú veszélyhelyzet-kihirdetési jogával élve vetett ki vámokat.

Fontos kiemelni, hogy a Kongresszus két háza viszont visszavonhatja az elnök által kihirdetett szükségállapotot, ha akarja.

De a törvényhozás mehet akár ennél tovább is: Trump vámintézkedéseinek másnapján érkezett egy kétpárti javaslat, ami hosszú távon akár el is lehetetlenítheti Trump vámpolitikáját.

Itt a lázadás?

A Trump által merkantilista irányba tolt, hagyományosan szabadkereskedelempárti republikánusok közül

eddig összesen hét szenátor állt be azon tervezet mögé, amely visszanyesné az elnök vámkivetési jogkörét.

A javaslat republikánus előterjesztője az iowai Chuck Grassley, akinek agrárállambeli szavazóira, köztük az exportra is termelő farmerekre súlyos csapást mérhet a vámháború, extra tarifákkal vagy azok nélkül. Mint emlékezetes, Trump az első ciklusa idején állami támogatásban részesítette a megemelt vámok miatt bajba került mezőgazdászokat.

Közszolgálatom során végig világossá tettem, hogy a szabad- és tisztességes kereskedelem pártján állok. Az alkotmány felhatalmazza a Kongresszust az államközi és a külkereskedelem szabályozására. Úgy vélem, hogy a Kongresszus túl sok hatáskört ruházott át az elnökre

- indokolt a szenátor, akihez eddig hat párttársa csatlakozott a demokratákon kívül. Egyikőjük, az észak-karolinai Thom Tillis egy keddi, visszavonás előtti meghallgatáson erősen számonkérte Trump kereskedelmi képviselőjét, Jamieson Greert.

Kinek a torkát szorongathatom majd, ha ez tévesnek bizonyul?

- utalt a szenátor az adminisztráció stratégiájára.

Whose throat do I get to choke if this proves to be wrong? Sen. Thom Tillis questions U.S. Trade Representative Jamieson Greer on Trumps tariffs strategy and whether there will be more exceptions pic.twitter.com/yYIQNiOVgE

— The (Recount) April 8, 2025

Tervezetük előírná az elnök számára, hogy 48 órán belül értesítse a törvényhozókat a vámok bevezetéséről vagy emeléséről, és magyarázatot, valamint gazdasági hatáselemzést követelne meg a Fehér Háztól azok kapcsán. Ami még fontosabb,

a Kongresszusnak 60 napon belül rá kellene bólintania bármilyen új importtarifára, különben az intézkedés hatályát vesztené.

Emellett a törvényhozás bármikor megszüntethetné a vámokat.

Ám a Trump kezeit gúzsba kötő javaslat törvényi erőre emelkedési esélye nem túl rózsás.

Ha minden demokrata megszavazná a 100 tagú felsőházban, a hét republikánussal együtt 54 voksnál járnának – a vita lezárásához, az úgynevezett filibuster áttöréséhez viszont 60 szenátorra lenne szükség.

Ezután pedig a képviselőháznál pattogna a labda, ami Mike Johnson vezetésével eddig nem mutatkozott túlságosan hajlandónak arra, hogy szembeszegüljön Trump akaratával. Noha egy tucatnyi, javaslatot támogató republikánus képviselő nyitottnak tűnik a házelnök megkerülésére egy discharge petition keretében – azaz a demokraták aláírásaival kikényszeríteni egy szavazást –, de erre csak 30 törvénykezési nap elteltével nyílik lehetőség.

Ha tehát Trump nem lépne magától a következő hetekben a vámok kapcsán, és Mike Johnson sem lenne hajlandó szembemenni vele,

a kongresszusi republikánusok a demokraták segítségével leghamarabb júniusban tudnának voksolást kicsikarni az elnök vámkivetési hatáskörének visszanyeséséről (vagy akár egyes vámok visszavonásáról).

Vagyis ez így lenne, ha Johnsonék nem avatkoztak volna közbe: a Kongresszus egy procedurális szavazás keretében tegnap ellehetetlenítette, hogy szeptember 30-a előtt javaslatot lehessen benyújtani az április 2-án kihirdetett szükségállapot eltörléséről.

Ezzel kizárttá vált, hogy a törvényhozás október előtt szembemenjen Trump vámpolitikájával,

a kongresszusi republikánusok pedig ezáltal a felelősséget is levették a saját vállukról.

De arról még nem is beszéltünk, hogy ha októberben valamilyen úton-módon mégis szavaznának erről, akkor Trump megvétózhatná az elfogadott javaslatot, amit a törvényhozás kétharmados többséggel tudna felülírni. Ehhez azonban a szenátusban 13 helyett már 20, a képviselőházban pedig közel 80 republikánusnak kéne dacolnia az elnökkel, ami elképesztő mértékű lázadással érne fel.

Ahhoz, hogy hajlandóak legyenek erre, minden kötélnek szakadnia kellene, és a gazdasági helyzetnek is rendkívül kétségbeejtőnek kellene válnia.

Ahogy tehát az elnök mondaná, a kártyák az ő kezében vannak, ha a vámokról van szó – a kongresszusi republikánusok pedig látszólag nem bánják, hogy vakon eldobták a lapjaikat, sőt, asztalhoz sem ültek. Mindezt persze jól szemlélteti a párton belüli általános dinamikákat, és hogy mekkora hatalom összpontosul Trump kezében.

Amy Walter, a Cook Political Report szerkesztője kiválóan összefoglalta az X-en, hogy

a republikánusok többsége miért vár ki, és miért nem akarnak a belátható jövőben hátat fordítani Trumpnak.

"2015 óta minden alkalommal, amikor úgy tűnt, hogy Trumpnak befellegzett (Access Hollywood, alkotmányos vádeljárás, január 6., vádemelések stb.), megtalálta a módját, hogy visszatérjen és sikert arasson. [...] Azok, akik túl korán húzták meg a ravaszt (elítélve az Access Hollywoodot, kritizálva a január 6-i tetteit; feltételezve, hogy soha nem nyerheti el a jelöltséget '24-ben), vagy már nincsenek a Kongresszusban, vagy alaposan megbűnhődtek."

Since 2015, every time it looked as if Trumps goose was cooked (Access Hollywood, impeachment, Jan 6th, indictments, etc), he found a way to come back and succeed. This is why so many Rs in Congress are willing to give him benefit of the doubt on tariffs. 1/ {:url}

— Amy (Walter) April 7, 2025

Walter szerint, ha az aggódó republikánusok elhatárolódnának Trumptól, a szavazóbázisuk elidegenítését kockáztatják, ami visszaüthet, "ha Trump vámjátszmája nem bizonyul akkora katasztrófának, mint azt a piacok várják." Ha pedig a gazdaság valóban recesszióba csúszik,

a Republikánus Pártot így is, úgy is meg fogják büntetni a 2026-os félidős választásokon,

de a Trumptól való elhatárolódás nem fogja javítani az újraválasztási kilátásaikat. Mindez azt jelenti, hogy arra kell számítanunk, hogy a republikánusok kitartanak Trump mellett, még akkor is, ha a piacok még ennél is jobban felbolydulnak.

Egyszóval a republikánusok abban bíznak, hogy – ahogy eddig, úgy most is – Trumpnak lesz igaza a végén. Walter szerint pedig más választásuk nagyon nincs is.

Ezt tükrözi Mike Johnson házelnök nemrégiben tett kijelentése is, miszerint

megadjuk [az elnöknek] a szükséges teret, és majd meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok.

Címlapkép forrása: Kevin Dietsch/Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ