Egy gyenge USA képét sugallja Trump Oroszországgal kapcsolatos politikája

A konferencia egyik nyitó előadását Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója tartotta. „A konferencia címe: Egy új világrend küszöbén. Én azonban ennél többet állítanék: nem egy új korszak kezdetén vagyunk, hanem már benne is élünk. Már lépünk át a neoliberális világrenden, a multipoláris világrend itt van. A neoliberális gazdaságpolitika dogmáinak végleg befellegzett” – kezdte előadását Orbán Balázs.

A kormányfő politikai igazgatója kiemelte: eddig azt láttuk, hogy Nyugaton, az Atlanti-óceán mindkét partján többségben vannak az eddigi neoliberális status quo-t védő erők. „Most azonban az USA csatlakozott a status quo-t megváltoztatni igyekvők táborába.”

Orbán Balázs a neoliberális világrenddel kapcsolatban tíz anomáliát sorolt fel, amelyek megoldását szerinte a következő multipoláris világrendtől lehet majd várni. Az egyik ilyen anomáliaként azt nevezte meg, hogy a neoliberális paradigma értelmében lényegtelenné vált, hogy hol történik a gyártás.

Ez vezetett az ipari termelés és az ipari gyártási kapacitás tömeges leépüléséhez a Nyugaton.

Adatokat idézve rámutatott arra, hogy másfél évtizeddel ezelőtt az nyugati világ termelte meg a világ ipari hozzáadott értékének 47%-át. Ez ma már csak 30%. Kína mutatója eközben 9%-ról 30%-ra nőtt. A nyugati ipar és termelés leépülésének oka szerinte az, hogy a liberális gazdasági paradigma hosszú időn át azt a meggyőződést követte, hogy a jövő kizárólag a szolgáltatásoké. „A hidegháború végén az EU még a világgazdaság negyedét adta. Ma már csak 14%-át” – hangsúlyozta Orbán Balázs.

Azt is a neoliberális világrend anomáliájaként sorolta fel, hogy az innováció terén a nyugati világ lemaradt. Idézett adatokat, miszerint Kínában egy évben több mint kétszer annyi szabadalmat jegyeznek be, mint az utána következő kilenc országban összesen, beleértve az Egyesült Államokat és Németországot is. A világ 50 legnagyobb technológiai klaszteréből pedig 22 található a Távol-Keleten, Délkelet-Ázsiában, 12 az USA-ban és 11 Európában.

A neoliberális világrend másik anomáliájának nevezte, hogy a hidegháború után Európa úgy döntött, hogy már nem kell megvédenie magát.

Európa elhitte, hogy a történelem véget ért

– jegyezte meg. Szerinte Európa az elmúlt évtizedekben lényegében kiszervezte saját védelmét. Ennek kapcsán kiemelte: 1990-hez képest megfeleződött a nagy európai országok katonáinak száma, töredékére csökkent a harci eszközeiknek száma, és a védelmi kiadások csökkentésének folyamata csak néhány éve fordult meg.

Az európai védelmi politikával kapcsolatban leszögezte: a magyar kormány igent mond az európai védelem megerősítésére. „Elkezdtük a magyar haderő fejlesztését, méghozzá úgy, hogy közben az európai védelmi iparra támaszkodtunk. Mi már egy évtizede a gyakorlat szintjén erősítjük az európai védelmi képességeket” – mondta.

Egyben azt is kihangsúlyozta, hogy a magyar kormány szerint Európa felfegyverkezése nem jelentheti Ukrajna felfegyverzését. Továbbá azt is kiemelte, hogy a kormány álláspontja szerint a felfegyverkezésről szóló döntések nem kerülhetnek brüsszeli szupranacionális szintre, a védelmi képességek fejlesztését a tagállamoknak kell koordinálniuk.

Azt sem támogatjuk, hogy Európa közös hitelfelvételből fegyverkezzen

– tette hozzá.

Álom a közös európai hadsereg?

Orbán Balázs előadását követő panelbeszélgetésen Erhard Bühler a Bundeswehr nyugalmazott vezérezredese, a Clausewitz Society elnöke az európai védelem erősítése kapcsán elmondta: a német kormány várhatóan a GDP 3,5%-át fogja költeni a védelemre jövőre. Egyben leszögezte: az EU és a NATO nem lehet versenytárs a katonai biztonság területén. Úgy véli:

a brit és francia nukleáris fegyverek minőségükben és mennyiségükben nem alkalmasak arra, hogy helyettesítsék az Egyesült Államok nukleáris pajzsát.

„A mi érdekünk, hogy a transzatlanti kapcsolatot a lehető legerősebb formában tartsuk fenn” – jegyezte meg.

Az én álmom is az, hogy egy napon európai hadseregünk lesz, azonban ez az én életemben nem fog megtörténni

– tette hozzá.

Ukrajnával kapcsolatban leszögezte:

Ukrajnát támogatnunk kell, meg kell akadályozni, hogy Putyin elérje a rövid- és középtávú céljait.

Erősödhet-e az USA pozíciója az új politikával?

Szemerkényi Réka, az Egyensúly Intézet nemzetközi kapcsolatok igazgatója az USA változó nemzetközi szerepét vizsgálta meg. „Erősödött-e az Egyesült Államok azzal, hogy a szövetségeseit kemény kritikával, negatívumokkal kezelte nemcsak katonai, hanem gazdasági értelemben is?” – tette fel a kérdést.

Nehéz azt mondani, hogy egy olyan ország, amelynek minden lehetősége megvan arra, hogy szélesítse befolyási övezeteit, hogy nagyobb geostratégiai környezetben, szövetségesi alapon az érdekeit megjelenítse, erősödne azzal, ha a szövetségesei meg vannak sértve

– magyarázta a volt washingtoni nagykövet.

Úgy véli, hogy Oroszország sok szempontból saját érdekeit hallja vissza a washingtoni nyilatkozatokban, és egy sor olyan ajánlatot kapott már az USA-tól, ami alapvetően orosz érdek. Oroszország értékeli azt, hogy az alap elvárásait megkapja Washingtontól az Ukrajna NATO-tagsága, az USA európai jelenlétének kivonása és az orosz-ukrán háború rendezése kapcsán. „Maximum azt sajnálhatja [Oroszország], hogy nem kért még ennél hatszor többet, mert azt is biztos megkapta volna” – mondta Szemerkényi Réka.

Valójában ez Oroszországból nézve nem egy erős, hanem egy gyenge Amerikát sugall.

Az USA most azokból a nemzetközi szervezetekből húzódik vissza, amelyek gyakorlatilag nagyon markáns amerikai szempontok alapján jöttek létre a második világháború után. „Ez egy olyan hátralépés, ami szintén nem feltétlenül pozícióerősítő” – hangsúlyozta. Trump vámintézkedései kapcsán pedig azt emelte ki:

nem egyértelmű, hogy ezen politika révén az USA nyer annyit a vámon, mint amennyit veszít a réven, csak hogy nullára kijöjjön.

Átalakuló európai védelmi politika

Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa az európai védelmi politika terén zajló friss folyamatokat elemezte. Szerinte a Zelenszkij-Trump találkozó után rendezett londoni biztonsági találkozó, illetve két hasonló párizsi fórum is azt mutatja, hogy a védelmi politikában egy olyan európai együttműködés, a tettre készek koalíciója kezd kialakulni, amelyben nem minden EU-tagállam (például Magyarország sem) vesz részt, viszont annak részese az Egyesült Királyság, amely újra megjelent az európai politika porondján. A szakértő szerint arra utaló jeleket látni, hogy ezen új centrum körül fog újjászerveződni az EU a védelmi politikában.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images