A Portfolio minden decemberben áttekinti, hogy mely országok voltak az adott év növekedési bajnokai és nagy vesztesei. Az idei vesztesek listája nagyon kétarcú: a növekedési kihívásokkal küszködő Európai Unió négy országot is delegált a tízes listára, pedig az ő abszolút helyzetük össze sem vethető a tartós polgárháborúkkal és összeomló gazdasággal küszködő országokéval.
A szíriai polgárháború váratlan sebességgel új szakaszba lépett, mégpedig azzal, hogy Bassár el-Aszad rezsime elbukott, a lázadók átvették a hatalmat Damaszkuszban. Az egyik legnagyobb kérdőjel még mindig az, hogy pontosan milyen okok vezettek addig, hogy a kormányerők egyszerűen összeomlottak, a lakosságnak pedig eszébe sem jutott ellenállni. Erre keressük a választ mostani elemzésünkben.
A szudáni központi vezetés ellen tavaly áprilisban fellázadó Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nevű paramilitáris szervezet bejelentette, kész együttműködni egy új kormánnyal annak érdekében, hogy felügyeletet gyakoroljanak a katonailag általuk ellenőrzött területek felett. A 20 hónapja tartó polgárháborúban most került a legközelebb a lehetőség, hogy kettészakadjon az ország – írja a Reuters.
Bassár el-Aszad, Szíria elnöke 2024. december 8-án reggel menekült el az országból, nem sokkal később arról számoltak be, hogy Moszkvában tartózkodik. Az elmúlt egy hétben nem szólalt meg, most egy közleményt hozott nyilvánosságra a menekülése részleteiről.
Szíria a Közel-Kelet egyik kulcsfontosságú állama, amely több térségi hatalom radarján is rajta van, mivel a földrajzi helyzete kiemelkedő szerepbe teszi. Tudta ezt Háfez el-Aszad, egykori szíriai elnök is, aki ügyes külpolitikai manőverekkel volt képes a hatalmát megtartani, miközben országa továbbra is a fókuszban maradt. Ugyanerre a bravúrra fia már nem volt képes, 13 évnyi polgárháborút követően két hét se kellett a rendszere elsöpréséhez.
Továbbra is bizonytalan az orosz bázisok sorsa Szíriában, ugyanakkor az orosz Rybar-csatorna elemzése szerint a bázisok nélkül Oroszország Afrika-projektje szinte teljes egészében elveszett.
Az európai országok szigorítják a szíriaiak menekültkérelmeinek elbírálását, és már a deportálások előkészítésén dolgoznak, miután a szír vezető, Bassár el-Aszad Moszkvába távozott. Az új szíriai rezsim jövője egyelőre bizonytalan, de a politikai válaszlépések már most drasztikusak.
A Hajat Tahrír al-Sam lázadói egy nap alatt elfoglalták Szíria fővárosát, Damaszkuszt. Orosz közlés szerint a szíriai elnök, Bassár el-Aszad Moszkvába menekült. A harcok azonban továbbra is folytatódnak a különböző lázadó csoportok között a polgárháború sújtotta országban.
Szombat este elmenekült Szíriából a Közel-Kelet egyik legkegyetlenebb diktátora, Bassár al-Asszad. A szíriai kormányerők bukása után milíciák garmadája igyekszik megszilárdítani hatalmát a sokat szenvedő országban, miközben a regionális nagyágyúk is próbálják a lehető legjobb helyzetbe hozni magukat. Aszad elűzése egy problémát megoldott, de számtalan kérdést vet fel. Nézzük, mik ezek.
Közel tizenöt évvel ezelőtt az arab tavasz elején néhány darai diák egy bátor graffitivel indította el azt a lavinát, amely végül a szíriai polgárháborúhoz vezetett. A tiltakozások gyorsan terjedtek az országban, miközben a rezsim brutalitása csak fokozta a feszültséget. Az Aszad-dinasztia közel öt évtizedes uralmának bukása 2024-ben ugyan fordulópontot jelentett, de az instabilitás és a hatalmi vákuum újabb veszélyekkel fenyegeti a régiót. Vajon lesz esély a békére és az újjáépítésre, vagy Szíriában továbbra is marad a káosz?
A szíriai polgárháború váratlan fordulatot vett: a lázadók elfoglalták Damaszkuszt, az ország fővárosát, és Bassár el-Aszad elnök elmenekült az országból. A Reuters hírügynökség által megszerzett videófelvételek tanúsága szerint a lakosság egy része behatolt az elnöki palotákba, ahol fosztogatásra is sor került.
A szíriai polgárháború új szakaszba lépett, miután a lázadók bejelentették Bassár el-Aszad elnök megbuktatását és Damaszkusz elfoglalását. Az eseményekre reagálva Oroszország, Aszad korábbi szövetségese, óvatos álláspontot foglalt el, jelezve, hogy a szíriaiaknak maguknak kell megoldaniuk a konfliktust.
Szombat éjjel jelentős politikai fordulat történt: Bassár el-Aszad rezsimje, amely több mint két évtizeden keresztül határozta meg Szíria sorsát, megbukott. Az országban már most érezhető az instabilitás, amely egy olyan gazdasági válság közepette érte a szíriaiakat, amelyet a polgárháború és nemzetközi szankciók évtizedek óta mélyítenek. Ahhoz, hogy megértsük, mit jelenthet ez a politikai változás Szíria gazdasága és népe számára, vissza kell tekintenünk a polgárháború örökségére és annak hatásaira.
Damaszkusz utcáin kitört az ünneplés, ahogy a lakosság az Aszad-rezsim bukását ünnepli. Az eufória azonban hamar átadhatja helyét a haragnak és a bosszúvágynak, ami további konfliktusokhoz vezethet - írja a Sky News.
Nagyon úgy néz ki, hogy egy nap alatt elfoglalták Damaszkuszt, Szíria fővárosát a lázadók, Bassár el-Aszad szír elnök valószínűleg Libanon felé menekül.
A szíriai polgárháború drámai fordulatot vett az elmúlt napokban, miután a lázadó erők jelentős területeket foglaltak el az országban. A kormányerők védelme több helyen összeomlott, veszélyeztetve Bassár el-Aszad elnök több mint két évtizedes uralmát.
A helyiek egyetértenek a furcsa szabályozással.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Milliárdokat mozgat meg a leköszönő elnök.
Helikoptert is bevetnek.
Kijev legjobbjaival harcoltak Phenjan fegyveresei.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
