Az Északnyugat-Szibériában fekvő Jamal-félszigeten 2014-ben fedezték fel az akkor még megmagyarázhatatlan krátereket. A tudósok először a környezetből kiindulva azt gondolták, valamilyen robbanás következtében jöhettek létre, de új vizsgálatok arról árulkodnak, hogy a jelenség hátterében geológiai folyamatok és az éghajlatváltozás állhat.
Vizsgálataik során a kutatók szokatlanul magas metánszintet azonosítottak a kráterek környékén, ami arra utal, hogy az üvegházhatású gáz a gigantikus lyukakból szabadul fel.
Study offers new explanation for Siberia's permafrost craters via https://t.co/tfhfVKCUBY
— Gordon (Neighbour) September 27, 2024
A kutatók szerint a felszíni felmelegedés gyors nyomásváltozást idéz elő a mélyben, ami végül a metángáz erőteljes felszabadulásához vezet. Julyan Cartwright, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács geofizikusa szerint két módon robbanhat ki a föld alatt gyűlő nagy mennyiségű gáz:
VAGY KÉMIAI REAKCIÓ ÚTJÁN, MINT A DINAMIT ROBBANÁSA, VAGY FIZIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁRA, MINT PÉLDÁUL EGY TÚLZOTTAN FESZESRE PUMPÁLT BICIKLIGUMI ESETÉN.
A kutatók magyarázata szerint a szibériai kráterek esetén utóbbiról lehet szó.
A Jamal-félszigeten a vastag agyagszerű permafroszt alatt különleges, magas sótartalmú vízréteg húzódik, amely a magas nyomás és a só miatt fagymentes marad. Ezek alatt kristályosodott metánhidrát réteg helyezkedik el. Az elmúlt évtizedekben egyre erősödő éghajlatváltozás miatt a felsőbb, fagyott talajréteg folyamatosan olvad, a víz pedig leszivárog az alsóbb rétegekbe, növelve ezzel a belső nyomást. A folyamat repedéseket okoz, amelyek elérve a földfelszínt
hirtelen nyomáscsökkenést eredményeznek a mélyben, felszabadítva ezzel az ott rejtőző metángázt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
