A Föld népességének a legvagyonosabb 1%-a rendkívül nagy mértékben felelős az emberiség szén-dioxid kibocsátásáért ezzel pedig különösen megnehezíti a kibocsátások kordában tartását és a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési cél megtartását - derül ki a brit Oxfam jelentéséből, amelyben a leggazdagabb emberek befektetéseiből, valamint ugyanezen réteg magánrepülőgépekből és jachtokból származó környezetkárosítását vetették össze a világátlag kibocsátásával.
A 2023-ban mért rekordmagas üvegházhatású gázszintek és a globális felmelegedés visszafogása érdekében tett vállalások messze elmaradnak a szükségestől – figyelmeztetett hétfőn az ENSZ.
A légköri üvegházhatású gázok koncentrációja 2023-ban minden eddiginél magasabb szintet ért el, ami komoly aggodalomra ad okot a szakemberek szeirnt. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése szerint a szén-dioxid felhalmozódása az elmúlt két évtizedben példátlan ütemben, több mint 10 százalékkal nőtt - írta meg a The Guardian.
A Colorado-i Egyetem friss kutatása szerint a fosszilis tüzelőanyagok helyett Földön élő mikrobák lehetnek felelősek a légkör metánszintjének nagy részéért. A tudósok szerint a metánkibocsátás közelmúltbeli globális emelkedése elsősorban mikrobiális forrásokból származik, nem pedig a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából. A tanulmány rámutat, hogy bár ez az eredmény meglepő lehet, a fosszilis tüzelőanyagok csökkentése továbbra is kulcsfontosságú az éghajlatváltozás kezelésében - számolt be a SciTechDaily.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban általában szinte kizárólag az hangzik el, hogy mekkora terhet jelentenek a bolygóra nézve, milyen közvetlen hatással vannak a földi hőmérsékletre. Arról azonban ritkán beszélünk, hogy a földi ökoszisztémák természetes adottságaikból fakadóan képesek lehetnek ezen gázok, különösen a legnagyobb környezeti terhet jelentő szén-dioxid semlegesítésére. Kutatások alapján ez az évezredek óta harmonikusan működő rendszer hatékonyan tartotta körforgásban a földi élőlények által kibocsátott szén-dioxidot. Viszont a friss tanulmányok arról árulkodnak, hogy az elmúlt évek kiugróan magas hőmérséklete veszélybe sodorta a Föld ezen természetes védekező mechanizmusait.
Egy új kutatás magyarázatot találhatott a szibériai Jamal-félszigeten a tíz éve felfedezett rejtélyes kráterek keletkezésének okára. A tudósok szerint a régió egyedi geológiai adottságai és az éghajlatváltozás hatásai együttesen vezettek a hatalmas, akár 50 méter mély lyukak kialakulásához - számolt be az IFLScience.
Az ausztrál bányamágnás Andrew Forrest, a Fortescue alapítója és ügyvezető elnöke radikálisabb lépéseket sürget a klímaválság kezelésére. A CNBC műsorában adott interjújában kifejtette, hogy a 2050-es nettó nulla kibocsátási cél helyett 2040-re kellene elérni ezt a célt - írta a Cnbc.
A washington-i Center for American Progress (CAP) intézet friss kutatása szerint a jelenlegi amerikai Kongresszus 23 százaléka klímatagadó nézeteket vall. Ez az 535 fős Képviselőházból 123 főt jelent. A jelenlegi tudományos konszenzussal szembemenő, a klímaváltozás tényét tagadó politikusok a jelentés szerint karrierjük során összesen 52 millió dollárt kaptak a fosszilis energiával foglalkozó vállalatoktól - írta meg az IFLScience.
A hőhullámokon, hőmérsékleti rekordokon való szörnyülködés helyett érdemesebb az óceánokon és az állandó jég birodalmában körülnézni. A globális tengerszint Földünk „hőmérőjének” tekinthető, emelkedése a bolygó felmelegedését mutatja. Teljesen felesleges tehát a klímaszkeptikusokkal a globális átlaghőmérséklet mérési pontosságáról vagy számítási módszereiről vitázni, Földünk felmelegedésének ténye elvitathatatlan. A globális felmelegedés kezelésével kapcsolatos „még van időnk” narratívával szemben valójában már beindultak hatalmas léptékű öngerjesztő természeti folyamatok.
Egy hétfőn közzétett kutatás arról számolt be, hogy Grönland jégtakarója alatt három kilométeres mélységben növény- és rovarmaradványokat találtak. Ez azt bizonyítja, hogy a Föld legnagyobb, jelenleg fagyos szigete valaha zöldellő táj lehetett - írta meg a ScienceAlert.
Az elmúlt években megszületett és a gyors növekedés útjára lépett egy új nemzetközi piac, amelyen a vállalatok a szén-dioxid légkörből való eltávolításáért fizetnek az egyre több, ilyen tevékenységet és szolgáltatást végző társaságoknak, ezzel előmozdítva fenntarthatósági céljaik teljesítését.
Az Alternatív Üzemanyagok Európai Megfigyelőközpontja (EAFO) által lebonyolított, tizenkét uniós tagállamra kiterjedő, nagyszabású felmérés ma közzétett eredményei szerint kedvező az akkumulátoros elektromos autók megítélése. Az árakkal kapcsolatos aggályok ellenére a nem elektromos autót használók 67%-a fontolgatja, hogy elektromos járműre vált.
Világszerte egyre nagyobb, a következő években pedig tovább erősödhet a cseppfolyósított földgáz (LNG) iránti kereslet, ha a korábban vártnál valamivel szerényebb mértékben is. A kínálati oldalon tapasztalható szűkösség miatt ugyanakkor a piac meglehetősen törékeny, és növekszik az Egyesült Államokból származó ellátással kapcsolatos kockázatoknak való kitettsége a Shell jelentése szerint.
Az Európai Tanács és a Parlament ideiglenesen megállapodott az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatáról, így új szintre kapcsolhat az épületek energiahatékonyságának javítása az EU-ban. A felülvizsgált direktíva célja az új és felújított épületekre vonatkozó szigorúbb energiateljesítmény-előírások érvényesítése, a kibocsátás-csökkentésre és az energiaszegénység elleni küzdelem fokozása. A gázkazánokat és olajkályhákat is fokozatosan betiltaná az EU.
Magyarország vállalta, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásait, vagyis csak annyit bocsát ki, amennyit semlegesíteni is tud, például erdőkkel vagy mesterséges széndioxid-megkötési technológiákkal. Ez ma már nem „csak” klímapolitikai szempontból húsbavágó, hanem energiabiztonsági megfontolásokból is. A nehézipar nélkül pedig a klímasemlegesség nem érhető el, hiszen ez egy energiaintenzív iparág, amelyben fosszilis energiaforrásokat alapanyagként és energiahordozóként is nagy mennyiségben használnak. Az átállás forrásigénye nagy. De nagyságrendileg mégis mekkora? És ez hogy viszonyul a várhatóan rendelkezésre álló forrásokhoz?
Uniós előírás alapján a tagállamok minden évben július végéig küldenek megközelítő adatokat az üvegházhatású gázok előző évi kibocsátásáról az Európai Bizottságnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) összesítése szerint Magyarország kibocsátása 2021-hez viszonyítva 7 százalékkal mérséklődött 2022-ben - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) kedden az MTI-vel.
Legfeljebb 26 ezer aláírást adtak le.
A budapesti memorandumnak keserű tapasztalata van a kelet-európai ország számára.
Friss híreink a válságról percről percre.
Leszavazta a parlament a hadiállapot kihirdetését.
Több mint százan fertőződtek meg.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
