A döntést megelőzően számos lengyel állampolgári megkeresés érkezett az intézethez olyan személyektől, akik a volhíniai mészárlásban megölt családtagjaik földi maradványainak felkutatását és exhumálását kérték - írta közleményében az UINP. Ilyen kérés érkezett mások mellett Rivne megyére vonatkozóan - tették hozzá.
"A 2024 szeptemberében kapott folyamodványt megvizsgálva az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete fel szándékozik venni munkatervébe ilyen munkálatokat és eseményeket Rivne megyében a 2025-ös évre vonatkozóan" - áll a közleményben.
Az 1943-1945 között német megszállás alatt lévő Volhíniában és Kelet-Galíciában az önálló ukrán állam megteremtéséért küzdő Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) több mint százezer lengyel és zsidó polgári lakost mészárolt le a lengyel lakosság elleni etnikai tisztogatás során. A leszámolás kisebb mértékben más nemzetiségeket, cseheket, örményeket, sőt lengyeleket segítő ukránokat is érintett.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter augusztus végén kijelentette:
a volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak tisztes újratemetése és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba.
Ukrajna 2017 tavaszán felfüggesztette a tömeggyilkosság áldozatainak ukrajnai területeken végzett exhumálását az UPA Délkelet-Lengyelországban, az ukrán nacionalisták által állított emlékművének eltávolítása miatt. A kijevi kormány a kétoldalú tárgyalások és kölcsönös engedmények nyomán 2022-ben jelezte, hogy jóváhagyja a kutatások folytatását.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images