Egyre vörösebb a meteorológiai szolgálat anomáliatérképe, miközben sorra dőlnek meg a melegrekordok.
A 2024-es év volt a valaha volt legmelegebb év mind Magyarországon, mind globálisan. Ez azért is meglepő, mert – a várakozásokkal ellentétben – az El Nino elmúltával hűvösebb évre számítottunk. A kijózanító helyzet miatt nem marad más választásunk, minthogy sürgősen lépjünk a felmelegedés megakadályozása érdekében, nagyobbat, mint eddig, akár a versenyképesség csökkenésének az árán is. Hamarosan ugyanis könnyen lehet, hogy nem egymással fogunk versenyezni, hanem a fennmaradásért.
1901 óta 2024 volt a legmelegebb év Magyarországon, az öt legmelegebb év mindegyike az elmúlt egy évtizedre esett - közölte a HungaroMet a napokban. Ürge-Vorsatz Diána klímatudós szerint ez ijesztő. A most látható "gyors és jelentős, messze véget nem érő melegedéshez a civilizáció nem tud teljesen alkalmazkodni".
Az elmúlt években trendszerűen emelkedik az átlaghőmérséklet Magyarországon a KSH friss adatai alapján. A hivatal az 1961 és 1990 közötti átlaghoz képest nézte meg, hogy milyen gyorsan emelkedik a hőmérséklet.
A tegnapi az eddigi szezon leghidegebb éjszakája volt - közölte a HungaroMet a Facebook-oldalán. A figyelmeztető előrejelzés szerint szerint ma sűrű köd, helyenként ónos eső is lehet.
Egy új, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány arra figyelmeztet, hogy a sarkvidéki tengeri jég olvadása jelentősen befolyásolhatja az óceánok áramlatait A kutatók szerint a távoli múltban az északi tengerekbe áramló olvadékvíz már okozott jelentős változásokat az óceáni áramlatokban, ami Észak-Európában jelentős hőmérséklet-csökkenéshez vezetett és alapjaiban befolyásolta a Föld hőmérsékletét - jelentette a PHYS.org.
Egy új kutatás magyarázatot találhatott a szibériai Jamal-félszigeten a tíz éve felfedezett rejtélyes kráterek keletkezésének okára. A tudósok szerint a régió egyedi geológiai adottságai és az éghajlatváltozás hatásai együttesen vezettek a hatalmas, akár 50 méter mély lyukak kialakulásához - számolt be az IFLScience.
A világszerte tapasztalható hőmérséklet-emelkedés az idei nyáron számos rekordot megdöntött már, a hőhullámok pedig sok helyen az emberek egészségét is nagy próba elé állítják. Az egyre erősödő felmelegedés azonban nem csak a szervezetünket, hanem a bolygó természeti kincseit is veszélyezteti. Egyes földrajzi látványosságokat az elsivatagosodás, vagy éppen a tengerszint drasztikus emelkedése sodorta az eltűnés szélére. Cikkünkben drámai fotókkal illusztrálva mutatunk be öt olyan helyet a Földön, amelyet a klímaváltozás teljesen megváltoztatott.
Az eddigi legmagasabb napi felszíni mediánhőmérsékletet mérték csütörtökön 28,9 Celsius-fokkal a Földközi-tengeren a tavalyi rekordot megdöntve - közölte a barcelonai Tengertudományi Intézet (ICM) a Copernicus európai uniós klímafigyelő szolgálat műholdas mérései alapján.
A hőhullámokon, hőmérsékleti rekordokon való szörnyülködés helyett érdemesebb az óceánokon és az állandó jég birodalmában körülnézni. A globális tengerszint Földünk „hőmérőjének” tekinthető, emelkedése a bolygó felmelegedését mutatja. Teljesen felesleges tehát a klímaszkeptikusokkal a globális átlaghőmérséklet mérési pontosságáról vagy számítási módszereiről vitázni, Földünk felmelegedésének ténye elvitathatatlan. A globális felmelegedés kezelésével kapcsolatos „még van időnk” narratívával szemben valójában már beindultak hatalmas léptékű öngerjesztő természeti folyamatok.
Legalább 400 éve nem látott magasságba emelkedett az ausztráliai Nagy Korallzátonynál a környező vizek hőmérséklete, ami pusztulással és kifehéredéssel fenyegeti a Föld egyik leglátványosabb természeti csodáját, és egyben Ausztrália egyik turisztikai vonzerejét - írja a Bloomberg.
Az Electricite de France SA (EDF) várhatóan a hétvégétől kezdve csökkenti atomreaktorainak termelését, mivel a magas hőmérséklet korlátozza a Rhone folyóba engedhető víz mennyiségét. A nettó áramexportőr Franciaország korlátozott termelése áremelkedést hozhat a piacokon, főként Németországban.
A klímakutatók számára sokáig az emberiség szén-dioxid kibocsátása jelentette a fő fókuszt, más gázokra jóval alacsonyabb figyelmet fordítottak. A metán is az elhanyagolt anyagok közé tartozik, pedig az elmúlt évek kutatásai egyre nyilvánvalóbbá teszik, hogy hatalmas szerepe van az időjárási viszonyok megváltozásában – írja a New Scientist.
A The Guardian készített riportot a Földközi-tenger medencéjében arról, hogy az egyre melegebb nyarak hogyan alakítják át az ott élők életét.
Többek között az éghajlatváltozás miatt állat- és növényfajok ezrei kerültek a kipusztulás szélére. Egy nemzetközi tudóscsoport meglepő tervet dolgozott ki a probléma orvoslására: a kutatók egy biobank létrehozását javasolják a Holdon, ahol egy esetleges klímakatasztrófa ellenére is biztonságban lennének a földi fajok DNS-mintái - írta meg a The Guardian.
Az elmúlt években megszületett és a gyors növekedés útjára lépett egy új nemzetközi piac, amelyen a vállalatok a szén-dioxid légkörből való eltávolításáért fizetnek az egyre több, ilyen tevékenységet és szolgáltatást végző társaságoknak, ezzel előmozdítva fenntarthatósági céljaik teljesítését.
Érkezik a segítség a gazdálkodókhoz.
Összeáll Kína, Japán és Dél-Korea.
Megszigorítják a száj- és körömfájás elleni védőintézkedéseket.
Több száz ember rekedhetett a romok alatt.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
