A fizetési mérleg többletével kapcsolatban a hitelminősítő elemzői annyit említenek meg, hogy várakozásaik szerint csökkenni fog a tavalyi 4,4%-os GDP-arányos értékről, 2017-ben a nemzeti össztermék 2,7%-a lehet ami részben annak tudható be, hogy a magasabb belső kereslet az importot is felpörgeti majd.
A Fitch a fentiek mellett kiemeli a továbbra is szigorú költségvetési fegyelmet, ami hozzájárul az adósságráta további csökkenéséhez. A cég várakozásai szerint a tavaly év végi 75,3%-ról 2017 végére 73,2%-ra mérséklődhet az eladósodottsági mutató a GDP arányában, majd középtávon további lassú csökkenés jöhet, 2022-ig 67 százalék környékére jöhet le a ráta. A jegybank önfinanszírozási programja után kiemelik, hogy a magyar adósságfinanszírozás egyre kevésbé van ráutalva a külső kockázatokra.
A leginkább kérdéses pont a költségvetési fegyelem lazulásának megítélése volt, ezzel kapcsolatban kifejezetten megengedő hangot ütött meg a Fitch. A hitelminősítő szakemberei kiemelik, hogy a kormány a 2018-as választások előtt a magasabb adóbevételeket a növekedés ösztönzésére és adócsökkentésekre használja fel. Az idén változatlanul 2 százalék körüli deficittel számolnak, majd 2017-ben szerintük a GDP 2,5%-a lehet a hiány, ami egy hajszállal magasabb a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 2,4%-nál. Azt ugyanakkor hozzáteszik, hogy valószínűleg nem sikerül majd teljesítenünk az EU felé vállalt középtávú célt, hogy 2019-re a strukturális deficit a GDP 1,5 százaléka legyen.
A közlemény kiemeli, hogy javult a helyzet a magyar bankszektorban, amivel csökkentek a gazdasági és pénzügyi stabilitási kockázatok. A Fitch szerint a bankadó idei csökkentése a magyar kormány elköteleződését jelzi annak irányában, hogy javuljon a bankok működési környezete. Éppen ezért a cég elemzői nem számítanak arra, hogy a kormány további, a bankok számára hátrányos intézkedést hoz majd. Ugyanakkor ennek ellenére arra számítanak, hogy 2016-ban és 2017-ben is csökkenni fog a hitelezés.A gazdasági növekedés kapcsán a Fitch közgazdászai arra számítanak, hogy az idén 2,1%-ra lassul majd az ütem, középtávon pedig 2% körül alakulhat. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb kockázat az, hogy esetleg az eurózóna irányából alacsonyabb lesz a kereslet - teszik hozzá.
A közlemény végén röviden felsorolják, mi vezethet a magyar osztályzat ismételt változásához. Felminősítésre akkor kerülhet sor, ha:
- Tovább mérséklődik a külső eladósodottság a fizetési mérleg többletének köszönhetően
- Csökkenő pályán marad a GDP-arányos államadósság
- A növekedés a vártnál erősebb lesz és javul az üzleti környezet
Ezzel szemben a leminősítés akkor kerülne szóba, ha:
- Ismét emelkedésnek indulna az adósságráta
- A kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai lépések veszélybe sodornák az ország finanszírozását