Irán 2011 elején, még a szigorított gazdasági szankciók meghirdetése előtt kb. napi 3,5 millió hordó olajat termelt ki, amelyből napi 2,5 millió hordó került ki a nemzetközi piacokra. Mint ismeretes, az Egyesült Államok és az Európai Unió Irán atomprogramja miatt vezetett be gazdasági korlátozásokat, amely az ország olajiparán túl a pénzügyi szektort is érintette, jelentősen megnehezítve ezzel a perzsa állam olajértékesítését. A nyugati országok szerint Irán atombombát akar létrehozni , míg Teherán azzal védekezik, hogy csak békés célú atomenergetikai fejlesztéseket végez.
Az FT beszámolója szerint Irán második legnagyobb vevője, India nemrég a miatt csökkentette iráni importját, mert az európai biztosítótársaságok jelezték, hogy finomítói elveszíthetik a biztosításukat, amennyiben iráni olajat vesznek át. A híradások szerint Teherán ezt követően jelezte, hogy kész biztosítást nyújtani az indiai finomítóknak, de India nem élt a lehetőséggel.
A szankciók kiterjednek azokra a külföldi pénzintézetekre, amelyek tudatosan iráni rialban folytatnak vásárlási vagy eladási tranzakciókat, vagy Iránon kívül jelentős készletekkel rendelkeznek iráni fizetőeszközből. A közlemény rámutatott, hogy noha a rial értéke 2012 óta a felére esett vissza, magát az iráni pénzt most először veszik célba a büntetőintézkedések.
A szankciók - a korábban a hajózásra, a hajóépítésre és az energiaszektorra vonatkozó büntetőintézkedésekre építve - megcélozzák az iráni autóiparral kapcsolatos áruszállításokat és szolgáltatásokat is.
Az amerikai elnök pótlólagos szankciókat rendelt el azok ellen, akik anyagi támogatást nyújtanak a tiltólistákon szereplő iráni személyeknek. Ezen büntetőintézkedések alól kivételt képeznek azok a letéti intézmények, amelyek tevékenysége összefügg az Azerbajdzsánból Törökországon át Európába vezető földgázvezeték-projekt megvalósításával.
