Gazdaság

Addig marad egy orvos Magyarországon, amíg legálisan pénzt kereshet másodállásban

A 2019-ben életbe lépő, vállalati egészségbiztosításokra vonatkozó új adószabályok megakasztják a magánegészségügyi piac növekedési ütemét, a betegek magánbiztosítás hiányában pedig visszaáramlanak az amúgy is túlterhelt közegészségügybe - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában dr. Karai Gábor, az Advance Medical ügyvezetője. A betegútmenedzsmenttel foglalkozó nemzetközi cég hazai vezérével a telemedicina jövőjéről, a magán egészségbiztosítások szerepéről, a párhuzamos ellátórendszer épüléséről, a szolgáltatóknál várható áremelkedésről beszélgettünk. Azt vallja: az elvándorlás megakadályozásának leghatékonyabb eszköze, ha hagyjuk az orvosokat magánrendelni és tisztességesen pénzt keresni.
Dr. Karai Gábor részt vesz a Portfolio Private Health Forum konferencia második panelbeszélgetésében. Még nem késő jelentkezni, itt:


Portfolio: Mivel foglalkozik idehaza egy ellátásszervező? Leegyszerűsítve a magánszolgáltatók és a biztosítók között áll? Milyen szerepe van a hazai egészségügyben?

dr. Karai Gábor: Az ellátásszervezés csak a feladatainknak egy részét teszi ki. Valójában mi egy virtuális orvosi ellátást nyújtó szolgáltatócég vagyunk. Az ellátásszervezésnek az a lényege, hogy a beteg a panaszával a megfelelő helyre jusson el, és optimálisan használjuk az ellátórendszer kapacitásait. Az ellátásszervezőnek az a dolga, hogy minden esetben a lehető leggyorsabban el tudja dönteni, hogy a betegnek milyen ellátásra van szüksége. Egy orvosi triázsüzem működik nálunk. Amikor a beteg a panaszával felhív minket orvossal beszélhet, aki felméri az igényeit, és ez alapján eldönti, hogy neki most azonnal vagy később van szüksége ellátásra és az ellátás melyik szintjén. Az azonnali ellátás jelenthet mentőt, orvosi ügyeletet, házi vizitet, vagy akár azt is, hogy sürgősségi osztályra kell mennie. Miután eldőlt, hogy a betegnek milyen ellátásra van szüksége, segítünk eljutni a megfelelő ellátóhoz. Ennek keretében az előre tervezhető esetekben már a kényelmi szempontokat (időpont, távolság) vesszük figyelembe az egészségügyi szolgáltató kiválasztásakor.

Akkor nevezhetjük ezt a szolgáltatást betegirányításnak a gyakorlatban? Csak magánszolgáltatókkal állnak kapcsolatban?

Betegútmenedzsmentnek nevezzük leginkább ezt az összetett folyamatot. És igen, szinte kizárólag csak magánintézményekkel vagyunk kapcsolatban. A mindenkori politika azt mondja Magyarországon, hogy az egészségügy nem üzlet, emiatt a térítéses betegekért folyó versenyből a közfinanszírozott intézményeket adminisztratívan kizárták.



Addig marad egy orvos Magyarországon, amíg legálisan pénzt kereshet másodállásban
A magánegészségügy iránti kereslet látványosan lecsapódott az Advance Medical számaiban is. Ha csak az árbevételt nézzük, akkor a társaság három év alatt triplázott. Mennyire fenntartható a jelenlegi növekedési ütem?

Az erőteljes növekedés az idei évben is tart, a 2018-as nagyon erős év lesz. A következő évek számainak alakulását azonban borzasztóan nehéz megbecsülni, mert nem lehet megjósolni, hogy a 2019-től életbe lépő új adókörnyezet, melyben a vállalati egészségbiztosítások elveszítik adóelőnyüket, hogyan befolyásolja a cégek döntését.

Amelyik vállalat az év végéig szerződik a biztosítótársaságokkal, az a jövő évben még élvezi az adókedvezményt. Ezzel az új adóváltozások tényleges hatása a 2019-es év után fog jelentkezni.

Abban bízunk, hogy addigra a törvényhozók belátják, hogy ha sokféle béren kívüli juttatás adóterhét megváltoztatják, legalább az egészségbiztosítással tegyenek kivételt, ugyanis ennek a juttatásnak nagyon nagy a társadalmi hasznossága. Fontos kiemelni, hogy mi a betegútmenedzsment szolgáltatást elsősorban biztosításhoz kötve nyújtjuk, tehát a mi ügyfeleink zömmel biztosítók. A bizonytalanság miatt arra számítok, hogy a cégünk növekedése legfeljebb lassuló ütemben folytatódik, de minden ismert kockázat ellenére is további növekedést prognosztizálok.

Maradva még a cég számainál, a profitadatokból arra következtetek, hogy Önök sincsenek könnyű helyzetben, ami a munkaerő megtartását illeti.

Az ügyfélszolgálati munka eleve nehéz, rengeteg emberrel kell telefonon beszélnünk, naponta több ezer hívásunk van. Közben a munkaerőhiány nagyon sújt bennünket is, nagyon nehéz új munkatársakat találni, ráadásul évről-évre jelentős béremelést kell végrehajtani. Közben viszont a partnerektől származó bevétel ezt nem képes ellensúlyozni, ezért valóban csökken a profitabilitás.

Hogyan reagál a munkaerőhiányra a cég? Vannak erre konkrét terveik?

Amiben gondolkodunk, az automatizálás, a folyamatok hatékonyabbá tétele. Nem azért, hogy csökkentsük az állományt, hanem hogy a növekedését tudjuk lassítani.

Amit lehet, végezzenek algoritmusok. Szeretnénk az ügyféligények kezelését valamennyire online útra terelni, a betegutakat bizonyos mértékben önszervezővé tenni és virtuális szolgáltatásokkal támogatni.

Vagyis jönnek a telemedicina megoldások?

Az Advance Medical csoportot 2018 májusában megvásárolta a New York-i tőzsdén jegyzett, piacvezető virtuális orvosi ellátó, a Teladoc. Az akvizíció, vagy inkább egyesülés célja az volt, az Egyesült Államokban működő telemedicna szolgáltatásokat és technológiát az Advance Medical nemzetközi tapasztalataival összekapcsolva létrejöjjön a világ első számú virtuális orvosi ellátója, a Teladoc Health.

Valóban az a célunk, hogy meghonosítsuk Magyarországon a telemedicina nyújtotta megoldásokat. Vajon itthon miért nem követjük akár csak az európai trendeket, ami például Norvégiában megvalósult, ahogy dr. Tótth Árpád is kifejtette az Önöknek adott interjújában (a Norvégiában élő és az északi régió hatóságának orvosszakmai tanácsadójaként dolgozó egészségügyi szakemberrel készített interjúnk ide kattintva olvasható). Miért ragaszkodunk ahhoz, hogy az orvosnak minden esetben fizikailag találkoznia kell a beteggel?

A hatékony egészségügy szervezésében megkerülhetetlenné vált mára a telemedicina.

Miért kellene a betegnek előjegyzés és hosszas várakozás után Nyírábrányból vagy Porcsalmásról elutaznia Nyíregyházára, amikor egy kontrollvizsgálatról, egy leletmegbeszélésről van szó, amikor már esetleg nincs szükség arra, hogy megtapintsák a hasát, miért ne történhetne meg ez virtuálisan? Ez a jövő, ezt kellene elérhetővé tenni, mi ezen munkálkodunk. A virtuális orvosi szolgáltatásaink az egészségbiztosítottak számára már Magyarországon is elérhetők. Nyilván megfelelő törvénykezésre lesz majd szükség ahhoz, hogy ezt a fajta ellátást az orvosi ellátás szintjére emeljék. Bízunk abban, hogy ez hamarosan megtörténik.

Nincs szükség ehhez a betegek edukációjára?

A közegészségügyben már most is működik, bevett gyakorlat a telefonos segítség. Háziorvosként is dolgozom, ha a beteg a rendelőt felhívva telefonon kér tanácsot, akkor távolról beszéljük meg a problémáit. Ez jobb az egyén számára is. Ha a beteg orvossal akar beszélni, választhat, hogy időpontot foglal, felül a buszra, odamegy, várakozik, vagy felemeli a telefont, vagy ha a távkonzultációra időpontot kapott, a megadott időpontban odaül a számítógép elé és elintézi. Megspórolja az utazást.

Addig marad egy orvos Magyarországon, amíg legálisan pénzt kereshet másodállásban
Mik a tapasztalataik, egyre több szolgáltató közül lehet választani? A piac teljes egészét lefedi az Advance Medical?

Próbálunk minden magánszolgáltatóval jó kapcsolatot kialakítani és szerződést kötni, hiszen független ellátásszervező vagyunk. Magunk nem végzünk betegellátást, vagyis nem magunkhoz irányítjuk a beteget, hanem az egészségügyi szolgáltató partnereinkhez. Amikor arról döntünk, hogy egy beteg melyik szolgáltatóhoz kerül, kizárólag a beteg érdeke és a biztosítási fedezet játszik szerepet. Azt látjuk, hogy egyre több a magánszolgáltató, nyílnak új, többszakmás rendelők is, egyre nagyobb a kínálat, és a verseny is növekszik, de ezzel együtt olyan gyorsan bővül az igény a magánszolgáltatás iránt, hogy még a növekvő kapacitásokkal sem tudják ezt minden szakmában kielégíteni.

Mindeközben látható egyfajta koncentrálódás a piacon?

Igen, van egy koncentrálódási tendencia. Kisebb szolgáltatók sok esetben betagozódnak egy nagyobb alá, a nagyok szeretnének másokat integrálni, megvásárolni.

De összességében nő a kínálat, és ennek legfeljebb az fog majd határt szabni, ha elérjük a munkaerőhiány okozta korlátokat.

Ezek szerint nem vagyunk még ott, mert valószínűleg a párhuzamosan több helyen, állami- és magánintézményben dolgozó szakszemélyzet bírja a terhelést? Közel vagyunk már ehhez a ponthoz?

Nem tudom megítélni, hogy mikor érjük el, de az biztos, hogy közelítjük. Mi kell ugyanis egy orvosnak? Kiszámíthatóság, szakmai fejlődés, jó munkakörülmények, emberi és anyagi megbecsülés. Jelen pillanatban ezek közül a magánegészségügyben a szakmai előmenetel az, ami leginkább korlátos. Nyilván a munkabér magasabb, és mostanra már a kiszámíthatóság szempontja is teljesül, hiszen a növekvő keresletnek köszönhetően legtöbbször van elegendő beteg a magánrendeléseken is. Viszont az, hogy szakmailag milyen bonyolultságú, milyen presztízsű munkát végez, sok esetben még a közintézmények mellett szól, mert a magánegészségügy elsősorban olyan ellátást nyújt, ami skálázható, nem túl nagy bonyolultságú, gyakran nem túl nagy eszközigényű, kisebb kockázattal járó műtétet, kezelést, vizsgálatot jelent. Viszont a magánegészségügy fejlődése is a komplexitás irányba halad, egyre szélesebb körű ellátást nyújtanak az intézmények, a beruházások egyre nagyobb ívűek, az eszközparkok fejlődnek. Idővel ezek teljes egzisztenciát tudnak majd biztosítani, amivel még vonzóbbá válnak a közintézményekkel szemben.

Ezt arra is lefordíthatjuk, hogy a magyar magánegészségügy segít a szakemberek itthon tartásában és kapacitásaik megosztása segít működőképesen tartani az állami rendszert? Vagy ennek a másik olvasata, hogy elszívja az állami rendszerből a munkaerőt?

A tudományos kutatás és a nagy felkészültséget igénylő esetek továbbra is a közintézményekben maradnak, így attól nem kell tartani, hogy eltűnnek az orvosok az állami rendszerből. Inkább arról van szó, hogy kettő, esetleg három helyen is dolgoznak, melyek közül az állami intézmény a tudományos bázist jelenti.

Az elvándorlás megakadályozásának leghatékonyabb eszköze, ha hagyjuk az orvosokat magánrendelni és tisztességesen pénzt keresni. Amíg egy orvos egy magánintézményben másodállásban rendelve teljesen legálisan pénzt kereshet, addig itt marad Magyarországon. Ha adminisztratív okból a betegek egy részét kiterelik a magánellátásból, akkor visszaesik a forgalom, ami ösztönözheti az elvándorlást.

Itt most a 2019. januárjától életbe lépő új szabályokra gondol, melynek értelmében a vállalatok már nem adhatják kedvezményes feltételek mellett az egészségbiztosítást, ami megakasztja a piac fejlődését?

Igen, ez az intézkedés meggátolja a bővülést, sőt vélhetően a betegforgalom visszaesését eredményezi. Ezzel pedig megakadályozzuk, hogy további pozíciók jöjjenek létre, vagy, hogy még több orvos tudjon magánrendelőkben illetve magánklinikákon legális módon pénzt keresni.

A betegek pedig magánbiztosítás hiányában ennek hatására visszaáramlanak az amúgy is túlterhelt közegészségügybe.

Vagyis Ön azzal számol, hogy már rövid távon negatív hatása lehet ennek a lépésnek?

Igen, lehet. Ennek mértéke a vállalati kultúrától függ. A nagyvállalatok, a multik egy fejlettebb juttatási rendszerhez szoktak, ők vélhetően nem fogják megváltoztatni a vállalati egészségbiztosításukat. Viszont van rengeteg olyan kis- és középvállalat, amelyeket rendkívül érzékenyen érint az, hogy 2019-től az új szerződéseknek adóterhe van. Ha a vállalat ugyanis továbbra is ad ilyen extra juttatást, akkor be kell vállalnia a plusz költségeket, miközben még egy fillér bért nem emelt. Pedig számtalan szektorban folyamatos a béremelési kényszer, így a vállalatok erről az oldalról is szorongatva vannak. Ebből a szempontból sem ésszerű döntés az egészségbiztosítás járulék-és adókötelessé tétele.

Miért gondolja, hogy a betegek visszaáramlanak a közegészségügybe és növekszik emiatt az állami rendszer leterheltsége?

Sok közepes- és nagyvállalatnál a fizikai dolgozókra is kiterjesztették a vállalati egészségbiztosítást, vagyis a magánegészségügyi ellátást. Ők azok, akik valószínűleg önmaguk nem költenének erre saját zsebből, mert nem tehetik meg.

A magánbiztosítást tehát mára a munkavállalók széles rétegei használják. A szűréseknek köszönhetően nagyobb a korai felismerés esélye, ami nem mellékes főleg a kockázatos munkakörökben dolgozók esetében. Össztársadalmi szinten ennek akár már az egészségnyereségessége is kimutatható lehet. Azt is érdemes kiemelni, hogy a vállalati egészségbiztosítás hatalmas anyagi előnyt jelent az egyénnek.

A vállalat egy dolgozó tekintetében relatíve alacsony biztosítási díjat fizet, mert a sok dolgozó egyéni kockázata van összegyúrva egy nagy veszélyközösségbe. Ha mi magánszemélyként ugyanazt a biztosítást szeretnénk megkötni, mint amit a vállalatunkon keresztül kapunk, akkor a díj többszörösét kellene megfizetnünk.

Felmerült a napokban egy olyan javaslat, miszerint a vállalatok vásárolhassanak kedvezményesen közvetlenül szolgáltatást az intézményeknél. Lehet ez előremutató lépés?

Ennek kapcsán felmerül a kérdés: ki viseli ebben a rendszerben a kockázatot? Mert a biztosításnak pont az a lényege, hogy ha van 100 ember, akik egy veszélyközösséget alkotnak, lehet, hogy közülük 99-en nem betegek, viszont a századiknak olyan sok ellátásra lesz szüksége, hogy elkölti a többi 99 díjának a kétszeresét, amit a biztosító fog megfizetni. Szerintem a biztosítást nem célszerű kihagyni ebből az egészből. Nem véletlen, hogy a világon sehol nem hagyják ki. Úgy érzem, hogy nem érdemes Európa és a világ sok más országában évtizedek óta jól működő modelleket megkérdőjelezni. Nevezetesen, miért kell nekünk kétségbe vonni azt a tényt, hogy biztosításra szükség van?

Addig marad egy orvos Magyarországon, amíg legálisan pénzt kereshet másodállásban
Vagyis Ön szerint egyértelműen szükség van a magánforrások célzottabb becsatornázására az egészségügybe. Lehet, hogy a döntéshozók a kiegészítő biztosításban látják a megoldás kulcsát és emiatt forgatják fel a vállalati egészségbiztosítási piacot, nem?

És vajon kik végzik majd az ellátást ebben a kiegészítő biztosításban? Ha kitiltjuk a közintézményekből a térítéses betegeket és a VIP ellátást, és ha a közfinanszírozott egészségügyre fordítható összeget továbbra is maximáljuk, az azt jelenti, hogy ezzel determináljuk, hogy mekkora teljesítményt és minőséget tud ez a rendszer produkálni. Mára közismertté vált, hogy az állami rendszer nem képes betölteni azt a szerepet, amire létrehozták. Az is nyilvánvaló, hogy senki nem követel magasabb járulékokat az állami egészségügy jobb finanszírozása érdekében.

Amíg a jelenlegi finanszírozás és szabályozás nem változik, addig kizárt, hogy ne legyen szükség egy alternatív egészségügyre. A párhuzamos ellátórendszer épül is szépen magától. Ha ezt nem engedjük egy biztosítási konstrukcióval továbbfejlődni a piacon, akkor szembemegyünk azzal a logikával, ami az egész fejlett nyugati világban ragyogóan működik.

Be kellene látni azt is, hogy minden egyes ellátás, amit a közfinanszírozott rendszeren kívül vesznek igénybe, megtakarítás a közegészségügy rendszerének. Emellett azt is fontos hangsúlyozni, hogy azzal, hogy valaki kiáll az állami ellátórendszerben a sorból, mert megengedheti magának a magánellátást, közelebb enged valakit a várólistán az állami ellátás időpontjához.

Most épp mintha az ellenkező irányba menne a gondolkodás és a hírek szerint az állami döntéshozók a teljes privátszolgáltatást le akarják építeni az állami egészségügyből.

A közegészségügy számára a jelenlegi rendszerhez képest plusz forrást jelenthetne, ha engedélyezzük, hogy a közintézmény szolgáltatást értékesítsen olyan emberek vagy akár üzleti biztosítók számára, akik ezért hajlandóak és tudnak is fizetni. Ebben az esetben pedig felmerül a kérdés, hogy mi az a szolgáltatás, amit valóban el tud adni, hiszen magánszolgáltatókkal versenyez. A közegészségügy jelenleg a fekvőbeteg-ellátás tekintetében tud többet nyújtani. Itt lehetne elgondolkodni a kórházi ápolás emelt komfortfokozataiban vagy a volumenkorlát miatt szabadon tartott kapacitásokban rejlő lehetőségeken, hiszen ez az egyetlen esély arra, hogy forráshoz juttassuk az intézményeket. Tény, hogy ennek a finanszírozási konstrukciónak a kidolgozása nagyon komplex feladat. Figyelni kell például arra is, hogy az állami intézmény ne tudja a térítéses ellátás kapacitásának a javára szép lassan zsugorítani azt a kapacitást, amit eddig OEP-finanszírozásban tett elérhetővé.

Ennek köszönhetően javulna a verseny, mert a magánintézmények versenytársat kapnának?

Ezen a piacon nincs nagy verseny, mert a magánfekvő-ellátás eléggé korlátozott. Ez egy jövőbeli piac, amiről beszélünk. Olyan szempontból kellene vizsgálni ezt a kérdést, hogy mi az a szolgáltatás illetve ellátás, amit el tud adni a közintézmény, amiért neki megéri extra szolgáltatási szintet létrehozni.

Mit látnak a magánszolgáltatók piacán? Az egyre fokozódó igénybevétel és kereslet logikusan az árak emelkedéséhez vezethet. Várható ez Önök szerint is?

Az emberek egyre tudatosabbak, főleg azok, akik rendelkeznek egészségbiztosítással. Az emberek kezdenek odafigyelni arra, hogy mik a jogaik, lehetőségeik, kötelezettségeik, aki pedig tudatos, mert fogyasztónak tekinti magát, pontosan tudja, hogy milyen értéket vár el a pénzéért.

Ez azt is jelenti, hogy egyre magasabb az egy főre jutó igénybevételi arány, az egészségügyi infláció miatt egyre nőnek az eseti költségek, tehát áremelés prognosztizálható.

A devizaárfolyamok, az egészségügyi béremelések miatt nőnek a szolgáltatók költségei, emellett a cégek állandó modernizálási kényszerben vannak, emiatt is kénytelenek árat emelni. A biztosítók az emelkedő magánszolgáltatói árak mellett egyre nagyobb igénybevétellel találkoznak, szükségszerű, hogy a biztosítási díjaknak is emelkedniük kell.

Vagyis, ha valaki nem vállalati egészségbiztosításon jut fedezethez, hanem magánszemélyként, eseti jelleggel, akkor felkészülhet a drágulásra?

Aki saját maga vásárolja a szolgáltatást zsebből, az magasabb eseti díjakon vásárolhat a jövőben. Erre jelenthetne megoldást, ha egyéni szinten ösztönöznék a biztosításvásárlást. Ezért érdemes lenne a magánszemélyeknek adókedvezményt adni, ha maga köt biztosítást. Mostanáig az történt, hogy a vállalat az adóalapot csökkenthette ezzel a költséggel. Egy magánszemély miért ne csökkenthetné ugyanígy? Innentől kezdve megnyílna egy stabil magánpiac is.

Maradva a magánszolgáltatók iránti növekvő keresletnél. Van olyan helyzet, ellátás, amikor ellátásszervezőként nehezen tudnak időpontot egyeztetni és a szokásosnál is többet kell várni a magánellátásra?

Különbséget kell tenni Budapest és vidék között. Budapesten több a magánellátó kapacitás, vidéken a megyeszékhelyeken van több lehetőség, viszont vannak hiányszakmák. Ilyen terület az endokrinológia, de van, ahol gasztroenterológusból, van, ahol bőrgyógyászból vagy urológusból van hiány. Azt látom, hogy vidéken is egyre több a magánszolgáltató. Azáltal, hogy vidéken is egyre több jól szervezett vállalat működik, a növekvő igény hatására ott is megjelennek komoly magánegészségügyi szolgáltatók. Az ország sokáig nagyon kétpólusú volt, azonban részben az autógyáraknak köszönhetően a vidék határozottan kezd felzárkózni. Ennek következtében ott is megszületik a magánegészségügy iránti kereslet. Sőt, példaként említhetném Zalaegerszeget, Nagykanizsát vagy Miskolcot, ahol nincs autógyártás, mégis jelen vannak színvonalas magánszolgáltatók. Ezért Miskolcról sem fog elvándorolni az orvos, mert lesz lehetősége magánintézményben rendelni. Ez a munkaerő megtartását segíti, és nemcsak az orvosét, hanem a szakszemélyzetét is. Beláthatjuk, hogy a magánegészségügy sokkal több hasznot hajt, mint amit felületesen gondolna az ember, társadalmi haszna valóban hatalmas. Közben szemléletet formál: nincs hálapénz, a fogyasztók szolgáltatásminőséget várnak el.

Ha már a minőségnél járunk. Lehet és tudják mérni az egyes magánszolgáltatók ellátásának minőségét?

Természetesen mérjük a szolgáltatók minőségét, ez is a feladatunk. Az ellátásszervezésnek, a kárrendezésnek szerves része a minőségellenőrzés. Minden ellátott biztosítottnak standard kérdéseket teszünk fel az ellátással kapcsolatban. Rákérdezünk a komfortra, a pontosságra, a hozzáállásra, a modorra, azokra a humán tényezőkre, amelyek miatt az emberek a magánszolgáltatót választják. Alapvetően jók a visszajelzések a szolgáltatókról, az ötös skálán 4,5-4,8 között mozognak. Arra is rákérdezünk, hogy az ellátásszervezéssel mennyire voltak elégedettek, zömmel itt is 4,5 feletti az értékelés. Az ellátások összértékelése pedig meghaladja a 4,6-ot. Az értékelések száma eléri a 100 ezres nagyságrendet. Az adatok azt igazolják, hogy a magánszolgáltatók jól működnek, ami nyilván alapvető érdekük is, hiszen a jó visszajelzés nyomán egyre több beteget irányítunk hozzájuk. Kölcsönösségen alapuló együttműködés van köztünk és a szolgáltatók között, partnerek vagyunk, akkor is, ha mi végezzük a minőségellenőrzést.

Karai Gábor

ügyvezető igazgató

Advance Medical

Dr. Karai Gábor orvos-közgazdász, az Advance Medical Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. 1999 óta gyakorló orvos és ugyancsak azóta foglakozik orvosi asszisztencia szolgáltatásokkal és biztosítási kárrendezéssel. Az... Tovább »



Addig marad egy orvos Magyarországon, amíg legálisan pénzt kereshet másodállásban

Interjúsorozat az egészségügyről A Portfolio idén tavasszal interjúsorozatot indított útjára, melynek keretében a magyar egészségügy aktuális helyzetéről, kilátásáról, problémáiról, lehetőségeiről beszélgetünk a szektor képviselőivel, régiós kitekintéssel. Rajtuk keresztül kapnak az olvasók rálátást az egészségügy minden szegletére, így az állami- és magánellátás kapcsolatára, a fokozódó versenyre, a finanszírozásra, a huménerőforrás-helyzetre, és az innovációs tevékenységre. Emellett pedig külföldi egyedi- és országpéldákat is felvonultatunk. Az interjúk IDE KATTINTVA érhetőek el.

Dr. Karai Gábor részt vesz a Portfolio Private Health Forum konferencia második panelbeszélgetésében. Még nem késő jelentkezni, itt:




Addig marad egy orvos Magyarországon, amíg legálisan pénzt kereshet másodállásban


Fotó: Szekeres Máté
Buxelliott - Elliott Wave Hungary

Bux - '24.11.04

Egy \"Rising Wedge\", egy fordulós divergencia, egy lehetséges DKK, egy kialakulás előtt álló alacsonyabb tető, mindez megerősítve egy short indikátor-konfiguráció trigger lehetőségével, mel

Kiszámoló

Időgép: Pénzügyi alapok 22 pontban

Amikor feljön egy-egy téma, legtöbbször azért nem írok róla, mert már írtam. Amikor megnézem, hogy mikor, rájövök, hogy gyakran tíz vagy tizenkét éve. Azóta felnőtt egy generáció, akike

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kamala Harris és Donald Trump összecsapásából még az is kisülhet, hogy mindketten veszítenek
Opening event for the project EUYOU – 1st BRUXINFO Day
2024. november 8.
Digital Transformation 2024
2024. november 14.
Banking Technology 2024
2024. november 5.
HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum
2024. november 13.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Ez is érdekelhet
Maros Sefcovic kereskedelempolitika