A hazai biztosításban viszonylag új terméknek számít a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítás, amelynek elmúlt három évi piacáról – a MABISZ adatgyűjtésének köszönhetően – most először kaphatunk átfogó képet. Közel egymillió ügyfél rendelkezik ilyen fedezettel, döntően csoportos biztosítás keretében - közölte a társaság.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy miért nem vezettük még be az eurót 20 évvel az uniós csatlakozás után, ki profitál ebből és jó-e az, ha nincs deklarált árfolyamcélja a jegybanknak. Vendégünk volt Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. A második részben arra kerestük a választ Oláh Attilával, a Groupama Biztosító vállalati személybiztosítási és egészségbiztosítási vezetőjével, hogy miért nő gyorsabban az egészségbiztosítások piaca, mint a magánegészségügyé és mit nyernek a dolgozók egy jó munkáltatói egészségbiztosítással.
100%-ban az alapító Kóka János és Lancz Róbert, valamint kisebb részben a menedzsment tagjai, köztük Berkes István ortopéd sebész tulajdonába került a Doktor24 Medicina Zrt. - tudta meg a Portfolio a társaságtól. Ez azt is jelenti, hogy a külföldi tőkealapok kiszállása után megjelenő nagytulajdonos, a Futó család érdekeltségébe tartozó Egészségügyi Befektetési Holding pár hónap után szintén kiszállt az egyik legnagyobb magánklinikából. A magánszolgáltató csoport érdeklődésünkre új terveit is megosztotta velünk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a hazai magánegészségügy, a járó- és fekvőbeteg szolgáltatók tavalyi évéről volt szó, amelyről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. A második részben azt jártuk körbe Bukta Gáborral, a Concorde elemzési üzletágvezetőjével, hogy mennyire lehetnek most kapósak a Wizz Air fapados légitársaság részvényei egy várakozáson felüli pénzügyi év és optimista kilátások után, miközben bőven vannak recessziós félelmek Európában.
A recesszió, valamint a reálbérek csökkenése ellenére stabil árbevételnövekedést könyvelhettek el a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók 2023-ban - derül ki a Portfolio szokásos éves körképéből. A tavalyi év azonban nem volt könnyű a cégeknek, a költségek emelkedését ugyanis csak részben tudták kompenzálni áremelésekkel, a nyereségesség összességében romlott az ágazatban. Összességében elmondható: az elmúlt 1-2 évben új szakaszához ért a piac érettsége és a következő 2 évben sok minden eldőlhet ezen a piacon.
Duplázta árbevételét 2023-ban a TritonLife Csoport, amely ennek nyomán feltehetően a legnagyobb magánklinika lett Magyarországon. 2023-ban közel 35 milliárd forint nettó árbevételt ért el a csoport az egy évvel korábbi 17,5 milliárd forint után, mindehhez fél milliárd forintos EBITDA társult.
Ha a betegnek fáj a hasa, időpontot foglal egy orvoshoz. Beüti a TB kártya számát és a rendszer kilistázza azokat a helyeket, ahol a lakóhelye környékén elég hamar ellátást kaphat. Most egy állami intézményt választ, jóhírű ott az orvos. A múltkor a fülfájásával egy magánszolgáltatónál volt. Akkor is a TB kártyáját használta, azon van rajta a kiegészítő biztositás száma is. A TB kártyája pont olyan, mint a megye bérlete. Ahol érvényes, ott azzal jár. Ez a modell ma Magyarországon utópia, de ennek egyáltalán nem kellene igy lennie. Ehhez csak két lépésre van szükség: a kiegészítő magán egészségügyi biztositások bevezetésére és a magánszolgáltatók TB finanszírozására. A jogszabályok ezekre lehetőséget is kínálnak. A költségvetési források krónikus hiánya miatt már nincs is más esély a normális egészségügyi ellátásra.
Már minden második magyar vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben. Legfőképpen az ellátás minősége, a kényelem és a rövidebb várakozási idő miatt választják a magánellátást a legtöbben, még akkor is, ha mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk ezért cserébe – derült ki az NN Biztosító kutatásából.
Megnőtt az igény az egyéni, valamint a céges egészségbiztosítások iránt is, és ez a kereslet magával húzza a kínálatot is - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítás, ügyfél- és állomány területekért felelős igazgatósági tagja, aki azt is megosztotta velünk, hogy milyen trendek azonosíthatóak a két szegmensben, hogyan alakul a szolgáltatások igénybevétele és azok ára. Arról is beszélt a biztosítási szakember, hogy a biztosítók feladata, hogy kockázatközösséget alakítsanak ki, a nagyobb finanszírozási kilengéseket ezzel tudják kezelni. Várakozása szerint ez a kockázatközösség kialakulása előbb-utóbb el fog érkezni a magánfinanszírozott fekvőbeteg-ellátásban is, ennek a trendnek az első jelei már érzékelhetőek.
Magyarországon évek óta folyik a vita a közfinanszírozott és magánfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások átjárhatóságáról, szétválaszthatóságáról. Vitázunk erről egy olyan országban, melynek egészségügyi rendszere az egészségügyi kiadások közel harmadát közvetlenül az érintett, anyagilag szorult helyzetbe került betegektől gyűjti be, családok sorát taszítva katasztrofális kiadásokba. Félünk a magánforrások torzító hatásától, ugyanakkor évtizedek óta szó nélkül toleráljuk a közfinanszírozott rendszer torzulásait. Egy dicsőséges pályaszakaszt megélt magyar egészségfinanszírozási rendszer lassan negyed évszázada vár egy gazdálkodó működést ösztönző szisztéma létrehozására, hisz ebben a rendszerben nem maga az orvos-beteg találkozás a kritikus költségtényező, hanem ezen találkozásra ráépülő vizsgálatok, műtétek, élethosszig alkalmazott gyógyszerelések sora. Ha eredményes kontrollt tudunk gyakorolni ezen találkozók felett, irreleváns a találkozó helyszíne, annak magán- vagy közfinanszírozott volta. Ha nem tudunk olyan rendszert létrehozni, mely egy-egy orvos-beteg találkozásra ráépülő költségek értékelésére képes, akkor menetelünk rendíthetetlenül tovább az egyre nehezebben átlátható szabályozás rengetegébe.
Majdnem 27 ezer ember vár legalább 60 napja valamilyen műtétre jelenleg az országban a kötelezően vezetendő nagy várólisták összesítése szerint. Ha ehhez hozzávesszük a kapacitáshiány miatt vezetett listákon várakozó több mint 13 ezer beteget, akkor már 40 ezerre rúg azoknak a száma, akiknél a kezelőorvosuk minimum 60 napja indokoltnak tartott valamilyen operációt. A várólistákat a Covid óta nem sikerül érdemben visszanyesni, aminek fő okát Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség főtitkára, valamint Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára is döntően az alulfinanszírozottságban és a szakemberhiányban látja.
Fontos kulcsszóval lettek gazdagabbak az egészségügyben érdekelt szereplők: szektorsemleges finanszírozás. A magánszektor játékosai, az orvosok, illetve a betegek azonban a részleteket, a szándékot nem ismerik. Mind azt találgatják, mit fog jelenteni számukra a gyakorlatban a szektorsemleges finanszírozás alkalmazása. Erre készül ugyanis a kormány az egészségügyi államtitkár javaslata alapján. Egészségügyi szakértőkkel azt jártuk körül, hogy ha valóban ebbe az irányba is tesz lépéseket a kormány, akkor az mivel járhat a rendszerben résztvevők számára.
A magánegészségügy erőteljes növekedése a humánerőforrás elszívás miatt hozzájárul a közösségi egészségügy működési zavaraihoz. Ez is igazolja azt, hogy hibás és nem működő az a kormányzati szándék, amelyik két párhuzamos egészségügyet felépítve mereven el akarja választani a köz- és magánszférát. Nincs két egészségügyre való orvosunk, szakdolgozónk. A magánegészségügyben nagyfontosságú szakterületek (onkológia, traumatológia, intenzív terápia stb.) gyakorlatilag teljesen hiányoznak, és egy minden problémát országos lefedettséggel megoldó második egészségügy fenntartásához nem elég tömeges és gazdag az elit. Ezért csak a köz és magán szabályozott együttműködése hozhat előrelépést, de a valós megoldáshoz nemcsak a szolgáltatók, de a köz- és magánforrások együttműködésére is szükség van.
16 helyett három nap várakozás, kevesebb idő a váróban, több figyelem a rendelőben – egy friss kutatás szerint egyebek mellett ilyen előnyei vannak, ha járóbeteg-ellátást magánszolgáltatónál és nem az állami rendszerben veszünk igénybe. A tanulmányról dr. Váradi Péter, a kutatást megrendelő Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója nyilatkozott a Portfolio Checklist keddi adásában.
Már a magánegészségügyben is elérhetőek olyan komplex beavatkozások, amelyek a betegek gyorsabb gyógyulását teszik lehetővé, ezek közül az egyik ilyen a még viszonylag új beavatkozási formának tekinthető endoszkópos gerincsebészeti technika. Az új módszer meghonosítójával, Czigléczki Gáborral beszélgettünk ennek apropóján, a gerinc- és idegsebészeti eljárások specialistája a Portfolio-nak adott interjújában kitért arra, hogy miért vált ki az állami rendszerből, miért nem próbálta ki magát külföldön, és színre lépésével mi is a célja. Állítja: a gerincbetegség népbetegség, közben viszont a betegek nem tudják, merre induljanak el ilyen típusú fájdalom esetén,
A magyar betegek érzülete szerint az állami egészségügyi járóbeteg-ellátás kicsit jobban teljesített 2023-ban, mint 2022-ben, míg a magánellátás megítélése stagnált - derül ki a Prémium Egészségpénztár másodszor elvégzett átfogó felméréséből. Érdemi elmozdulást történt viszont a magán diagnosztikai ellátások megítélésében. Ennek részletes eredményeit egy szerdai sajtóeseményen mutatta be Erdős Attila, a pénztár igazgatótanácsának elnöke, ezt követően pedig egy kerekasztalbeszélgetés keretében osztották meg szakértők a véleményüket a hazai egészségügy aktuális helyzetéről és legfontosabb kérdéseiről.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek ülésén.
Ezt állítja az ukrán vezér, aki rálát az adatokra.
A holland felügyelet szerint veszélyt jelentenek a közlekedésbiztonságra.
Elég komoly mennyiségről van szó, nagy átrendeződések zajlanak a háttérben.
Joe Biden visszalépését követően.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
