Szomorú rekord született, példátlan pusztulást jegyeztek fel a tudósok

Az amerikai kormány által üzemeltett megfigyelő rendszer (Coral Reef Watch) legfrissebb adatai szerint

2023 januárja óta legalább 82 ország és terület zátonyai voltak kitéve olyan mértékű hőhatásnak, amely a korallok kifehéredéséhez vezetett.

A rekordmagas óceáni hőmérséklet víz alatti erdőtűzként terjedt el a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceán koralljai között, károsítva és elpusztítva megszámlálhatatlan korallt. A jelenleg is tartó negyedik globális fehéredési esemény a zátonyok 84%-át érinti, szemben a 2014-2017 közötti harmadik esemény 68%-ával, a 2010-es 37%-kal és az 1998-as első esemény 21%-ával.

Dr. Derek Manzello, a Coral Reef Watch igazgatója szerint még a tudósok által biztonságban lévőnek hitt zátonyok is kifehéredtek.

Az a tény, hogy ennyi zátonyt érint a jelenség, azt sugallja, hogy az óceán felmelegedése olyan szintet ért el, ahol már nincs biztonságos menedék a korallok fehéredése és annak következményei elől.

Számos területen egymást követő években tapasztaltak fehéredést, beleértve a világ legnagyobb zátonyrendszerét, az ausztrál Nagy-korallzátonyt, ahol a hatóságok a múlt héten kilenc év alatt a hatodik kiterjedt fehéredési eseményt jelentették be. Ausztrália másik, világörökségi védelem alatt álló zátonyán, a nyugat-ausztráliai Ningaloo-parton az elmúlt hónapokban rekordszintű hőstresszt mértek.

Dr. Britta Schaffelke, az Ausztrál Tengertudományi Intézet kutatója és a Globális Korallzátony Megfigyelő Hálózat (GCRMN) koordinátora szerint az esemény példa nélküli.

A zátonyok még soha nem találkoztak ilyen helyzettel. A folyamatos fehéredés szinte meghaladja az emberek képességét a szükséges megfigyelések elvégzésére.

A korallok képesek felépülni a fehéredésből, ha a hőmérséklet nem túl szélsőséges, de az esemény után hónapokkal végzett felmérések a korallok széles körű pusztulását mutatják. Floridában átlagosan minden ötödik korall elpusztult. Mexikó csendes-óceáni partjainál egy területen a korallok 50-93%-a veszett oda. Az Indiai-óceán közepén található távoli Chagos-szigeteken a korallok közel negyedét pusztította el a hőség tavaly.

A 2023-as szélsőséges hőség után a Coral Reef Watch kénytelen volt három új veszélyességi szintet hozzáadni globális fehéredési riasztási rendszeréhez, hogy reprezentálja a korallokat ért példátlan hőstresszt.

Dr. Lorenzo Álvarez-Filip, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem korallkutatója, aki a 2023-as és 2024-es fehéredés után felmérte a mexikói Karib-tenger és a Mexikói-öböl zátonyait, elmondta, hogy a legpusztítóbb hatás a zátonyépítő korallok, például az agancskorallok elvesztése, amelyek segítenek megvédeni a partvidéket és számos más tengeri élőlényt támogatnak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images