Ukrajna európai uniós csatlakozása politikai elköteleződés szintjén már megkezdődött, de a tényleges tagság időpontja bizonytalan, és inkább a 2030-as évek közepére várható. A folyamat hatalmas gazdasági és politikai átalakulást hozna az EU-ban, amelyhez elkerülhetetlenek az intézményi reformok. A legnagyobb kihívások között szerepel Ukrajna gazdasági felzárkóztatása, a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok újraelosztása, valamint a munkaerőpiaci hatások kezelése. A Bruegel Intézet friss elemzése szerint a csatlakozás közvetlen költségei elérhetik a 137 milliárd eurót, de a hosszú távú gazdasági előnyök ezt részben ellensúlyozhatják. Ukrajna kapcsán tehát nem csak az a kérdés, hogy az ország mikor lesz érett a csatlakozásra, hanem az is, hogy az unió képes lesz-e időben alkalmazkodni.
Az Európai Bizottság ma javaslatot tett a közös uniós visszaküldési rendszer létrehozására, amely Unió-szerte gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá tenné a visszaküldési eljárásokat - közölte az Európai Bizottság. Az Európai Tanács 2024. októberi kérésének megfelelően Ursula von der Leyen elnök a politikai iránymutatásban bejelentette a visszaküldésre vonatkozó új jogi keret létrehozását. Az új keret kulcsfontosságú elemként egészíti ki a tavaly elfogadott migrációs és menekültügyi paktumot, amely meghatározza a migrációra vonatkozó átfogó megközelítést.
Véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna európai uniós tagságáról Orbán Viktor. A miniszterelnök erről az Ukrajnáról szóló, rendkívüli uniós csúcstalálkozó után beszélt újságíróknak csütörtök éjjel Brüsszelben az MTI beszámolója szerint. A kormányfő elmondása szerint egyetértés volt az uniós vezetők között arról, hogy azt EU-nak rengeteg pénzt kell költenie saját magára is, hogy a "saját hadseregeinket megerősítsük".
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna NATO-tagsága nem biztosítaná automatikusan a kívánt biztonsági garanciákat, sőt, komoly kockázatokat is hordozhat. Az Euronews The Europe Conversation című műsorában adott interjújában kifejtette, hogy Ukrajna jelenlegi helyzetében nem alkalmas sem a NATO-, sem a teljes jogú EU-tagságra, helyette korlátozott uniós csatlakozást javasolt. Juncker emellett Donald Trump amerikai elnököt is helyre tette.
Orbán Viktor szerint Magyarország biztonsága szempontjából kulcskérdés Észak-Macedónia stabilitása, az ország EU-csatlakozása kapcsán a magyar elnök szégyenletesnek tartja az Európai Unió eljárását.
Az Egyesült Államok azt szeretné elérni, hogy az Ukrajnával tervezett védelmi és újjáépítési megállapodások minden más kereskedelmi és befektetési egyezmény fölé kerüljenek, amelyeket Kijev esetleg az Európai Unióval, az Egyesült Királysággal vagy más szövetségesekkel kötne. Brüsszel ugyanis Kijevnek egy saját kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást is küldött, amely Ukrajnának az amerikainál előnyösebb feltételeket tartalmazott.
Nemhogy elég katonája nincs az Európai Uniónak, a meglévők sem jutnának ki a frontra: a katonai mobilitási stratégia hiába kulcsfontosságú szerepet játszik a kontinens védelmi képességeinek megerősítésében, az Európai Számvevőszék jelentése szerint az eddigi fejlesztések jelentős hiányosságokkal küzdenek. Bár az EU 1,69 milliárd eurót különített el a kettős felhasználású infrastrukturális projektekre, a finanszírozás elosztása aránytalan volt, és számos stratégiailag fontos beruházás elmaradt. A koordináció hiánya, az előzetes stratégiai tervezés gyengesége és a katonai szempontok háttérbe szorítása mind hozzájárult ahhoz, hogy a program végrehajtása nem hozta meg a várt eredményeket. Az uniós ellenőrök szerint sürgős reformokra van szükség.
Magyarország gazdasága a kelet- és közép-európai régió országainak többséghez képest rosszabbul teljesített az EU-hoz történt csatlakozás óta eltelt két évtizedben – hangzott el a Társadalmi riport 2024 című tanulmánykötet bemutatóján. Önmagában imponáló felzárkózási eredményt ért el az ország az EU átlagához képest az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó tényleges fogyasztás terén, azonban az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 11 kelet- és közép-európai ország csoportján (EU11-ek) belül az ország pozíciója jelentősen romlott. A társadalmi konvergencia legtöbb mutatója terén is Magyarországon lassú és kismértékű volt a felzárkózás az EU magállamaihoz, addig az EU11-ek többi országánál valamelyest gyorsabb és nagyobb mértékű volt ez a folyamat, így Magyarország relatív lemaradásának mértéke nőtt.
Lengyel sajtóhírek szerint Magyarország blokkolta Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát. Kijev most megerősítette az információt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az egyik lengyel médium újságírói megtudták, hogy Magyarország megakadályozta az Ukrajna európai uniós tagságáról szóló tárgyalások első szakaszának, a jogállamisággal foglalkozó párbeszédnek az elindítását - írja az Ukrainszka Pravda.
Amerika új kormánya explicit kimondta, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tagállam, erre reagálva Rusztem Umierov ukrán védelmi miniszter azt mondta, hogy nem tesznek le a csatlakozási szándékról, emllett Ukrajna EU-tag is lesz.
Javaslatot tett Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság EU-s bővítésért felelős biztosa Ukrajnának arra, hogy vizsgáljon felül néhány, a statárium idején hozott korlátozást.
Grúziában (Georgia) vasárnap ismét kormányellenes tüntetéseket tartottak, melyek során a demonstrálók rövid időre lezárták az egyik, fővárosba vezető autópályát. A rendőrség a tüntetők közül két ismert ellenzéki politikust is őrizetbe vett – írja a Reuters.
A legfrissebb felmérés szerint a briteknek immár nem egészen egyharmada helyesli Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból (Brexit), és a lakosságnak több mint fele támogatná az újbóli brit EU-csatlakozást. A közvélemény-kutatások kezdete óta még soha nem volt ilyen alacsony azoknak az aránya, akik a Brexitet továbbra is jó döntésnek tartják.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa hétfői döntésével felfüggesztette a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló, az Európai Unió és Grúzia (Georgia) között létrejött megállapodást georgiai tisztviselők esetében.
88 éves korában, peloponnészoszi nyaralójában vasárnap elhunyt Kosztasz Szimitisz volt görög miniszterelnök, aki 2001-ben bevezette az országot az Európai Unió közös valutájába - jelentette a görög médiára hivatkozva az AP hírügynökség.
25 százalék büntetővámot jelentett be az elnök.
Három nap alatt 6 egység emelkedésben is volt, az euró ellenében.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
