Lázár János új törvényjavslatot nyújtott be: átláthatóbbá tenné az állami beruházásokat

A törvénymódosítás értelmében az építtető előírhatja a kivitelezőnek, hogy valamennyi alvállalkozót jelentse be, függetlenül attól, hogy azokat közvetlenül vagy közvetetten vonják be a munkába. A bejelentési kötelezettség kiterjed a tényleges tulajdonosok meghatározására is.

Az új szabályozás szerint a kizáró okokat minden bevont gazdasági szereplő esetében vizsgálni kell, kivéve a kizárólagos jogon tevékenykedő cégeket.

A projektvezetők ellenőrzik majd a kivitelezői kötelezettségek teljesítését.

A verseny torzításának gyanúja esetén az építtető külön igazolást kérhet a kivitelezőtől. Az ellenőrzések lezárulta előtt új alvállalkozó nem vonható be a projektbe. A szabályok megsértése esetén hibás teljesítési kötbér szabható ki, súlyos esetben a szerződés felmondható.

Jogsérelem esetén a kivitelező köteles lesz a vállalkozási szerződésben hibás teljesítési kötbérre megállapított szabályok szerinti összeget az építtető felszólítására, a felszólításban meghatározott határidőig megfizetni.

A törvény visszamenőleges hatállyal is alkalmazandó lesz a már folyamatban lévő projektekre.

2025 végéig a már lezárt beruházások esetében is vizsgálható lesz az alvállalkozói lánc, ha a projekt értéke elérte a közbeszerzési értékhatárt és legalább 50 százalékban közpénzből valósult meg.

A törvényjavaslat célja, hogy az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény módosításával még inkább átláthatóvá váljon az állami építési beruházások megvalósítása során az alvállalkozói láncban alsóbb szinteken bevont kis- és középvállalkozások kifizetésének megtörténte. Továbbá, hogy megakadályozzák annak a gyakorlatnak a folytatását, miszerint a közbeszerzésekből kizárt alvállalkozók közvetetten, az alsóbb szinteken kerülnek bevonásra.

Címlapkép forrása: Portfolio