Ez az állattenyésztés atombombája, súlyos gazdasági következményekkel fenyeget a járvány

A száj- és körömfájás járvány, amely 1973 óta először jelent meg Magyarországon, komoly aggodalmat kelt az állattenyésztők körében, különösen az ország északnyugati részén. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok idei rendezvényét is lemondták.

Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke szerint a betegséget joggal nevezik az állattenyésztés atombombájának.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fogyasztók részéről nincs ok aggodalomra, mivel a kór emberi megbetegedést nem okoz. A hatósági védekezésen túl Kiss György úgy véli, most a termelőknek is óvatosnak kell lenniük.

A legfontosabb teendő most a járványvédelem soha nem látott szintre emelése. Tulajdonképpen termelőként és tenyésztőként semmi mást nem tehetünk

- jelentette ki Kiss.

A gazdasági következmények azonban rendkívül súlyosak lehetnek. Egy-egy telepen a kényszervágások milliárdos veszteséget jelenthetnek, és a védőkörzetek kialakítása miatt több jelentős gazdaság is érintett. A betegség további terjedése az egész ágazatra drámai hatással lehet.

A járványvédelmi intézkedések minden eddiginél szigorúbb betartására van szükség. Bár a vírus levegőben is terjed, a szakemberek szerint a maximális védekezés elengedhetetlen. Különösen nagy a tét a sertéságazatban, ahol a betegség megjelenése beláthatatlan következményekkel járna.

Raskó György agrárközgazdász rámutatott, hogy a járvány által érintett területeken, például Győr-Moson-Sopron megyében jelentős tejtermelő gazdaságok működnek.

Ebben a térségben például hatalmas tejelőállományok vannak, 1500-2000 állattal dolgozó tehenészetek. Ha kivágnak ott tízezer tehenet, akkor az 100 millió liter tej mínuszt jelent

- hangsúlyozta a szakember.

Fontos megjegyezni, hogy ez már a teljes hazai tejtermelésben is érezhető kiesést jelentene, ahogy az állományban is. Főleg amiatt nehéz a helyzet, mert jelenleg semmi sem tudja garantálni, hogy a járvány terjedése megáll. Amennyiben a kór megmarad Győr-Moson-Sopron megye északnyugati részében, az még kezelhető lenne, ha azonban terjed, akkor a nemzetközi hírek tekintetében is komoly aggodalmakat fog kelteni.

Ebben az esetben a külföldi partnerek nem fognak magyar tejet és húst venni, ami drámai veszteségeket okozna. Raskó György szerint ezért teljesen érthető az állattartók körében tapasztalható pánik.

A nemzetközi kereskedelemre is súlyos hatással van a járvány: az élőmarha export már leállt, és a bárányszállítás is akadályokba ütközik. A szakértők szerint kérdéses, hogy az érintett gazdálkodók a jelentős veszteségek után képesek és hajlandóak lesznek-e újrakezdeni az állattartást.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher