Magyarország meghirdeti a 100 új gyár programot. Ezt is bejelentette évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte csak így lehet biztosítani, hogy mindenkinek legyen munkája a jövőben is, aki szeretne dolgozni. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az ehhez szükséges megállapodásokat a magyar és külföldi vállalatokkal már részben meg is kötöttük.
A kormányzat részéről mindig is kiemelt figyelem övezte az ipar teljesítményét. Voltak olyan tervek, amelyek szerint az ipar hozzáadott értékét nagymértékben emelni kellene. Az elmúlt két esztendő azonban kellemetlenül alakult a hazai ipar szempontjából, ugyanis olyan hosszú ideje csökken a volumen, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.
A kellemetlen teljesítmény megmutatkozik a foglalkoztatás alakulásán is: egy év alatt 20 ezerrel csökkent az iparban foglalkoztatott dolgozók száma Magyarországon. A gazdasági nehézségek pedig már a munkanélküliség kisebb növekedésén is tetten érhetők, hiszen a 3%-hoz közeli teljes foglalkoztatás már messze van, sokkal inkább 4,5% környékén alakul a munkanélküliségi ráta.
Fellélegzést (a meglévő kapacitások növekvő kihasználása mellett) az új beruházások hozhatnának. Ma már azonban nemcsak a nyugati cégek jönnek, és nem is Nyugat-Magyarországra, hanem sokkal inkább keleti cégek, Kelet-Magyarországra. A Hays Hungary elemzése szerint a magyar piacra a nyugati tőke áramlása volt jellemzőbb, így nem csoda, hogy a legtöbb cég német, amerikai hátterű országunkban. Bár a japán kultúrát már ismerjük, és pár éve már a koreai sem kirívó, a piacon megnőtt a kínai háttér aránya.
Az átalakulás még abban a fázisban van, mikor leginkább kihívást okoz ez a cégek és jelöltek között
– írja a Hays. "Aki nyitottabb kulturálisan, előbb érintkezhet ezekkel a beruházókkal, viszont magas fokú az elzárkózás" – teszik hozzá. Seres Tamás, a cég Team Managere szerint
megfordultak az ország ipari pólusai, a hanyatló nyugat és virágzó kelet kifejezés itthon is megállja a helyét.
Az elmúlt hónapokban valóban nem igazán lehetett nyugat-magyarországi ipari beruházásokról hallani, Szeged és Debrecen került fókuszba a nagyberuházások kapcsán. Szegeden a kínai BYD-gyár, míg Debrecenben a BMW toborozza a legtöbb dolgozót.
Szegeden már elkezdődött a versenytársak munkavállalóinak elcsábítása
– mondta a Portfolio-nak Seres Tamás. "Egyes pozíciók esetében jelentősen a piaci átlag fölött, más esetekben viszont nem kiugró juttatásokkal" – tette hozzá.
"A környék először találkozik ezzel a kultúrával, így biztosan érinteni fogja őket a klasszikus hullám, miszerint az első időszakban felvett kollégák jelentős hányada el is fogja őket hagyni két éven belül" - fejtette ki a szakértő.
A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint ma már a magyarországi beruházások terén Kína és Dél-Korea vezető szerepet játszik. Tavaly Kína 5,2 milliárd eurós befektetése az összes beruházási érték 51%-át tette ki, Dél-Korea 2,6 milliárd eurós beruházással a második helyen áll. Az ázsiai országok összességében 8,2 milliárd eurónyi befektetést hajtottak végre, ami a teljes volumen 80%-át jelenti. (A HIPA adatai alapvetően a bejelentette beruházásokon alapulnak, és nem a fizetési mérleg adatai alapján.)
"Debrecenben más a helyzet, ott a környékről, a bejárható területekről és a nyíltan költözni szándékozó jelöltekből már megtörténtek a felvételek" – hangsúlyozta Seres Tamás. Ez részben fogja magával hozni a külföldi munkaerőt is, de ennél sokkal kreatívabb megoldásokra van szüksége az iparnak, hogy versenyelőnyben maradhasson – emelte ki.
A recept a megszokott, a nyelveket beszélő, megfelelő szakmai tudással és rutinnal rendelkező kollégákra van szükség az induláskor fehér galléros területen, majd később a junior, könnyebben tanítható, rugalmasabb kollégákra, szintén nyelvtudással, végzettséggel.
A fizikai toborzás terén kifejezett nehézség lehet pl. a nyelvi akadály a kollegák között. Az biztos, hogy ha az OEM-ek lassabban tudják munkaerő igényeiket kielégíteni, a megrendelések is később fognak elérni a beszállítókhoz, ami nehéz helyzetbe hozza azokat, akik kisebb tartalékkal rendelkeznek. Ezt már egyszer meg lehetett figyelni az akkumulátor-piacon – mondta Seres Tamás.
Kérdéses, hogy az új gyárak milyen hatást gyakorolnak a jelenlegi ipari struktúrára. A Hays szerint Magyarországon már túl sok a gyár az elérhető létszámhoz képest. Így a kisebb hozzáadott értékkel rendelkező, kevésbé jól fizető vállalatokat könnyebben hagyják ott munkavállalóik a komplexebb munkakörökért, ami veszélybe sodorja ezen cégek fennmaradását.
Mérnöki területeken ugyanis ma már legalább bruttó 400-600 ezer forintot kell fizetni a pályakezdő dolgozóknak is.
A tapasztalt mérnökök pedig 1 milliós bruttót is elkérnek, de van olyan terület, ahol az 1,5 millió sem ritka.
Ezekkel a bérekkel pedig valóban egyre nehezebben tudnak versenyezni a kisebb vállalatok. Különösképpen úgy, hogy a keletről érkező vállalatokhoz még beszállítói szinten is igencsak nehéz kapcsolódni.
Címlapkép forrása: Shutterstock
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
