A kamatcsökkentés szüneteltetése helyett a tartósan szigorú kamatpolitikáról beszél az MNB

A kérdésre Virág Barnabás úgy fogalmazott:

Az a narratíva, ami felépült a piacokon a magyar gazdaságról, gazdaságpolitikáról nem helytálló, a költségvetési és a monetáris politika is fegyelmezett, és a következő időszakban ez meghatározó lehet a pénzpiacon, ahogy a kamatkülönbözet növekedése is fontos szerepet kaphat.

A kamatkülönbözetnek elegendőnek kell lenni, és ennek megfelelően kell a monetáris kondíciókat alakítani. Virág Barnabás kérdésre válaszolva azt mondta, hogy egy feltörekvő ország jegybankja sosem mondhat olyat, hogy nem fog kamatot emelni, a jelenlegi változékony geopolitikai környezetben különösen nem indokolt ilyen kijelentést tenni.

Az utolsó mondatban beállt változás egy egyértelműbb fogalmazás, a kamatcsökkentés lekerült az asztalról (nem volt ilyen javaslat).

Ez a negyedik kamatdöntés, amikor az alapkamat változatlan maradt - így reagált Virág Barnabás arra a kérdésre, hogy véget ért-e a kamatcsökkentési ciklus.

A jegybank elsősorban a következőkre fog koncentrálni a közeljövő döntéseinél:

• Inflációs várakozások alakulása
• Árfolyamváltozás begyűrűzése
• Nyersanyagár-változások
• Külső egyensúly alakulása
• Költségvetési pozíció
• Országspecifikus kockázatok
• Nemzetközi befektetői környezet változásai

A swappiaci kamat 5,5%-ról 6%-ra emelése hatékony lépés volt, ezt fenntartja a jegybank a továbbiakban is. Az elmúlt 4-5 évben most volt a legalacsonyabb a különbség a swap piaci kamat és az irányadó kamat között.

GDP-arányosan 2,5-3%-os folyó fizetési mérleg többlet lehet az idén, 2022 óta a magyar külső egyensúlyi pozíció javult a legtöbbet az EU-ban. (Ehhez az is erősen hozzájárult, hogy a nagy külső energiafüggőség miatt 2022-ben nagyon elszállt a folyó fizetési mérleg hiánya.)

• Jövedelmi oldalról a reálbér-növekedés, a családi adókedvezmény növekedése, és a PMÁP-kamat erősíti a növekedést.
• Hiteloldalról a lakossági és vállalati élénkülés, valamint a munkáshitel segíthet.
• Az építőiparban a szerződésállomány növekedés és a lakáspiaci forgalom erősödése támogatja a növekedést.

• A decemberi inflációs adat magas átárazást mutatott, figyelni kell, hogy mit hoz ebből a szempontból a január és a február.
• Februártól sok erős bázishatás esik ki az inflációs mutatóból, ezért ez lefelé nyomja a 12 havi árindexet.
• A lakosság és a vállalkozások ár- és inflációs várakozásai is erősödtek az utóbbi hónapokban.

A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. Ez az új üzenet, a korábbi a kamatcsökkentés szüneteltetésére utalt, ezúttal a kamatcsökkentés lehetőségére ennyi utalás sincs.

Ezúttal egy javaslat volt a tanács előtt, a tartás. (Ez azt jelenti, hogy ezúttal Patai Mihály alelnök sem szavazott a lazításra, mint a megelőző két hónapban.)

• A globális befektetői hangulat továbbra is változékony, a gáz- és olajárak emelkedtek az utóbbi egy hónapban.
• A Fed és az EKB monetáris politikája között divergencia várható, az európai kamatok gyorsabban csökkenhetnek. Ez a feltörekvő piacokon erősítheti a kockázatkerülést.
• A decemberi infláció meghaladta a jegybanki várakozást.
• Az inflációs kilátások tekintetében figyelmeztető jel a kockázatkerülés erősödés, a változékony geopolitikai közeg és az általánosan erősödő inflációs várakozások.
• Fegyelmezett inflációellenes politika szükséges.
• A magyar gazdaság fundamentumai általánosan javulnak, a dezinfláció februártól indul újra.
• Az idén a gazdasági növekedés alapjai szélesednek.

Mai kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5%-on hagyta az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank. A lépés a várakozásoknak megfelelő, előzetesen a szakértők úgy gondolták, hogy sem az inflációs kilátások, sem a forintárfolyam helyzete, sem pedig a bizonytalan nemzetközi környezet nem teszi lehetővé, hogy a jegybank kamatot csökkentsen.

De hogyan értékeli a helyzetet a jegybank, és mi várható a közeljövő kamatpolitikájában?

Címlapkép forrása: Portfolio