Oroszország gazdasága, amelyet az olaj-, gáz- és ásványkincsek exportja hajt, az elmúlt két évben erőteljesen növekedett az Ukrajna 2022-es lerohanása után bevezetett többkörös nyugati szankciók ellenére.
A belföldi gazdaság működését azonban az elmúlt hónapokban a munkaerőhiány és a rekordméretű katonai kiadások miatt felgyorsult infláció kezelésére bevezetett magas kamatlábak feszítették.
Ez hozzájárult ahhoz, hogy az orosz elit egy része ma már úgy véli, hogy a háború tárgyalásos rendezése kívánatos lenne – állítja két, a Kreml gondolkodását jól ismerő forrás.
Bár az orosz gazdaság nagyobb ütemben nőtt 2023-ban és 2024-ben, mint az EU vagy az USA gazdasága, az IMF idénre már csak 1,5 százalékos növekedést prognosztizál. Az infláció annak ellenére két számjegyűvé vált, hogy a központi bank októberben 21 százalékra emelte az irányadó kamatlábat.
Oroszországban jelenleg nyeregben van a hadszíntéren.
Putyin úgy véli, hogy a legfontosabb háborús célokat már elérte,
beleértve az Oroszország szárazföldi részét a Krím félszigettel összekötő partszakasz ellenőrzését és Ukrajna hadseregének meggyengítését – mondta a Kreml gondolkodását ismerő egyik forrás.
Az orosz elnök látja, hogy a háború milyen terhet ró a gazdaságra – mondta a forrás, és „igazán nagy problémákat” említett, például a magas kamatlábak hatását a nem katonai célú vállalkozásokra és az iparra.
Oroszország idén a GDP 6,3%-ának megfelelő, szovjet csúcsra emelte a védelmi kiadásokat, ami a költségvetési kiadások egyharmadát teszi ki. A kiadások inflációt okoztak. A háborús munkaerőhiánnyal együtt a bérek is emelkedtek.
Egyes üzletemberek és képviselők, akiknek nem tetszik a magas irányadó kamat, elmozdítanák Elvira Nabiullina jegybankvezért. A 2013 óta hivatalban lévő bankvezető iránt azonban Putyin bizalma töretlen.
Címlapkép forrása: Contributor/Getty Images
