A kutatók a hemagglutinin (HA) szekvenciáinak változásait elemezték 1996 és 2023 között világszerte vett vírusmintákból. Megállapították, hogy a vírus vadon élő madarakról a nem beoltott baromfikra könnyebben tudott átterjedni a vírus, mint a beoltott állományokra, ami azt jelzi, hogy a védőoltás segít megállítani a betegség terjedését.
Ugyanakkor a tanulmány arra is rámutatott, hogy azokban az országokban,
ahol a baromfit beoltották a H5-ös vírustörzs ellen - különösen Kínában - gyorsabb volt a vírusfejlődés, mint máshol.
Ahogy arról korábban több cikkünkben is beszámoltunk már, a tavaly tavasszal berobbanó madárinfulenza (H5N1) járvány az Egyesült Államokban egyre több baromfi és szarvasmarha-állományt fenyeget. A vírus a CDC adatai szerint 2024 eleje óta 67 emberi megbetegedés történt az országban, amelyek közül az egyik idén év elején halálos kimenetelű volt.
A kutatások azt bizonyítják, hogy a vírus nem terjed emberről emberre, tehát egy világjárvány esélye nem áll fenn jelenleg, azonban a szakemberek attól tartanak, hogy a kórokozó esetleges mutálódása változtathat ezen. Egy kanadai tinédzser esete ezért kapott különösen nagy visszhangot 2024 novemberében, mivel a kritikus állapotba került fiatal szervezetében a vírus egy olyan mutálódott törzsét azonosították,
amely a szakemberek szerint már nincs messze attól a változattól, amely akár emberről emberre is tud terjedni.
A friss tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy bár az eredményeik nem feltétlenül jelentenek ok-okozati összefüggést a vakcinázás és a vírus gyorsabb evolúciója között, a kutatás során kirajzolódó mintázatok összhangban voltak az alaphipotézisükkel, miszerint a vakcinázás hatással lehet a H5-vírustörzs evolúciójára.
A világ számos országa oltja be baromfimadarait a madárinfluenza-vírus ellen, különösen azokban a régiókban, ahol nagy a járvány kitörésének kockázata. Kína rendelkezik azonban az egyik legnagyobb oltási programmal, évente több milliárd baromfit oltanak be.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
