Vállalatokat érintő adóváltozások és ESG
Clamba Viktória, az RSM vezető menedzsere átfogó előadást tartott az RSM webináriumán a 2025-től életbe lépő adózási változásokról, valamint Greff Magdolna, az RSM adóüzletágának menedzsere az ESG és fenntarthatóság témájáról, mint az új kötelezettségek a vállalati szektor számára.
A társasági adózásban több kedvező módosítás történt. Bővült azon eszközök köre, amelyek esetén a számviteli értékcsökkenés adóalapban is érvényesíthető. Emellett szélesedett az elismert költségek köre is, például a hivatásos sportszervezeteknek nyújtott ingyenes juttatások bizonyos feltételekkel levonhatóvá váltak - magyarázta Clamba Viktória.
Arra is kitért, hogy minden belföldi társaság esetén, ahol nem egyedi társaságról beszélünk, hanem valamilyen vállalatcsoport tagjáról 2024. január 1-jén lépett hatályba Magyarországon a globális minimumadó törvény. Ez már akkor tartalmazta az úgynevezett előzetes bejelentési kötelezettséget az adóalanyok esetére, melyet az érintett naptári éves adózóknak 2024. december 31-ig kell megtenniük. A globális minimumadó kapcsán elsődlegesen a helyi kiegészítő adó, azaz a QDMTT adóelőleg bevallási kötelezettségét emelte ki, ami frissen került be a magyar jogszabályba. Az érintett naptári éves adózóknak 2025 november 20-ig már adóelőleg-bevallást kell benyújtaniuk és előleget kell fizetniük a 2024-es adóévre vonatkozóan.
Greff Magdolna részéről az ESG jelentéstételi kötelezettségekről esett szó. 2024-től fokozatosan bevezetésre kerül a fenntarthatósági jelentés és az ESG beszámoló készítésének kötelezettsége a nagyobb vállalatok számára.
Az ESG rendszer felépítése kapcsán a szakember azt emelte ki, hogy az ESG bevezetése egyfelől egy egyszeri projektfeladat, melynek célja egy jól működő ESG rendszer kialakítása és bevezetése, másrészt az ESG működtetése folyamatos, éves beszámolási kötelezettségekkel járó feladat.
"Fontos következménye ezen jogszabályi rendszer kialakulásának, hogy két jelentéstételi kötelezettség vonatkozik a jövőben az érintett vállalatokra. Az egyik az úgynevezett fenntarthatósági jelentés, a másik pedig az ESG beszámoló" - emelte ki az előadó.
Az új szabályozás célja, hogy a vállalatok működéséről ne csak pénzügyi, hanem fenntarthatósági információk is rendelkezésre álljanak a befektetők és más érintettek számára. A jelentések elkészítése komoly felkészülést igényel a cégektől, sok esetben külső tanácsadók bevonására is szükség lehet.
A NAV digitális fejlesztései
Németh Lilla, az RSM adóüzletágának igazgatója előadásában azt mutatta be, hogy milyen kihívások elé állítják a magyar adózókat a NAV digitális fejlesztései és ezek alapján mire érdemes készülni. Szerinte egyfajta digitális transzformációban van az adóhivatal is, valamint az eljárások is, külön említést érdemel a Tax Just Happens alapelv, ami a NAV fontos célkitűzése.
Ennek mentén tervezi az adóhatóság a minisztériummal karöltve a jövőt az adózás tekintetében.
A folyamatban lévő digitális újításoknak köszönhetően az adófizetés "egyszerűen csak megtörténik", így például az M2M, eÁfa rendszer működése nyomán (automatizált, digitális, azonnali, szoftverekkel elemezhető), a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoport fejlesztései révén (automatizálás, kockázatelemzések), DÁP digitális állampolgárság (2 faktoros autentikáció), együttműködési kötelezettségek előírásával (adategyeztetési eljárás).
Azt szeretné elérni az adóhivatal, hogy amikor egy tranzakció megtörténik, akkor azonnal megtörténjen az adatáramlás is a piaci szereplők, valamint az adóhivatal között, valamint ezzel egyidejűleg létrejöjjön az az információ is, hogy ennek fényében az adott szereplőknek milyen adót és hová kell befizetniük.
Az adategyeztetési eljárás olyan új metódus lesz 2025-től, melynek keretében az adóhivatal egy célirányos együttműködésre szólítja fel az adózókat, illetve a tanácsadókat.
Az Art. a következő 138/A. §-sal egészül ki: „138/A. § [Adategyeztetési eljárás]
Felhívta a figyelmet arra Németh Lilla, hogy ha egy adózó nem reagál a 15 napos határidő alatt az adategyeztetési felhívásra, akkor annak mulasztási bírság lehet a következménye, amelynek összege 300 ezer forintot is taksálhat. A szakember arról is beszámolt, hogy jelenleg az adóhatóságnál melyek azok a területek, amelyek már olyan fejlettségi szinten vannak, ami lehetőséget ad az alapos adategyeztetésekre. Ide tartozik a NAV online számla, az eÁfa, az M-lapok az Áfa bevallásban, valamint a 08-as jelentések.
Sztankó Dániel adóigazgató az Áfát érintő legfontosabb változásokat ismertetve kitért a közvetett vámjogi képviselő adólevonási jogát értintő megváltozott szabályokra.
Az új adótörvény a szürkegazdaság elleni küzdelem (a közvetett vámjogi képviselő igénybevételével elkövetett adócsalások visszaszorítása) érdekében szűkíti azon esetek körét, amikor a megbízó helyett a közvetett vámjogi képviselő jogosult gyakorolni a termékimporthoz kapcsolódó levonási jogot.
2025-től ugyanis a közvetett vámjogi képviselő akkor vonhatja le az import áfát, ha az importáló korlátozás nélküli adólevonási joggal rendelkezik (és erről nyilatkozik a képviselőnek),megbízható adózónak minősül és havi áfa bevalló vagy ő maga is rendelkezik import önadózási engedéllyel. Amennyiben az importáló nem minősül megbízható adózónak, de kockázatosnak sem (az ún. minősítés nélküli adózó), akkor lehetőség van kedvező import szabályok alkalmazására azzal, hogy ilyenkor a közvetített vámjogi képviselőnek ún. partner ellenőrzést kell elvégezni és erről adatot szolgáltatni az adóhatóság felé.
További fontos adóváltozások
Emelkedett a pénzügyi tranzakciós illeték általános mértéke és új kiegészítő illeték is bevezetésre került. Szintén növekedett a cégautóadó mértéke. Több adónem tekintetében – így a jövedéki adó és a gépjárművek adói és vagyonszerzési illetéke esetén - bevezetik az adómérték inflációkövető valorizációját, és élesedik a globális minimumadó előleg.
Emellett 2025-ben az adózási ösztönzők javítását célzó új intézkedések is megjelennek. Ide sorolható a kiskereskedelmi adó szabályainak módosulása (melynek elsődleges célja a nemzetközi online webshopok adóztatásának növelése), csakúgy, mint a rövidtávú lakáskiadás szabályainak módosítása, illetve a hibrid gépjárművekre vonatkozó mentességek kivezetése, valamint a megnövekedett bírásmértékek is.
Jövőre fennmarad egyelőre néhány szektorban az extraprofitadó: a bankszektor extraprofitadója, a biztosítási ágazat kiegészítő adókötelezettsége, az energiaágazat egyes különadói (magasabb adókulcs a Robin Hood adóban és kőolajtermék-előállítók különadója), és a kiskereskedelmi adó magasabb kulcsa.
Ugyanakkor több különadó-kötelezettség megszűnik 2025-től: közműadó, légiforgalmi adó, távközlési különadó, gyógyszergyártói különadók, gyógyszerforgalmazói különadó, kőolajterméket előállítók bevétel alapú adója, KÁT/METÁR különadó, kiegyenlítő kapacitás különadója, illetve a feldolgozóipari gyártók Robin Hood adó kiterjesztése.
2025-től két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény összege, bővül a lakhatási támogatás adókedvezménye, és Aktív Magyarok néven új alszámlával bővül a SZÉP kártya juttatás.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
