Az országgyűlés kedden több mint két tucat előterjesztésről hozhat döntést, köztük fontos törvénymódosításokról és nemzetközi egyezmények tárgyalásáról. Az ülésnap során döntenek a választási eljárások módosításáról, a közszolgáltatások átalakításáról, valamint az igazságszolgáltatás szempontjából meghatározó jogszabályi változtatásokról.
A kormány majdnem 300 milliárd forintot csoportosít át a rezsivédelmi szolgáltatás támogatására, hogy biztosítsa a lakosság számára az energiaárak elleni védelmet 2024 utolsó negyedévében. Az intézkedés célja, hogy a villamosenergia- és földgázszolgáltatók időben megkapják az ellentételezést.
A Pénzügyminisztérium rendelettervezetet tett közzé társadalmi egyeztetésre, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a gépjármű-szavatossági károk régi rendszeréből származó baleseti kártérítési járadékok emeléséről szól. A magasabb kifizetések 2025. január 1-jétől lépnének hatályba.
Az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé citálja két ügyben is az Egyesült Királyságot, ami érzékenyen érintheti a London által tervezett EU–UK kapcsolatok „újraindítását”. Az esetek az EU állampolgárainak jogainak korlátozásával és kétoldalú befektetési megállapodások megszüntetésének elmulasztásával kapcsolatosak.
A műsor első részében Varga Mihály jegybankelnöki meghallgatásával foglalkoztunk, többek között azzal, hogy milyen monetáris politikát folytathat a jelenleg még pénzügyminiszterként dolgozó politikus, illetve, hogy kik voltak még jelen a mai eseményen és ennek mi lehet az üzenete. Minderről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. A műsor második részében arról volt szó, hogy miközben Magyarország nem áll rosszul a digitális infrastruktúra fejlettsége terén, a lakosság tudása és IT-érettsége még bőven fejlődhet. Beszéltünk arról is, hogy a cégek hol tartanak a digitális érettségben. Turzó Ádám, a Portfolio pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Tax Just Happens - ezzel az újfajta megközelítéssel kell hamarosan megbarátkozniuk Magyarországon is az adózóknak - derült ki az RSM Adózás, adóváltozások 2025 című webináriumán. A tanácsadó cég már-már hagyományosnak mondható év végi rendezvényén ezúttal is a vállalati szektort érintő adómódosítások legfontosabb elemeit, a hazai és nemzetközi adózási irányokat mutatták be a társaság tanácsadói, de szó volt a munkavállalókat érintő adóváltozásokról is, valamint az ESG fenntarthatósági követelményekről is.
Elindult a kormányzati struktúra átalakítása, legalábbis annak az előkészítése. A parlament honlapjára felkerült törvénymódosításból ugyanis kiderül, hogy 2025. január elsejétől nem lesz Pénzügyminisztérium. Nem meglepő módon ez összefügg Varga Mihály jegybankelnöki kinevezésével.
Varga Mihály leendő jegybankelnök parlamenti meghallgatásán bemutatta új csapatát: Banai Péter Benő, Kurali Zoltán, illetve Sipos-Tompa Levente is az MNB-ben folytatja pályafutását. Röviden bemutatjuk pályájukat, illetve azt is, hogy jelenleg milyen munkát végeznek.
Törlik a Belügyminisztérium által használt, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek sorából az V. kerületi József Attila utca 6. (Nádor utca 2.) szám alatti épületet - vette észre a 24.hu az erről szóló javaslatot, melyet csütörtöki ülésén fogadhatja el az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága.
A magyar EU-elnökség számos sikert ért el, köztük a kedden aláírt adóügyi megállapodásokkal. A túlzottdeficit-eljárás lezárásához szükséges középtávú magyar fiskális tervről pedig tovább egyeztetnek – mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján az év és a magyar elnökség utolsó Ecofin-csúcstalálkozója előtt. A magyar elnökség eredményeit összefoglalva kiemelte a versenyképesség növelését célzó Budapest Nyilatkozatot, az EU 2025-ös költségvetésének elfogadását, valamint a "VAT in the Digital Age" csomag lezárását.
A kormány módosítja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (HET) végrehajtási szabályait. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre küldött előterjesztés a pénzügyi és adminisztratív folyamatokat is érinti, az uniós források elérésénél is változtatásokat vezet be. Több lépés érinti a szupermérföldköveket, amelyek kezelése az RRF-pénzek feltétele, de közben a kohéziós keretre is átterhelhetik a megvalósítási költségeket, ami a támogatások elvesztésére való felkészülés része lehet.
Novemberben 233,8 milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás központi alrendszere, ami 2019 óta a legalacsonyabb 11. havi deficit. Ezzel az is eldőlt, hogy az év utolsó hónapjában akár 1500 milliárd forint is lehet a mínusz, ami jelentősnek tűnik.
A Pénzügyminisztérium a Portfiolio-nak küldött válaszában reagált a hírre, amely szerint az Európai Bizottság figyelmeztető levelet küldött Varga Mihálynak, ugyanis az uniós testület szerint a magyar kormány nem szolgáltatott reális gazdasági előrejelzéseket és hiányos dokumentációt nyújtott be az EU számára
Újabb fejezettel bővülhet Magyarország és az Európai Bizottság közötti konfliktusok sorozata, miután Valdis Dombrovskis, az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős biztosa figyelmeztető levelet küldött Varga Mihály pénzügyminiszternek. Az Euronews által megszerzett december 5-i levél szerint Budapest nem szolgáltatott reális gazdasági előrejelzéseket és hiányos dokumentációt nyújtott be az EU számára, amely nem alkalmas az Európai Bizottság által idén elindított túlzottdeficit-eljárás kezelésére. A Portfolio kérdésére az államháztartásért felelős államtitkár, Banai Péter korábban azt mondta, hogy „az egyeztetés mögött nincs semmilyen különleges helyzet”.
Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója pénteken mutatta be annak részleteit, hogy a magyar állam finanszírozását hogyan oldják meg 2025-ben. Ezek szerint a finanszírozási igény jövőre 4123 milliárd forint, ami megegyezik a jövő évi költségvetésbe betervezett pénzforgalmi hiánnyal. Ennek a nagy része nettó értelemben leginkább az intézményi szereplőktől (bankok, biztosítók, befektetési alapok) érkezhet a PM és az ÁKK tervei szerint, amit támogathat az a szabályozás, hogy a bankok és biztosítótársaságok jövőre csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha állampapírt vásárolnak. Nem kis mértékben számítanak jövőre továbbra is a lakosságra az államadósság finanszírozásában, nettó módon itt 1236 milliárd forintnyi növekménnyel kalkulálnak. Kurali Zoltán ezen a ponton kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szükség esetén a lakossági papírok árazásán változtatnak, de alapesetben nem tartanak attól, hogy a lakossági állampapírokból kiáramlás lesz jövőre. Sőt, felhasználóbarát lépést is bevezetnek jövőre, a webkincstárban és mobilkincstárban könnyedén lehet majd cserélni a meglévő állampapírokat újakra. Az is elhangzott, hogy jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás várható, amiből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30%-os szint alatt maradjon, ami az idei év végére 29,4%-ra várható.
Az orosz pénzügyminisztérium rekordösszegű, 1 milliárd rubel (9,57 millió dollár) bevételt gyűjtött egyetlen kincstárjegy aukción. A 2038-ban lejáró, változó kamatozású új papír kibocsátása jelentős lépés az ország idei hitelfelvételi tervének teljesítése felé, miközben a magas kamatkörnyezet és a gazdasági bizonytalanságok komoly kihívások elé állítják az orosz gazdaságot, írja a Reuters.
A világ legnépesebb országa nem enged.
Meglepő időjárás-előrejelzés: Hófúvás és viharos szél csaphat le az országra.
A magyar piacon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatja a legnagyobb izgalmakat.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
