A Bosch csoport a világ egyik legnagyobb ipari gyártója, amely világszerte közel félmillió embert foglalkoztat. Tulajdonosi szerkezete azonban meglehetősen szokatlan: a vállalat többségi tulajdonosa a Robert Bosch Stiftung GmbH jótékonysági alapítvány. Miért tartotta meg a Bosch a mai napig ezt a struktúrát, ahelyett, hogy a legtöbb nagyvállalathoz hasonlóan tőzsdére lépett volna, ami könnyebb hozzáférést biztosítana a tőkepiaci forrásokhoz?
A vállalat tulajdonosi szerkezete a vállalat alapítójára, Robert Boschra vezethető vissza. Akkoriban – és ez azóta sem változott – az volt a célja, hogy fenntartsa a függetlenséget és minimalizálja a kitettséget azért, hogy hosszú távú projekteket is megvalósíthasson, még akkor is, ha azok nem hoznak azonnali megtérülést.
Ezt nehezebb elérni tőzsdén jegyzett vállalatként, ahol a hosszú távú tervekről számos érdekelt felet kell meggyőzni.
Ez a struktúra 1964 óta működik, amelynél az alaptőke 94 százalékát a Robert Bosch Stiftung GmbH jótékonysági alapítvány birtokolja. A szavazati jogok többségét a Robert Bosch Industrietreuhand KG kezeli, összhangban az alapító víziójával. Visszatekintve az elmúlt évtizedek eredményeire és a Bosch által kifejlesztett technológiákra, úgy gondolom, hogy ez a stratégia beigazolódott: a dízeltechnológia tökéletesítése, valamint az olyan biztonsági innovációk – mint például a blokkolásgátló (ABS), a kipörgésgátló (ESP) és még számtalan más fejlesztés – évekig tartottak, mire megtérültek és jelentős erőforrásokat igényeltek.
Az eredmény egyértelmű: Európában ma egyetlen új autót sem lehet a fent említett biztonsági rendszerek nélkül eladni.
A Bosch egy nagy múltra visszatekintő, szilárd pénzügyi alapokkal, széles termék- és szolgáltatásportfólióval rendelkező vállalatcsoport, amelyet a tőkepiacok is nagyra értékelnek. A struktúránk tehát erős alapot biztosít – ugyanakkor sikeresnek és nyereségesnek kell lennünk, mint bármely más vállalatnak az üzleti világban.
A Bosch a háztartási készülékektől az ipari automatizálásig, a barkácstermékektől az elektromobilitási rendszerek fejlesztéséig és innovációjáig széles termék- és szolgáltatásportfólióval rendelkezik. Miért választotta a Bosch ezt a stratégiát, amikor a legtöbb nagyvállalat jellemzően arra összpontosít, hogy rendbe rakja a portfólióját és csak a valóban nyereséges üzletágakat tartsa meg?
A Bosch csoport széles portfóliója, amely a mobilitástól, az ipari technológián és a fogyasztási cikkeken át egészen az energia- és épülettechnológiáig terjed, lehetővé teszi számunkra, hogy a technológián keresztül olyan globális trendekkel foglalkozzunk, mint az automatizálás, az elektromosítás, a digitalizáció és a fenntarthatóság.
Ez a szerteágazó megközelítés növeli a vállalatcsoport innovációs erejét és a rugalmasságunkat.
Ez a stratégia évtizedek alatt formálódott, válaszként a piaci igényekre. Az üzletágak között technológiai összefüggések vannak, például a különböző típusú villanymotorok kulcsfontosságú alkatrészei a mosógépeknek, a vezeték nélküli csavarhúzóknak, a robotikának és természetesen a mobilitási üzletágunknak. Egyrészről a Bosch mindig is előre tekintett, és arra törekedett, hogy évekre vagy évtizedekre előre jelezze a trendeket. Másrészről bizonyos iparágak teljesítménye általában ciklikusan változik.
Széles portfóliónk lehetővé teszi, hogy ezek a ciklusok kellő stabilitással működhessenek, azaz az egyik üzletág erős teljesítménye ellensúlyozhatja a máshol elért gyengébb eredményeket.
Nyilvánvaló, hogy az ázsiai gyártók globálisan és Európában is előretörnek, különösen az ipari és az autóipari gyártás területén. Hajlamosak házon belüli vagy ázsiai beszállítókkal dolgozni, és kevésbé támaszkodnak nagy nemzetközi vállalatokra. Észlelhető ezzel kapcsolatban piaci elmozdulás?
Először is fontos megjegyezni, hogy a Bosch globális technológiai és szolgáltató vállalatként keresett partnere az ázsiai és kínai autógyártóknak is. Évtizedek óta jelen vagyunk Kínában, ahol jelenleg mintegy 58 000 embert foglalkoztatunk, és az eltelt idő alatt számos ipari kapcsolatot építettünk ki. Fokozódik a verseny, de számunkra ez nem újdonság. A múltban már láttuk a kiváló minőségű japán, majd később a dél-koreai termékek megjelenését. A kínai gyártók mostanra elérték azt a technológiai szintet, amellyel versenyképes termékeket tudnak előállítani más piacok, például Európa számára is.
Hiszünk a tisztességes versenyben, mert úgy gondoljuk, hogy ez ösztönzi az innovációt.
Az elmúlt hónapokban sok kedvezőtlen hír érkezett az elektromos autók piacáról: a vártnál jóval kevesebb autót értékesítettek. Ez többek között olyan nagy gyártókat érintett, mint a Volkswagen. A költségcsökkentő intézkedések részeként pedig eddig még soha nem látott gyárbezárásokra kerülhet sor Nyugat-Európában. Mit gondol, ez egy átmeneti időszak vagy a tendencia hosszabb távon is megmaradhat?
Ezt a kérdést számos tényező befolyásolja, az infrastruktúra hiányától kezdve az autóárakig. Nyilvánvaló, hogy javítani kell a töltés hozzáférhetőségét, és az autókat alacsonyabb költséggel kell előállítani. A kínai gyártók például ezt úgy érik el, hogy az elektromos autókban sok szabványosított alkatrészt használnak. Ez pedig előnyös a méretgazdaságosság szempontjából, és jelentősen csökkentheti a gyártási költségeket. Európában az elektromobilitás területén azonban sokkal kevésbé elterjedtek a szabványosított megoldások, és a legtöbb autógyártó saját technológiát fejleszt, ami növeli a költségeket.
A hangsúlyt a CO2-kibocsátás drasztikus csökkentésére kellene helyezni, nem pedig egyetlen technológiához ragaszkodni.
Ennek ellenére hisszük, hogy az elektromobilitás sikeres lesz a jövőben.
Ha nem teljesen világos, hogy az akkumulátoros elektromos járművek jelentik a mobilitás jövőjét, milyen technológia dominálhat helyette? Üzemanyagcellák, szintetikus üzemanyagok vagy valami teljesen új megoldás?
Először is teljes mértékben hiszünk az elektromos járművekben, és azok szerepében a közúti forgalom szén-dioxid-mentesítésében. Emellett teljes mértékben egyetértünk az EU céljával, miszerint drasztikusan csökkenteni kell a CO2-kibocsátást az egész kontinensen. Az azonban vitatható, hogy a szabályozásnak kellene-e meghatároznia, hogy a cél elérése érdekében az autóipar milyen technológiát alkalmazzon.
Nem gondolom, hogy ez a helyes megközelítés.
Határozottan hiszünk a technológiai semlegességben, egyúttal elismerjük, hogy a szén-dioxid-mentesítés (dekarbonizáció) többféleképpen is megvalósítható attól függően, hogy bizonyos mobilitási igényeknek melyik technológia felel meg a legjobban.
Az akkumulátoros elektromos járművek és azok hajtásláncai az elmúlt években robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül, ennek a folyamatnak mi is aktív részesei, formálói voltunk. Ugyanakkor emellett más technológiákra is összpontosítunk, mint például a hidrogén üzemanyagcellákra. A haszonjárművek részére például hamarosan egy Bosch technológiával működő hidrogénmotort dobunk piacra. Ezenkívül hatalmas lehetőségeket látunk a hidrogén alapú szintetikus üzemanyagokban is. A Bosch innovatív megoldásokat kínál, hogy csökkentsük a benzin- és dízelmotoros járművek CO2-kibocsátását.
Úgy látjuk, hogy a dekarbonizációs célok elérését nem a technológiák betiltásával kell elérni, nem ez a megoldás.
Az autonóm vezetéshez kapcsolódó megoldásaink, amikor az emberek önvezető taxikban utazhatnak, vagy nagy távolságokat tehetnek meg az autópályákon emberi beavatkozás nélkül, hozzájárulnak a jövő biztonságosabb közlekedéséhez. Egy biztos: az autók továbbra is nélkülözhetetlenek lesznek a mindennapi életben. Az emberek autókat használnak majd a jövőben is, legyenek azok elektromos, hidrogénüzemű vagy szintetikus üzemanyaggal működő járművek.
A fenntarthatóság kétségtelenül kritikus kérdéssé vált a nagyvállalatok számára. A Bosch számos olyan innovációt fejleszt – ipari automatizálás, elektromos hajtásláncok stb. –, amelyek ezeket a célokat közvetlenül vagy közvetve támogatják. Milyen egyéb, a nyilvánosság számára talán kevésbé ismert erőfeszítést tesz a Bosch ezen a területen?
A fenntarthatóság és a digitalizáció rendkívül fontos számunkra. Ezek a trendek azonban nem csupán az elmúlt években jelentek meg, hanem már évtizedekkel ezelőtt is felismertük a jelentőségüket.
Az „Életre tervezve” szlogenünk azt fejezi ki, hogy szeretnénk hozzájárulni az emberek életminőségének javításához, valamint az erőforrások megőrzéséhez.
Számos rendkívül energiahatékony megoldásunk van – nemcsak a mobilitás, hanem a háztartási készülékek vagy az energia- és épülettechnológia területén is. Hőszivattyúkat és egyéb berendezéseket gyártunk, amelyekkel jelentős CO2-megtakarítás érhető el a háztartások és az ipar szintjén egyaránt.
Egy másik jelentős trend, amely nemcsak a mi működésünket, hanem több ezer partnerünket is érint, az az ellátási láncok lokalizációja. A „helyben a helyiért” (local for local) megközelítést követjük, ami azt jelenti, hogy termékeinket a célpiacok közelében állítjuk elő. Egyúttal arra is törekszünk, hogy olyan beszállítókkal dolgozzunk együtt, amelyek a lehető legközelebb vannak hozzánk – melynek köszönhetően a teljes ellátási láncunk lerövidül majd.
Ez a stratégia a fenntarthatósági célok eléréséhez, valamint az ellátás biztonságához is hozzájárul.
Mennyire profitálhat a régió és Magyarország a rövidebb ellátási láncokból? Mik a Bosch tervei az országban?
A rövidebb ellátási láncok általában véve előnyt jelenthetnek Magyarország számára. A Bosch már most is jelentős szerepet játszik az ország gazdaságában. Több mint 18 300 munkatársat foglalkoztatunk hat városban, nyolc telephelyen, köztük az egyik legnagyobb globális mobilitási elektronikai alkatrészgyárunkban Hatvanban és a világ legnagyobb Bosch elektromos kéziszerszámgyárában Miskolcon. Budapesti Fejlesztési Központunkban közel 4000 munkatársunk dolgozik, ez Európában a második legnagyobb innovációs központunk.
Potenciált látunk a régióban, Magyarország pedig vonzó célpont.
A munkaerő jól képzett, az üzleti környezet versenyképes, és úgy látom, hogy a magyar szakemberek innovációs készsége és problémamegoldó képessége erős karriermotivációval párosul, ami egyénileg és csapatban is kiemelkedő teljesítményt eredményez.
A cikk megjelenését a Bosch támogatta.
Címlapkép forrása: Portfolio - Kaiser Ákos
