Podlovics Roland, Nyíregyháza alpolgármestere köszöntőjében a város gazdasági fejlesztéseiről számolt be. Kiemelte, hogy az ipari parkok folyamatosan telítődnek, ezért újakat terveznek és nyitnak is. A város fejlett ipari infrastruktúrával várja a befektetőket, folyamatosan ösztönzik a helyi vállalkozásokat, hogy legyenek beszállítók, alvállalkozók a nagy ipari fejlesztéseknél. „Több nagyberuházás telepítése is folyamatban van, miközben a kkv-kra is figyel az önkormányzat” – tette hozzá.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy a kormányzati gazdaságpolitika legfőbb célja a növekedés újraindítása. Ennek legfőbb elemei:
- a háztartási fogyasztás helyreállítása;
- a belföldi termelés és beruházás serkentése,
- a munkaerőpiaci aktivitás további fokozása.
Az elmúlt egy évben a lakosság visszafogta fogyasztását, a reálbér növekedés azonban a gazdaság egészére jótékony hatással lehet - tette hozzá.
Az államtitkár elmondta, hogy a magyar befektetési ráta a legmagasabbak között van az EU-ban, de 2023-ban visszaesett a beruházások volumene. A beruházási aktivitásra olyan tényezők hatnak, mint a feldolgozóipari kapacitástöbblet, a külföldi vásárlások növekedése, vagy az, hogy a hazai vállalkozások külső forrás igénybevételére való hajlandósága továbbra is elmaradást mutat az EU többi országához képest. Ugyanakkor a növekedés egyik fontos eszközét a magyar gazdaság egyik motorját jelentő kkv-k támogatásában, fejlesztésében látja a kormányzat.
A kisvállalkozások fejlesztéséért intézkedéscsomagot dolgozott ki a kormány, melynek elemei:
- a Széchenyi Kártya Program kedvezőbbé tétele;
- a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram;
- a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram;
- a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1 program;
- a kkv-k digitalizációs csomagja;
- Vállalkozásfejlesztési uniós programok;
- Vállalati elektromosautó-támogatási program;
Szabados Richárd elmondta azt is, hogy a vállalkozások számára vissza nem térítendő támogatásokban is gondolkozik a kormányzat: ezeknek a pályázatoknak egy részét akár már idén kiírhatják. „Azonban nem pénzosztást szeretnénk, hanem közös vállalást a cégekkel” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a stratégiai iparágak - mint például a járműipar, az egészségipar, az élelmiszeripar - fejlesztése esetében a digitalizáció a növekedés egyik kulcsa. A versenyképességi stratégia digitális fókuszában az AI és az elektromobilitás áll.
Bene Dániel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda tanácsadója a közvetlen EU forrásokról tartott előadást, amiben hangsúlyozta, hogy a közvetlen EU-alapok és az operatív programok nem versenytársak, hanem jól kiegészítik egymást: mindkettőre érdemes pályázni. A digitalizáció kiemelt célja a közvetlen támogatásoknak: az állami ökoszisztéma különböző szereplői végig tudják kísérni a vállalkozókat a digitális fejlődési szakaszokon.
Kiss József és Tóth Máté, a HOLD Alapkezelő privátbankárai a tartós infláció melletti befektetési lehetőségekkel kapcsolatban előadásukban elmondták, hogy az infláció korábbi csökkenését okozó strukturális tényezőkben lényeges fordulat történt, amely tartósan magasabb hozamkörnyezet irányába mutat. A geopolitikai kockázat erősödik, emiatt rövidülnek az értékláncok, ez pedig hatással van a befektetésekre is. Úgy látják, a 2020-as években várhatóan tartósan magasabb nominális és reálhozamokkal kell együtt élnünk.
Csépány Zsuzsa, a Goodwill Consulting Fejlesztési Tanácsadó regionális igazgatója a sikeres pályázatírásról tartott előadást a nyírségi vállalkozóknak. Bemutatta a jelenleg elérhető általános vállalkozás-fejlesztési pályázatokat, többek között a képzési pályázatot és az elektromos autókra igényelhető támogatásokat, valamint a 0%-os hitelprogramokat.
Beszámolt arról, hogy a digitalizációval kapcsolatban több pályázat is elérhető.
Energiaköltségek csökkentéséről, fenntarthatóságról, energiahatékonysági beruházásokról beszélt Szalai Sándor, az E.ON Energiamegoldások KKV értékesítési vezetője, aki felhívta a vállalkozók figyelmét arra, hogy a fenntarthatósággal, energiahatékonysággal kapcsolatos fejlesztéseknek olyan pozitív hatásai lehetnek, mint a vevőszerzés, a finanszírozási lehetőségek növekedése, a befektetői bizalom növelése, az üzleti partnerkör bővítése, és a rendeleti megfelelés.
Toborzási kihívások a gigaberuházások árnyékában címmel tartotta előadását Bodor Fruzsina, a Prohuman munkaerő-közvetítési üzletágvezetője. Tapasztalatai szerint a régióban egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség. Azonban fontos látni azt is, hogy akik a munkaerőpiaci tartalékot jelentik, többségükben soha nem voltak, vagy nagyon régen voltak aktív részesei a munkaerőpiacnak.
Ugyanakkor a munkakörnyezet jelentősen megváltozott az elmúlt időszakban: az automatizáció elsőként a kékgalléros munkakörökben történő toborzás során érezteti hatását, ezért újra kell pozicionálni a kékgalléros munkavállalókat a szervezetben. A HR-eseknek egyre több fejvadász módszertant szükséges alkalmazni ebben a csoportban is: targetált, személyre szabott megkeresések szükségesek.
Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetője felhívta a figyelmet a vállalatok pénzügyi stabilitásának kulcsfontosságú tényezőire. Úgy látja ugyanis, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben kiemelten fontos, hogy a vállalatok fokozott figyelmet fordítsanak pénzügyi stabilitásukra, több kulcsfontosságú területre érdemes koncentrálni a kockázatok csökkentése érdekében.
Beszámolt arról is, hogy a vállalati fizetésképtelenségek száma sok országban már visszatért a járvány előtti szintre, és hogy a jelenlegi gazdasági környezetben felértékelődik a kereskedelmi hitelek és előleg szerepe.
A konferenciát záró vállalatvezetői kerekasztal résztvevői - Pásztor Balázs, Dunapack; Soltész Attila, 4S-2000 Kft.; Szilágyi-Bécsi Tímea, INT-Solution; Vajda Péter, Phylazonit; - saját tapasztalataikat osztották meg a válságkezelésről és a versenyképességről.
A nyírségi vállalkozók egyetértettek abban, hogy a technológiai fejlesztésekre költött beruházási források a versenyképesség megőrzését szolgálják, akár a nemzetközi szintéren is. A digitalizáció, az AI használata szinte egyetlen szektort sem kerül el: a gyártástechnológiában különösen fontos az erre irányuló beruházások előmozdítása.
A versenyképesség egyre hangsúlyosabb eleme a HR-kérdések: a digitalizációval a korábbiakhoz képest jelentősen más szaktudással rendelkező munkatársakra van szükség. Nagy kihívás a megújult, átalakult munkakörökhöz szükséges új kompetenciák megszerzése, illetve olyan kollégák toborzása, akik rendelkeznek ezekkel a kompetenciákkal.
A konferenciasorozat Pécsen és Győrben folytatódik: a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Címlapkép forrása: Todoroff Lázár/Portfolio
