A miniszterelnök parlamenti beszédét az árvízvédelmi helyzetről való beszámolóval kezdte, amelyben elmondta, hogy bár ez volt az évszázad második legnagyobb árhulláma, a védekezés szervezett volt és sikerült megelőzni, hogy nagyobb baj történjen. Ezt követően megköszönte minden résztvevőnek a segítséget a gátakon.
„Megállapíthatjuk, hogy egy évtized alatt Magyarország és a magyar állam megerősödött” – jelentette ki, utalva arra, hogy 2013-hoz képest szervezettebb volt a védekezés a katasztrófa ellen. Ehhez összesen 345 milliárd forintot áldoztak a védművek megerősítésére, amelyből több mint 150 milliárd forintot fordítottak a dunai árvízvédelmi beruházásokra.
Az árhullám elvonulása után a hatóságok és a Belügyminisztérium hamarosan leadja jelentését, amelyből levonják a következtetéseket, a kormány további védekezési intézkedésekről, fejlesztésekről dönthet.
Ezután elmondta, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintot fordított a kabinet óvodák, iskolák felújítására, valamint tanuszodák építésére. Kiemelte a legnagyobb oktatási beruházást, a dunaújvárosi diákközpontot, amely 1500 tanulót képes befogadni. Arra is kitért, hogy 1 millió 200 ezer diáknak adtak ingyenes tankönyveket, amely 15 milliárdnyi kiadást spórol meg az összes érintett családnak.
A kormány egyik kiemelt fejlesztése a digitális állampolgárság program, Orbán Viktor ismertette, hogy az Egészség Ablak fejlesztését már júliusban átadták, így online is lehetet időpontot foglalni sok vizsgálatra. Valamint hozzátette, hogy már mobiltelefonnal is igazolhatják magukat az emberek: a gépjármű és személyi adatok is megtalálhatók a rendszerben.
A mindenkori gazdasági év sikerének függvénye a turisztika teljesítménye – mondta el Orbán Viktor, aki szerint rekordok éve az idei: soha nem nyaralt senki itthon és külföldön, valamint ennyi külföldi sem érkezett még Magyarországra.
Kiemelte a kormányfő, hogy az állam visszaszerezte a nyár elején a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret.
Arról is beszélt, hogy a megújulók már a világon a harmadik legnagyobb részarányt jelentik az energiamixből.
A gazdasági témákról szólva Orbán Viktor elmondta, hogy a növekedési ütemben Magyarország az EU átlag másfélszeresét hozta eddig.
Gazdaságunkban továbbra is teljes a foglalkoztattság, 4,7 millió ember dolgozik, és aki dolgozni akar, továbbra is talál magának munkát – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán azt is említette, hogy a bruttó átlagfizetés már 636 700 forintot ér el.
Szerinte a magyar gazdaságot sokan leírják, de továbbra is jól van.
Az ország pénzügyi helyzetéről azt tudom mondani, hogy megnyugtatóan stabil – tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint az államadósság 75 százalék alatt lesz idén, a hiányt pedig GDP-arányosan 4,5 százalék alá akarja csökkenteni a kormány.
Arra is kitért Orbán Viktor, hogy meghosszabbították a családosok kamatstopját, és ígéretet tett arra, hogy ezt mindaddig folytatják, amíg nem csökkennek tovább a kamatterhek.
Mellette az inflációt legyőzöttnek nevezte, azt is szóba hozva, hogy az MNB már 6,5 százalékra csökkentette a kamatokat. Megjegyezte, „bár a kormány a magasabb gazdasági növekedést és a jelenleginél kedvezőbb hitelfeltételeket tartja kívánatosnak, 100 százalékban tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, és a kormány együtt él a központi bank által kialakított kamatkörnyezetben.”
Az idei világgazdasági kihívásai arról győzött meg minket, hogy új gazdaságpolitikára lesz szükség
– jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a járvány, a háborúk és a szankciók felgyorsították az átalakulást: egy keleti és egy nyugati pólus alakul ki, amely szerinte nem kedvező Magyarországnak. Úgy látja, hogy csökkent a belső piacunk, ezért a világpiacon versenyképes termékek gyártására van szükség, ezért
Magyarország számára létkérdés az egységes világpiac.
Ezután arról beszélt, hogy az exportkitettség miatt a magyar gazdaságnak nincs szüksége a blokkosodásra.
Orbán Viktor úgy látja, hogy az Európai Unióban nem ebbe az irányba, hanem a polarizálódás felé tesznek lépéseket. Szerinte nem kezeli a versenyképességi problémákat Brüsszel, hanem a blokkosodást erősíti, amely Magyarország számára vállalhatatlan. Úgy véli, ez az út elszegényedéshez és gazdasági pangáshoz vezethet.
Ismét meghirdette a gazdasági semlegesség stratégiáját, azt akarja, hogy mindenkivel fennmaradjanak a gazdasági kapcsolatok, és ezt nem szabad a politika szemüvegén nézni.
Úgy véli, hogy csak azt szabad átvenni kelettől és nyugattól, amelyek segítik Magyarország versenyképességét. Orbán Viktor szerint azok nyerhetnek az új gazdasági világrendben, akik nem állnak be egyetlen tömb mögé.
Azt mondta, hogy az új gazdasági semlegességi program új eszközöket is szükségessé tesz:
egymásra épülő iparpolitikai, vállalkozásfejlesztési és pénzügyi akciótervet igényelnek
– jelentette ki. Szakmunkás hitel, a 13. havi nyugdíj állandósítása, vállalkozásfejlesztési támogatások és a családtámogatások duplázása szerepel majd a következő költségvetésben.
„A következő évek gazdasági növekedési ütemét a 3-6 százalékos sávba kell emelni, akkor is, ha Európában másnak ez nem sikerül” – mondta a miniszterelnök.
Megismételte azt is, hogy a migrációról folyó vita miatt Brüsszelbe szállíthatják a déli határon érkező bevándorlókat.
Bármilyen témáról, az árvíztől a gazdaságon át a migrációig mindig a szuverenitás kérdéségi lyukadunk ki – jelentette ki, majd Orbán Viktor azzal folytatta, hogy emiatt nem számíthatunk senki másra. Ezt követően arról beszélt, hogy destabilizációs kísérletekre számít, amelyekkel szemben meg kell védenie magát a kormánynak.
A Jobbik a kínai hiteleket, a Párbeszéd ukrajna ügyét hozta fel
Napirend előtti felszólalásában az életvégi jogokért harcoló alkotmányjogászra, Karsai Dánielre emlékezett meg a Momentum felszólalója, Bedő Dániel. A politikustársait arra kérte, hogy egy rövid, néma gyásznyilvánításra álljanak fel, később ezért Kövér László házelnök megfedte. A képviselő Orbán Viktor beszédére érdemben nem reagált.
Lukács László György, a Jobbik képviselője felszólalásában a miniszterelnök gazdasági terveit kritizálta, különösen a semlegességi stratégiát. Kiemelte, hogy a világ gyorsan változó körülményei – beleértve az árvízeket, gazdasági válságokat, biztonsági kihívásokat és migrációs problémákat – miatt Magyarországnak alapvető gazdasági átalakulásra van szüksége. Lukács szerint a miniszterelnök nem vázolta fel kellően, hogyan alkalmazkodik az ország a közeljövő kihívásaihoz, amelyek elkerülhetetlenül új világot teremtenek a következő generációk számára. Felrótta a kormánynak, hogy kínai hitelt vettek fel, valamint kínai cégek beruházásait támogatják Magyarország, amellyel szerinte kiárusítják az államot.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője parlamenti felszólalásában élesen bírálta Orbán Viktor és a kormány Ukrajnával kapcsolatos politikáját főként a miniszterelnök politikai igazgatója, a Miniszterelnökség államtitkárának, Orbán Balázs múlt heti kijelentéseire reagálva. Tordai szerint a nemzeti egységet és büszkeséget sértette meg az '56-os forradalmat és az ukrajnai háborút összemosó kijelentése, amely kapitulációs javaslatként volt értelmezhető. Hangsúlyozta, hogy szerinte Orbán Viktor kormányának politikája kezdetektől fogva felelőtlenségnek tartja Ukrajna védekezését, és ez a szégyenteljes álláspont ellentétes '56 örökségével. Tordai úgy látja, hogy Magyarország kivételével az EU és a NATO minden tagállama támogatja Ukrajna önvédelmi harcát, miközben „a magyar kormány elutasító magatartása szégyent hoz az országra”.
Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője felszólalásában kritizálta a Fidesz külpolitikai álláspontját, különösen azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány egyértelműen támogat egy jelöltet az amerikai elnökválasztási versenyben. Szerinte ez kettős mércét mutat, mivel a Fidesz gyakran hangsúlyozza, hogy külső hatalmak ne avatkozzanak be Magyarország belügyeibe, miközben ők most egy másik ország belpolitikájába szólnak bele. Ungár arra is figyelmeztetett, hogy ez a megközelítés veszélyezteti a magyar-amerikai kapcsolatok javulását, amelyek alapvetőek Magyarország NATO-tagsága és külpolitikája szempontjából. Jelezte, hogy a gazdasági semlegesség erős nyugati kapcsolatokat is megkövetelne, amely látszik is, hogy a magyar külkereskedelem legnagyobb partnerei – így az EU és a Dél-koreai Köztársaság – is erős kapcsolatokat tart fenn az Egyesült Államokkal. Ungár kitért arra is, hogy a nagyhatalmi egyezségek nélkül egyetlen semleges állam sem tud létezni, Magyarország esetében pedig ilyet nem biztosít semmilyen megállapodás.
Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke élesen bírálta Orbán Viktor politikáját napirend előtti felszólalásában, arra utalva, hogy Magyarország nem szuverén, hanem "szuvenír Oroszországnak". A képviselő kérdőre vonta a kormány következetességét is, megkérdőjelezve, hogy miért csak női vezetőket távolítottak el a kegyelmi botrány miatt. Ezenkívül felszólalt a gyermekvédelmi dolgozók elbocsátása és a menstruációs szegénység elleni lépések hiánya miatt, valamint az AI okozta munkahelyi kihívásokkal kapcsolatban.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke Orbán Viktor beszédére reagálva kifejtette, hogy fontosabb témákról kellett volna szólnia a miniszterelnöknek. Árvíz témában bírálta, hogy miközben az ország történelmi aszállyal küzd, hatalmas mennyiségű vizet engednek ki. A gazdaság kapcsán elismerte a nyugati és keleti tömb közti egyensúly fontosságát, de szerinte a kormány megoldása ellentétes ezzel, hiszen Magyarország konfliktusba került a világ nagy részével, és elmulasztotta az Öböl-menti országok lehetőségeit. Valamint bírálta, hogy Kínával épít ki túl szoros kapcsolatokat a kabinet. Hozzátette, hogy a magyar lakosság jelentős összeget költ élelmiszerre, melynek nagy része globális cégekhez áramlik.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatójáért és az árvízi védekezés résztvevőinek, hangsúlyozva, hogy a kormány időben hozta meg a szükséges döntéseket. Kiemelte, hogy Magyarország sikeresen összefogott az árvíz ellen, és emlékeztetett az 1838-as árvíz történelmi tanulságaira. Simicskó a Gondosóra-programot is dicsérte, mivel ez az emberközpontú politikát tükrözi, és örömmel tapasztalta, hogy az idősek pozitívan fogadják azt. Azt is elmondta, a KDNP egyetért a kormány gazdasági intézkedéseivel és a családok támogatásával, valamint a keleti nyitás politikájával is.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is Orbán Balázs múlt heti, '56-os forradalomról szóló kijelentésével kezdte beszédét. Azonban Kövér László percek után elvette tőle a szót, miután többször is hazaárulónak nevezte a kormányt és a miniszterelnököt.
Orbán Viktor: nemcsak Kínából szerzünk hiteleket
Orbán Viktor a parlamenti vitában reagált a Jobbik kritikáira, amelyek a kormány gazdasági semlegesség politikáját kérdőjelezték meg. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország nemcsak Kínától, hanem Japántól és Katarból is felvesz hiteleket a gazdaság fejlesztésére, például a vasút modernizálására. Emellett megemlítette, hogy az Európai Beruházási Banktól is igényeltek hitelt. Kijelentette, hogy a kormány prioritása a magyar munkavállalók védelme, és világossá tette, hogy a munkahelyek a magyar embereké, a vendégmunkások száma pedig csak annyi lehet, ahány betöltetlen álláshely van az országban. A bűnözés helyzetét érintve Orbán elutasította a Magyarországot sújtó bűnözés növekedéséről szóló megjegyzéseket, azt állítva, hogy az ország a legbiztonságosabb Európában. Kiemelte a rendőrség munkáját, amely az elmúlt évtizedben jelentősen csökkentette a bűnözést. Ugyanakkor a drogkereskedelem problémáját komoly kihívásnak nevezte, és sürgette a kormányzati intézkedések szükségességét a drogterjesztés ellen.
A külpolitikai helyzet kapcsán Orbán Viktor az LMP-s Ungár Péterre reagálva kijelentette, hogy az ukrán-orosz háború két szláv nép konfliktusa, amelyből Magyarországnak távol kell maradnia. Elutasította a fegyverszállításra vonatkozó javaslatokat, hangsúlyozva, hogy Magyarország a béke pártján áll. A miniszterelnök szerint fontos a tűzszüneti tárgyalások előmozdítása a béke érdekében. Az oktatási és egészségügyi kérdésekben Orbán védte a magyar pedagógusok munkáját, hangsúlyozva, hogy a kormány az elmúlt években jelentős béremeléseket hajtott végre ezen a területen. A szokásos, a gazdasággal kapcsán elhangzó kritikára reagálva, hogy Magyarország csak egy összeszerelő üzem, a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a gazdaság nem csupán a tudományos szakemberek munkájáról szól, hanem a kékgalléros munkások és az összeszerelő üzemek fontosságáról is, amelyek hozzájárulnak az ország fejlődéséhez.
Címlapkép forrása: Balogh Zoltán via MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
