Az Electron Holding Zrt. projektcége, az Electron Bridge Kft. négy, összesen 15 MW kapacitású naperőműpark kivitelezését kezdi meg idén, amit három fő forrásból, önerőből, kereskedelmi banki hitelből és a Széchényi Alapok 6,3 millió euró értékű befektetéséből tervez megvalósítani, utóbbival a kockázati tőkealap 50 százalékos tulajdonossá válik a projektben. „A jelenlegi tulajdoni arányunk valóban eltér a szakmában megszokottól, de éppen ezért jól kifejezi azt, hogy partnerségben, fele-fele kockázatvállalással, és közös felelősséggel megyünk bele ebbe az üzletbe. Ez az együttműködésünk első lépcsőfoka, a második a naperőművek energiatárolási kapacitásokkal való bővítése lehet” – mondta a Portfolio-nak Deme Géza, a Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója.
Ha tűz a nap, már exportpozícióban Magyarország
Azonban hosszú távon a környező országokban is hasonló mértékű termelési profil kiépítése várható, ami azt is jelenti, hogy
az elmúlt három évet jellemző hazai napelempark építési boom, - a lakossági piacon például a támogatások és a szolgáltatások kivezetésével - lassan a végéhez ér.
A közüzemi méretű napelemparkoknál ez a folyamat lassabb, illetve vannak olyan eszközök, akár a hosszú távú árambeszerzési (PPA) megállapodások, vagy a tárolástechnológia, amivel lehet mérsékelni az értékesítési kockázatokat. De mindezt egybevetve Szücs szerint egy nagy átalakulásnak az elején vagyunk, egyre kevésbé lesz életképes az az üzleti modell, amiben a beruházó épít egy napelemparkot, melynek termelését a mindenkori másnapi piaci áron (Day-ahead-market), kiegyenlítés nélküli pay-as-produced stuktúrában próbálja értékesíteni. A jövő az ügyfél igényekkel jobban rezonáló és kockázati étvágyukkal nagyobb összhangban lévő, komplexebb energiatermékek felé halad.
„A Széchenyi Alapokkal kötött együttműködésünk azért életképes, mert az önállóan megvalósuló fejlesztéseket be tudjuk kötni az Electron Holding Zrt. energiakereskedelmi- és szabályozási portfóliójába, emellett a megvalósítás és üzemeltetés kockázatát is átvállaljuk a társbefektetőtől. A komplexitás növekedése nem csak az áram értékesítési struktúrájánál, hanem a naperőmű építések terén is tetten érhető, már nem elég csak a műszaki megvalósítás költségét optimalizálni, technológia választásnál modellezni kell az eltérő megoldások termeléssel súlyozott várható átlagárát is, mert az éves termelés összvolumenénél már lényegesebb a termelés időszaka, konkrét példát említve, egy kelet-nyugati tájolású- vagy egy drágább, forgatós naperőmű többet termel a reggeli és délutáni órákban egy olcsóbb, fix tartószerkezetű erőműhöz képest, amikor a DAM órás árak 2-3-szor magasabbak a déli órákat jellemző, akár negatív áraknál, de ezzel szemben a fix szerkezet télen többet termel, amikor a havi átlagárak várhatóan magasabbak lesznek, ezért szükséges előre átgondolni, milyen fogyasztói profilt fog lefedni, vagy kiváltani az erőmű termelése és ahhoz kiválasztani a megfelelő technológiát. Ezek a különbségek jelentős különbségeket jelentenek a megtérüléseknél.” – mutatott rá Szücs.
A növekvő belső fogyasztásra lehet alapozni
Az éves magyar villamosfogyasztás a jelenlegi 41-43 TWh-ról 2030-ig projektálhatóan 58 TWh-ra emelkedik, ami további teret adhat a megújuló energia befektetéseknek tárolástechnológiával kiegészítve, de tekintettel arra, hogy a kereslet növekedés jelentős része zsinórfogyasztásból származik, nagy igény lesz olyan erőművekre, melyek a nem-napsütéses órákban is tudnak termelni, ha nem akarjuk még magasabb szintre növelni az import arányát. Utóbbi problémára jó válasz lehet az állam által bejelentett CCGT erőművek építése, ha sikerül biztosítani hozzá a hosszú-távú gázellátást megbízható forrásból, mellyel kapcsolatban szintén történtek pozitív fejlemények a közelmúltban.
Jelenleg ott tart a piac, hogy a vállalatoknál megjelenő zöldülési igény nagyságrendekkel meghaladja a technikailag megvalósítható reális mértéket. Egy zsinórfogyasztónál körülbelül 20% az, ami kiváltható napenergiából, miközben az igények valahol az 50 és 100% között ingadoznak, ami egy olyan földrajzi adottságokkal rendelkező országban, ahol számottevő mennyiségben egyelőre csak napenergiára lehet támaszkodni a megújuló energiaforrások közül, nem megvalósítható
– mondta Szücs.
Ezen az arányon enyhíthetnek a modern energiatárolási technológiák, melyek nem csak a megtermelt energia csúcsidőszakban történő értékesítésére alkalmazhatóak, hanem rendszerszintű villamosenergia szolgáltatás nyújtására is. A cég fent említett első körös befektetésének nem része az energiatároló kiépítése, de a 15 megawattnyi vételezési kapacitáshoz megfelelő tárolástechnológia engedélyeztetés alatt van, így egy későbbi, második körös beruházásnak tárgya lehet.
„Az azonos csatlakozási pontra épített nap- és tárolós erőművek versenyelőnye lehet, hogy az akkumulátort rendszerhasználati díj nélkül közvetlenül lehet tölteni, de az ezzel kapcsolatos szabályozások még nem teljesen kiforrottak" – tette hozza a cég elnök-vezérigazgatója.
Nem túlzás azt mondani, hogy jelenleg aranyláz van az akkumulátorok piacán, százával készülnek belépni a befektetők, de Szücs figyelmeztet, hogy várhatók nagy meglepetések, mert ez a piac a napelemparkokéhoz képest sokkal komplexebb, üzemeltetési oldalról is jóval nagyobb operációs kockázatot jelentenek és nagyobb szakmai felkészültséget igényelnek.
Ez most egy nagyon lukratív beruházás, a következő 3 évben minden befektető arra fog törekedni, hogy minél hamarabb hálózatba kapcsolja ezeket, és bízik abban, hogy a nagy állami kombinált ciklusú, gázturbinás (ún. CCGT) erőművek minél később lépnek üzembe, mert azok - főleg alacsony gázárak esetén - jelentős versenyt támaszthatnak az akkumulátoroknak az a FRR szabályozási piacokon.
Az energiatárolásra fejlesztett akkumulátorok piacán most nagyjából ott tartunk, mint 4-5 évvel ezelőtt a napelemparkoknál: decentralizáltan létrejön egy nagy kapacitás, amelyeket idővel a pénzügyi befektetők értékesítenek és szépen lassan átkerülnek az integráltabb piaci szereplők kezébe.
Ideális terep a kockázati tőke számára
Magyarország történelmi adottságából fakadóan az infrastruktúrát jellemzően az állam tulajdonolta, ezért nem tudott kialakulni egy liberalizált piac az infrastruktúra-fejlesztésekre, ahogy az ezt finanszírozó iparág sem. Nyugat-Európában nem példa nélküli, hogy az energiaátviteli hálózat irányítója tőzsdei cég, ahogy az infrastruktúra-finanszírozásnak is több százéves hagyományai vannak. Magyarországon még jogilag sem létezik ez a kategória, ezért ezt a szerepet a kockázati tőkealapok töltik be.
„A kockázati tőke szerepe az, hogy az első nehezebb, építési szakaszon átsegítse a vállalatot. A jelenlegi üzlet előzménye, hogy korábban már befektettünk az Electron Holdingba, amely ügyletet sikeresen zártunk 2022-ben, és most szívesen társulunk újra” – mondta Deme Géza, aki a jelenlegi 15 MW kapacitású naperőműpark befektetés kapcsán azzal számol, hogy az egy éven belül pénztermelő vállalkozássá válik.
A cikk megjelenését a Széchenyi Alapok támogatta.
Címlapkép forrása: Portfolio