Júniusig szuperintenzív időszak jön a hazai lakáspiacon, de mire számíthatunk utána?

A beszélgetés során Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Holding tulajdonosa, a Biggeorge Property alapító vezérigazgatója kiemelte, hogy a piaci előzménytörténetek is fontosak a mai folyamatok árnyalásához. Korábban az olyan pénzügyi támogatások, mint az szja-visszatérítés, vagy a Zöld Otthon Program óriási keresletet generált a lakáspiacon. Amikor viszont 2023-ban ezek az ösztönzők kikerültek a rendszerből - részben azért, mert az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló energiakrízis miatt inflációs sokkot kapott a gazdaság, ráadásul az állampapírok hozama is drasztikusan emelkedett - az lényegében elszívta a befektetői keresletet.

A hitelek kamatai magasra emelkedtek, csökkent a kereslet, ami 2024 közepéig tartott, egyúttal megjegyezte: a harmadik negyedévtől már egy nominálisan szintet tartó árszínvonal alakult ki, miközben a kamatok is kedvezőbbek lettek. Az állampapírhozam csökkenése miatt a befektetők újra a lakáspiac felé fordultak, így a tavalyi utolsó negyedévtől az idei év jelenlegi időszakáig egy valóban túlfűtött és nagyon likvid piac alakult ki - mondta el a vezérigazgató.

"Egy évvel ezelőtt jóval pesszimistábbak voltunk" – tekintett vissza Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP vezérigazgató-helyettese, aki kijelentette: a várakozásoknál sokkal jobb számokat hozott a tavalyi év, így a szektor dübörögve nyitotta az évet. A tranzakciószám nőtt, a hitelpiac történelmi rekordokat döntött:

Csak a nagyságrendek érzékeltetésére: a lakáshitelpiacon a 2023-as évhez képest több mint kétszeres volt a kereslet

A lejáró vagy kamatfordulóhoz érő állampapírok tőkéje vagy kamata várakozásaink szerint kisebb arányban, de még így is nagy volumenben jelentős befektetési keresletként jelenhet meg az ingatlanpiacon - tette hozzá.

Akik számítottak arra, hogy február-márciusban nagyobb összeghez jutnak, azok már tavaly októberben megjelentek a piacon és elkezdtek nézelődni – érzékeltette a legfrissebb folyamatokat Kosztolánczy György, az Otthon Centrum Holding vezérigazgatója.

Jelentős azoknak a száma, akik ismét az állampapír-vásárlás mellett voksoltak, ugyanakkor valószínűsítette, hogy folyamatosan bővül majd az ingatlanpiacra visszatérők száma is.

Megerősítette, a tavalyi extra jó év volt az ingatlanpiacon, annak ellenére, hogy a tranzakciószám nem volt kiugróan magas. A KSH nagyságrendileg 135-138 ezer tranzakciót valószínűsített, ami messze van minden idők legerősebb évétől. „Idén ennél is jobb évet várunk, 150-160 ezres tranzakciószámot is elérhetőnek tartunk” – mondta a vezérigazgató.

Mi hajthatja a szektort?

Nagygyörgy Tibor emlékeztetett arra, hogy idén 8-9 százalékos reálbér-növekedést jósolnak az elemzők, ami plusz löketet jelenthet a piacon. „Az új építésű lakáspiacon egyértelműen látjuk, hogy

a mi projektjeinknél a befektetési célú vásárlók dominálnak a közép- és felsőkategóriás ingatlanok esetében, ahol nagyjából 75-80 százalék az arányuk.

Ez is mutatja, hogy van egy plusz kereslet a befektetők részéről. A megfizethetőség és a reálbérek emelkedése együttesen fogja meghatározni a jövőben a piacot - összegezte.

A hitelkamatok várható alakulásáról Becsei András azt mondta: 2022-ben egy alapvetően jó piac volt az 1200 milliárd forintos hitelkihelyezéssel, ami aztán lecsökkent 600 milliárd forintra. Tavaly viszont visszapattant a hitelpiac 1350 milliárdra, ami több mint kétszeres növekedés. Szerinte

elképzelhető, hogy idén 1700 milliárd forintra bővül a hitelpiac

Most olyan történelmi pillanat van, amikor a hitelt felvevő magánember ugyanannyiért tud forráshoz jutni, mint a magyar állam, ami nagyon ritkán fordul elő piaci körülmények között. Ugyanakkor kijelentette:

a hazai és a nemzetközi folyamatok tükrében nem számít arra, hogy a jelenleginél lejjebb menne a kamatszint.

Kosztolánczy György egyetértett ezzel, és nem tanácsolta, hogy erre várjanak az ügyfelek: „Az elmúlt tíz évben gyakorlatilag majdnem minden nap igaz volt ez a mondás, és az ügyfeleket most kell igazán segíteni a döntéshozatalban: aki kivár, az rosszabbul fog járni negyedév, félév, háromnegyed év múlva” – fogalmazott.

Az új építésű lakáskínálat szűkössége ugyancsak befolyásolja a folyamatokat, ráadásul Budapest különösen keresett.

Hasznos lenne, ha több új lakás épülne, nagyságrendileg, országosan 30-40 ezer évente

- mondta el Nagygyörgy Tibor, aki szerint számtalan oka van annak, hogy ez miért nincs így: az egyik a szűkös telekkínálat, a másik az ingatlanpiac sajátosságából - a padlógáz-satufék, padlógáz-satufék jellegű működésből - fakad.

Mit hoz a jövő?

Abban mindhárman egyetértettek, hogy a fogyasztói bizalom javult, márpedig ez hagyományosan meghatározza az ingatlannal kapcsolatos döntéseket, így valószínűsíthetően nem kell attól tartani, hogy ugyanolyan nagyságrendű visszaesés következik be, mint 2022-ben.

A jövőbeni kilátásokról Nagygyörgy Tibor úgy vélekedett, hogy

júniusig szuperintenzív időszak, utána év végéig vagy jövő tavaszig lassabb, de még mindig erős piac valószínűsíthető.

Becsei András is hasonló jövőképet vázolt fel, szerinte is most érdemes az ügyfeleknek az ingatlanpiacra lépni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ