“2024 első három hónapja alatt 1,7%-kal nőtt a magyar GDP, amivel nagyjából Európa élmezőnyében, első harmadában szerepelünk. Gyakorlatilag visszakerült a magyar gazdasági növekedés arra a régiós átlagos szintre, ami korábban jellemezte a magyar gazdaságot” – mondta el a Roadshow-n Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára. “A közeljövőben is lesznek hullámok az inflációban, a következő hónapokban és az év végén is várható emelkedés, de jövőre elérhetővé válhat a 3%-os célkitűzés” – tette hozzá.
A kormány szándéka a gazdaság újranyitása, amelyet több pillérre építenek. Az egyik legfontosabb a fogyasztás helyreállítása. “Továbbra is az a meggyőződésünk, hogy Magyarországot a beruházásoknak, illetve az exportnak kell húznia, ezért beruházás- és exportvezérelt pályán akarjuk tartani a gazdaságot. De jelenleg például a beruházások visszaesésének egyik hátterében a keresethiány áll, ezért kell helyreállítani a fogyasztást” – emelte ki a helyettes államtitkár.
A reál és bruttó bérek 2023 ősze óta ismét növekednek, ebben az évben pedig akár 6%-os reálbér-emelkedés is realizálható. A lakosság elkezdett fogyasztani, nő a kiskereskedelmi forgalom, de inkább szolgáltatásokat vesznek igénybe, nem iparcikkeket vásárolnak, hanem élményeket és szabadidőt. A különböző pályázati kiírások célja, a technológiai fejlettség magasabb szintre kerüljön,
a gépesítettség, az automatizálás, a robotika és a mesterséges intelligencia is kiemelt fókuszú terület lesz a kormányzat számára.
A Baross Gábor Hitelprogram már lezárult, de a Széchenyi Kártya Program továbbra is fennmaradhat, aminek kulcsszerepe van a kkv-k forrásellátásában, illetve 2024. április 30-án elindult a KKV Technológia Plusz Hitelprogram. Az európai uniós forrásokból megvalósuló program keretei között a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások 0%-os fix kamat mellett igényelhetnek kedvező finanszírozást új fejlesztéseik és értéknövelő beruházásaik megvalósításához.
Több tízszeres a különbség Európán belül
Az EU költségvetésén belül a közvetlen támogatások aránya folyamatosan nő, a 2021-2027-es ciklusban ez már 377 md euró. Ennek a forrástípusnak az okozza az egyik nehézségét, hogy nincs európai kvóta. A másik nehézség, hogy különböző, ráadásul határon átnyúló partnerségben kell együttműködniük a pályázóknak.
“A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) abból a célból jött létre, hogy a direkt uniós források lehívási aránya javuljon hazánkban, mivel ez sajnos messze elmarad a lakosságarányos részesedéstől, és messze elmarad attól, amilyen kiválóság és képesség jellemzi egyébként Magyarországot” – emelte ki Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa, a MFOI ügyvezető igazgatója.
Az operatív programokat szinte mindenki ismeri (amelyek során infrastruktúrális befektetéseket támogatnak), a közvetlen EU-s alapokat viszont jóval kevesebben. Az egyik legegyszerűbb, legrugalmasabb forma a cascade funding (harmadik feles finanszírozás), amely célja az új vállalkozások létrehozásának ösztönzése, felskálázás, digitális innováció.
A program, amely kifejezetten kkv-knak és startup-oknak szól, az adminisztráció helyett a projektimplementációra helyezi a hangsúlyt. Az elnyerhető támogatás összege 10-200 ezer EUR-ig terjedhet.
A pénz mellé pedig gyakran egyéb támogatás (technológiai- és tudás-transzfer, marketing támogatás, voucherek, tesztelési lehetőség, stb) is társul.
Bár a kutatók arányában alig maradunk el az EU-tól (4.471 vs 4.639/1.000.000), az 1 kutatóra eső támogatásban mégis jelentős a különbség az egyes országok között. A lakosságarányos támogatás-összegünk az utóbbi 3 évben jelentősen emelkedett (4-ről 13 EUR-ra), azonban a többi tagállam esetében még jelentősebb mértékben, ezért tovább nőtt az eltérés.
A lakosságarányos pályázati darab-számban is jelentős az elmaradás – ez a fő oka, hogy kevés forrást nyerünk az EU-közvetlen alapokban. “Létrejött egy innovációs szakadék, több tízszeres a különbség Európán belül, ezért a hazai kutatóknak, szereplőknek meg kell tanulniuk pályázni” – mondta el Petri Bernadett.
Vannak fejlesztési lehetőségek a térség vállalkozásai számára
“A régiót elhagyók számának csökkentése a lakhatás biztosításával, a magasabb hozzáadott értéket előállító, ezáltal reálbér-növekedést eredményező munkahelyek teremtésével és az oktatás színvonalának emelésével érhető el” – hangsúlyozta előadásában Radetzky Jenő, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Egyre jobban felértékelődik a meglévő humán erővel való gazdálkodás jelentősége és fontossága. “A siker záloga és feltétele a tudás, ezért elsődlegesnek tartjuk a tehetség feltárását és gondozását. A mi felfogásunk szerint tehát a tehetség, a tudás, majd az ebből létrejövő termelőkapacitás és tőke alapozza meg az igazi alkalmazkodást a mi körzetünkben” – tette hozzá. Fejér vármegye a 2024-es év gazdasági kihívásaira igyekezett már ebben a szellemben válaszolni, és
létrejött a megyében egy olyan vállalkozói struktúra, amelyik a XXI. század kihívásaira európai és világszínvonalú választ képes adni.
Ebben az évben csúcstechnológiás nitrogénüzemet adott át a Messer a Harman székesfehérvári telephelyén, a világ legnagyobb autóbuszgyártójával indul közös tenderen az Ikarus Európa leggyorsabban növekvő vállalatai között a fehérvári Continest, 43 milliárdos fejlesztés kezdődött a Hanon Systemsnél, amely során 250 új munkahelyet hoznak létre.
Képek: Todoroff Lázár/Portfolio
