Az OECD minden évben közzéteszi a Taxing Wages jelentését, amelyben bemutatja, hogy az egyes tagállamokban mekkora mértékű az adóék, vagyis a teljes munkaerőköltségnek (a nettó bérnek, illetve az arra rárakodó munkavállalói, illetve munkáltatói terhek összegének) hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában. Az OECD a háztartások jövedelemszintje, illetve a keresők és az eltartott gyermekek száma alapján nyolc kategóriában hasonlítja össze, hogy a munkáltatói terhekkel növelt bruttó bér mekkora hányadát viszik haza a munkavállalók.
A tagországok összehasonlításánál leggyakrabban hivatkozott kategóriában, vagyis a gyerek nélküli, egyedülálló, átlagbért kereső munkavállaló esetében Magyarországon tavaly az adóék 41,2%-ot tett ki, ami a 12. legmagasabb rátának felelt meg a 38 OECD tagország között, és jóval meghaladta a 34,8%-os OECD-átlagot. 2022-höz képest nem történt változás a hazai mutatóban. Az azt megelőző években azonban folyamatosan csökkent a hazai adóék mértéke: 2017-ben még 46,2%-ot tett ki a ráta.
A 41,2%-os tavalyi hazai ráta a visegrádi országok mutatóival összehasonlítva nem tűnik kiugrónak, egyedül Lengyelország lóg ki a sorból a jóval alacsonyabb 34,3%-os adatával.
Az OECD tagállamai között tavaly Belgiumban rakódott a legnagyobb mértékű (52,7%) állami elvonás a munkaerőköltségre, és további négy tagországban (Németország, Ausztria, Franciaország és Olaszország) is meghaladta a 45%-ot a ráta.
Az adóék mértéke Magyarországon nemcsak az egyedülálló, gyermektelen, átlagbért kereső dolgozók esetében volt tavaly 41,2%, hanem az összes gyermektelen háztartási kategóriában, beleértve az átlag alatt vagy felett kereső egyedülállókat, illetve azokat a gyermektelen házaspárokat is, akik egyik tagja az átlagbért, a másik az átlagbér 67%-át kapja fizetésként. A többi kategóriában (amelyek mind gyermekes háztartások) azonban már történt változás:
minden esetben nőtt az adóék mértéke a 2022-es helyzethez képest.
A különböző háztartási kategóriák közül az egyedülálló, kétgyermekes, az átlagkereset 67%-át kereső munkavállalók esetében nőtt tavaly a legnagyobb mértékben az adóék Magyarországon: 2 százalékponttal 25,7%-ra.
| Adóék változása Magyarországon (%) | |||
| Háztartási kategória | 2023 | 2022 | Változás (%pontban) |
| Egyedülálló, gyermektelen, az átlagbér 67%-át kereső személy | 41,2 | 41,2 | 0 |
| Egyedülálló, gyermektelen, átlagbért kereső személy | 41,2 | 41,2 | 0 |
| Egyedülálló, gyermektelen, átlagbér 167%-át kereső személy | 41,2 | 41,2 | 0 |
| Egyedülálló, kétgyermekes, átlagbér 67%-át kereső személy | 25,7 | 23,7 | 2 |
| Egykeresős, átlagjövedelmű, kétgyermekes házaspár | 31,3 | 30,0 | 1,3 |
| Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67%-át kereső szülőből álló), kétgyermekes házaspár | 35,2 | 34,5 | 0,7 |
| Kétkeresős (mindkét szülő átlagbért keres), kétgyermekes házaspár | 36,2 | 35,6 | 0,6 |
| Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67%-át kereső szülőből álló), gyermektelen házaspár | 41,2 | 41,2 | 0 |
| Forrás: OECD | |||
Az OECD jelentése meg is jegyzi, hogy a tagállamok közül egyedül Magyarországon nem történt tavaly változás a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok terén, így az adóék mértékében – bizonyos háztartási kategóriákban – bekövetkező változás kizárólag az átlagkereset változásához köthető. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy 2023-ban a reálbérek az OECD adatai szerint 3%-kal csökkentek hazánkban.
Greff Magdolna, az RSM Hungary adóüzletágának menedzsere érdeklődésünkre ennek kapcsán kifejtette: a 2021. évi befizetett szja terhére a kormány 2022-ben egyszeri adóvisszatérítést tett lehetővé, amelyet a gyermekük után családi pótlékra jogosultak, illetve a magzat után családi kedvezményre jogosultak vehettek igénybe. "A visszafizetés felső határa a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalma volt, amely 809.000 forinttal egyenlő. A készpénzvisszatérítés összege nem szerepel a 2021-2023. közötti OECD kimutatásokban, tehát ez a tényező nem befolyásolta az ott megjelenő adatokat, azonban a valóságban, ha a visszatérítést a kifizetés évében vesszük figyelembe, akkor gyermeket nevelő családok esetében a kifizetés jelentősen csökkentette az adóék mértékét a 2022. év vonatkozásában. A kimutatásban szereplő 2 gyermekes, átlagjövedelmet kereső házaspárok illetve a 2 gyermekes egyedülálló, átlagjövedelem alatt kereső szülők esetében a visszatérítés miatt a tényleges adófizetési kötelezettség az adott évben nullára csökkent" - részletezte a szakember.
Az RSM szakembere hozzátette: "figyelembe véve, hogy a Taxing Wages kimutatás nem számol az egyszeri készpénzvisszatérítéssel, az adóék növekedésének oka lehet többek között az is, hogy a KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset 2022. évben 17,5 százalékkal, míg 2023. évben 16,4 százalékkal emelkedett". "Ezzel szemben a családi adókedvezmény rendszere a jelenlegi adóalapcsökkentő értékekkel 2016. január 1. óta van érvényben. A bruttó átlagkereset 2016-ban 263.200 forint volt, míg ez az érték 2023-ban 655.600 forint volt. A KSH bruttó kereseti index növekedését figyelve látható, hogy a bruttó átlagkereset éves növekedése jellemzően 6-11 százalék között mozgott, míg az utóbbi két évben a növekedés kiugró, 17 százalék körüli értékeket ért el. Ezzel szemben
a családi adóalapkedvezmény mértéke 2016. óta változatlan, tehát az adóterhelésre gyakorolt kedvező hatása évről évre csökken, annál nagyobb mértékben, minél nagyobb mértékben nő a vizsgált időszakban a bruttó átlagkereset"
- magyarázta az RSM adómenedzsere, aki azt is megemlítette, hogy az adatok elemzésénél érdemes figyelembe venni azt a szempontot is, hogy a Taxing Wages kimutatás csak 2 gyermekes családmodellek esetében vizsgálódik. "Tehát ahhoz, hogy a Magyarországon gyermeket nevelő családokat terhelő adóék éves változását teljeskörűen lássuk, szükséges lenne további, egy, illetve három vagy több gyermekes családmodellek bevonása is az elemzésbe" - válaszolta megkeresésünkre Greff Magdolna.
Mind a nyolc háztartási kategóriában a magyarországi adóék mértéke meghaladja az OECD-átlagot. A legnagyobb eltérés az egyedülálló, gyermektelen, átlagbér 67%-át kereső munkavállalóknál áll fenn: az OECD-ben átlagosan 31%-os az állami elvonás mértéke, míg hazánkban 41,2%.
| Adóék mértéke (2023, %) | ||
| Háztartási kategória | Magyarország | OECD-átlag |
| Egyedülálló, gyermektelen, az átlagbér 67%-át kereső személy | 41,2 | 31 |
| Egyedülálló, gyermektelen, átlagbért kereső személy | 41,2 | 34,8 |
| Egyedülálló, gyermektelen, átlagbér 167%-át kereső személy | 41,2 | 39,1 |
| Egyedülálló, kétgyermekes, átlagbér 67%-át kereső személy | 25,7 | 16,5 |
| Egykeresős, átlagjövedelmű, kétgyermekes házaspár | 31,3 | 25,7 |
| Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67%-át kereső szülőből álló), kétgyermekes házaspár | 35,2 | 29,5 |
| Kétkeresős (mindkét szülő átlagbért keres), kétgyermekes házaspár | 36,2 | 31,8 |
| Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67%-át kereső szülőből álló), gyermektelen házaspár | 41,2 | 33,3 |
| Forrás: OECD | ||
A jelentés adataiból kiderül, hogy tavaly is jelentősen alacsonyabb volt az adóék a gyerekkel rendelkező családok esetében, igaz, a gyermektelen egyedülállókkal vagy házaspárokkal szembeni eltérés csökkent 2023-ban az előző évhez képest. Vagyis ha csak szigorúan az adóösztönzők oldaláról nézzük a magyarországi képet, akkor a gyereket vállaló munkavállalók pozíciója relatív romlott idehaza.
Az egyedülálló, gyermektelen, az átlagbér 67%-át kereső munkavállalók 41,2%-os adóékével szemben a szintén egyedülálló, ugyanakkora jövedelmű, de két gyereket nevelő dolgozó esetében „csak” 25,7% volt tavaly az állami elvonás mértéke a munkáltatói terhekkel megnövelt bruttó bérhez viszonyítva. Azon házaspárok esetében pedig, ahol az egyik fél átlagbért keres, a másik pedig az átlagbér 67%-át kapja, a két gyereket nevelők esetében 35,2% az adóék mértéke szemben a gyermektelen házaspárok 41,2%-os mutatójával.
Címlapkép forrása: Getty Images
